Vita:Olvadóbiztosító

Bírja a biztosíték?

áthozva a Tudakozóról

Egy 16 Amper-es biztosíték elbír egy 2000W-os fogyasztót?

--188.36.134.32 (vita) 2009. október 10., 16:12 (CEST)

A Teljesítmény_(fizika) szócikk utolsó szakasza adja meg a választ:
Ismert adat: P = 2000 W, U = 230 V
Kiszámítandó: I = ?
I [A] = P [W] / U [V] = 2000 [W] / 230 [V] = 8,7 [A]
Vagyis a 2000 W-os fogyasztóban - 230 V-os feszültség alatt - 8,7 A erősségű áram folyik.
Tehát a 16 A-es biztosíték elegendő...
vitorla^vitalapomra 2009. október 10., 16:42 (CEST)

FIGYELEM! Tapasztalatból tudom, hogy egy elektromos fogyasztó alkalmazásakor csupán a biztosíték teherbírását figyelik, pedig éppenhogy nem az a lényeg. Tehát ha a kérdező a lakásában például egy elektromos fűtőtest üzembe állítását tervezi, ennyi információval nem elégedhet meg. Rendszeresen figyelmen kívül hagyott alapszabály, hogy az áramkörben a biztosítéknak kell a leggyengébbnek lennie. Eszerint ha a falba húzott vezeték, a csatlakozók, a fogyasztóhoz esetleg vezető hosszabbítójának a vezetéke közül bármelyik kevesebb áramot bír tartósan elviselni, akkor a túlterhelésnél a biztosíték esetleg még nem old le, amikor a vezeték már felhevült, ez pedig rendszeresen oka szokott lenni egy-egy lakás porig égésének. Tehát fokozott figyelemmel kell megvizsgálni az áramkör összes elemét. Műanyag szigetelésű tömör vezeték esetén a 16 amperes biztosítékhoz alumíniumból 4 mm² keresztmetszetű (2,3 mm átmérőjű) szükséges, réz esetén 2,5 mm² keresztmetszetű (1,8 mm átmérőjű) a minimum. Ha a vezeték ennél vékonyabb, akkor nem terhelhető a névleges 16 amperrel biztonságosan, a kigyulladás veszélye nélkül.

Régi, textilszigetelésű vezeték és sodrott, vékony szálakból álló vezeték terhelhetősége az előbbieknél kisebb, vagyis vastagabbnak kell lenniük. Szakember véleményét kell kérni a lakásban levő vezeték teherbírásáról. Jobb híján elképzelhető az is, hogy a legközelebbi tűzoltóörsön is meg tudják mondani, hogy az adott vezeték mekkora áramot képes elbírni. Gyakran látott dolog, hogy a lakásokban a megengedettnél nagyobb névleges értékű biztosítékot szerelnek fel. Ez nagyon veszélyes hanyagság. Mindenkinek a saját érdekében ellenőriznie kell a behúzott vezetékek fajtáját, méretét, és annak megfelelő biztosítékot kell felszerelni. Sokan vannak úgy, hogy mivel az egyik fogyasztó bekapcsolásakor a kismegszakító mindig leold, nagyobbat szereltetnek fel, vagy a legrosszabb esetben kipeckelik a megszakítót. A vezetékek és szerelvények terhelhetősége ettől még nem nő, csak kivettük az egyetlen biztonsági berendezést a körből, és reménykedhetünk a jószerencsénkben. Ha (amikor) leég a lakás, akkor már tudni fogjuk, hogy nagy baromságot műveltünk, ráadásul ezt a biztosítótársaság szakértője is tudni szokta, és a kárt sem fogják fedezni.

A teljes biztonsághoz nem elég a vezetékfajtát ellenőrizni, mert a vezetékek bekötési pontjain is pontos és lötyögésmentes legyen a csatlakoztatás, és előfordul, hogy idővel egy-egy bekötés valamiért kimozgósodik. Ez pedig az érintkezési pont felmelegedését fogja okozni, ami a vezetéket és a szerelvényt is felmelegíti. Elsárgult, megbarnult konnektor vagy égőfoglalat biztos jele egy ilyen hibának, haladéktalanul javítani kell. A csatlakozóknak, aljzatoknak, kapcsolóknak is előírásosnak kell lenniük, házilag barkácsolt vagy több évtizedes szerelvényeket használni önveszélyes dolog, nem érdemes ezer forintokat spórolni, és közvetlenül veszélyeztetni millió forintokat érő lakást, műhely, garázst és egyebeket, emberéletről már nem is szólva. - Orion 8 ^vita 2009. október 11., 14:57 (CEST)

Az előttem szólóval teljes mértékben egyetértek! – vitorla^vitalapomra 2009. október 11., 21:34 (CEST)

Én is egyetértek! Méretezni kell, szakember kell...
+info: a „jó öreg” középiskolai Négyjegyű függvénytáblázatok könyv vége felé még volt egy „Szigetelt vörösréz vezetékek megengedhető tehelése” nevű táblázat - névleges biztosító értékekkel.
De erről még sokkal többet kellett megtanulnom a bizonyítványig... :) VillanyGabi ^vita 2010. január 4., 20:45 (CET)