Vita:Olbers-paradoxon
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: KGyST (vita), értékelés dátuma: 2008. július 13. | |||
| |||
Úgy érzem, mintha nem lenne befejezve a cikk, legalábbis a paradoxon feloldását nem látom benne. misibacsi*üzenet 2009. március 28., 10:18 (CET)
- A paradoxon teljes neve: Olbers-Cheseaux-paradoxon. Jean Philippe Loys de Cheseaux (1730-1789, a http://en.wikipedia.org/wiki/Jean-Philippe_de_Cheseaux forrás szerint 1718 – 1751) svájci csillagász Olberstől függetlenül ismerte fel az éjszakai sötétség fontosságát, de egyes írók folyton elhanyagolják őt. --Ronastudor vita 2009. június 9., 12:59 (CEST)
Fejtegetés - átírandó szöveg
[szerkesztés]Felhasználható a cikkben, de átírandó: misibacsi*üzenet 2011. június 26., 17:42 (CEST)
Megjegyzés: Valójában ez megoldja a paradoxont, csak egy icipici logika kell felismeréséhez. Nevezetesen annak figyelembe vétele, hogy a csillagok nem örök-életűek, tehát ebben a folyamatban mászkáló energia, - vagy ahogy tetszik - fény csomókról beszélünk. A világ végtelenségéről nem beszélhetünk úgy, hogy azt mondjuk hogy tegyük föl hogy végtelen számú csillag van, de azt nem vesszük figyelembe, hogy az őket körülölelő teret is végtelennek kell venni, amiben nem csak csillagok, hanem például csillagködök is vannak és a születés és halál körforgása (esetünkben csillagoké) bizonyítja, hogy maga az Olbers paradoxon a paradoxon, mivel logikai hibát tartalmaz. Végtelen számú csillaggal számol, végtelen tér nélkül. Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni, kérném a szerkesztőt javítsa már ki ezt a "butulmányt".
A továbbiakban pedig ha érdemben szeretnének valamit hozzá tenni a világ végessége és végtelensége című vitához, ajánlom figyelmükbe Gödel nemteljességi tételeit, amik mivel a logikáról szólnak a logika nyelvén, valójában a logikával felfogható világról is szólnak és nem csak számomra jelentik a bevezethetőségüket a fizikába, hanem számtalan híres tudósnak is álláspontja, hogy magyarázható vele a világegyetem végtelensége.
Végezetül egy valós filozófiai felvetést engednék meg magamnak, szemben a logikailag hibás Olbers paradoxonnal.
Tulajdonképpen a világ végtelenségét az energiamegmaradás törvénye is bizonyítja, mely közvetve kimondja, hogy semmiből nem lesz semmi, tehát kvázi olyanról nem beszélhetünk, hogy a világ kezdete, vagyis a végtelenben az emberiség csak a saját intellektuális evolúciójára támaszkodva fejtheti meg azt amit meg akar fejteni. Hogy ez szó szerint igaz, abba most nem mennék bele, mert kissé eltérne a tárgytól és inkább tartozna egy szellemtörténeti topikba, de a lényeg az, hogy ha végesnek akarjuk látni a világot az annyit tesz mint bezárni a tudatunkat a valós végtelen világ egy szegletébe, és mondjuk buborék világok helyett kiterjesztjük a mi kis ősrobbanásunkat az úgynevezett "egész világ"-ra.
Vegyük észre, hogy a semmiből valami paradoxonát éppen a végtelen fogalma oldja föl, amit matematikailag a ∞*0=1 képlettel lehetne felírni. Egy végtelen világban egyetlen dologból van csak egy, ez pedig maga a végtelen világ, vagyis az egy isten hit helyesen hirdetné, hogy Isten a végtelen és nem csak hogy mi esszük az ő testét, hanem mi vagyunk az ő teste a világmindenséggel egyetembe. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 79.121.58.166 (vitalap | szerkesztései) 2011. június 25., 14:06