Ugrás a tartalomhoz

Vita:Nyomtatott huzalozású lemez

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Weppigu 3 évvel ezelőtt a(z) rövidítés témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Kémiai témájú szócikkek (besorolatlan)
Informatikai szócikkek (bővítendő besorolás)

rövidítés

[szerkesztés]

A rövidítés feloldása tudomásom szerint Nyomtatott Áramköri Kártya. Ezért lett NYÁK. Átírom. --Csakegyujonc vita 2015. április 12., 13:23 (CEST)Válasz

A NYÁK nem az angola PCB analógiája, vagy direkt fordítása. A Magyar "NYomtatottÁramKör"-ből származtatjuk. A "magyar" gyakorlatban kártyának általában kész modulokat hívunk. Pl.: Videokártya, Vezérlő kártya, stb. Ezért a változtatást nem tartom helyénvalónak. berisz vita 2015. április 12., 14:07 (CEST)Válasz

Hovatovább a tükörfordítás is inkább „NYÁL” lenne Nyomtatott Áramköri Lap. A kártya elnevezés csak a dugaszolható modulrendszer elterjedésével alakult ki. Stewe Feedback 2015. április 12., 19:21 (CEST)Válasz

Én úgy tudom a rövidítésben az áramkör szétválasztása, hogy "Nyomtatott Áram Kör" hibás. A neten több helyen, és régi könyvekben is kártya van. Az igaz, hogy ma már senki sem hívja kártyának, inkább panelnek, lemeznek, lapnak, hordozónak... Szerintem az eredet miatt érdemes lenne megtartani.--Csakegyujonc vita 2015. április 12., 17:56 (CEST)Válasz

Igen érdekes amit írtok. Régebben például modulrendszereket TV-ban (Videoton Modul Star) alkalmaztak ahogy Stewe írja is. A NET-en ígyis-úgyis hivatkoznak rá. Ha viszont találnánk régi magyar könyveket amit Csakegyujonc említ, akkor azzal már előrébb lennénk. berisz vita 2015. április 12., 20:06 (CEST)Válasz

Szégyellem magam, de most nem találok egy olyan könyvet sem, ahol NYÁK-ról van szó. Volt egy lexikon, és írógéppel írt beszkennelt is. Ettől függetlenül abban biztosak lehetünk, hogy a NYÁK rövidítés létezik, és nem a "Nyomtatott Áramköri Lap"-ból, vagy "Nyomtatott ÁramKör"-ből van. Nem ragaszkodom, hogy a szövegben kártyának hívjuk, mert nem szokás (kivétel videokártya). --Csakegyujonc vita 2015. április 12., 20:47 (CEST)Válasz

Ahogy nézem, pont abban nem vagyunk biztosak, hogy a Nyomtatott ÁramKörről van-e szó ;). Én is így tudom/tanultam, de ez persze nem jelent semmit. Ebben a cikkben szintén a kártyás megoldás van a rövidítés feloldására, de sajnos itt sincs forrás. A "Lap" biztosan nem jó, de azért nem ártana valami forrás. --Mameilon vita 2015. április 12., 21:44 (CEST)Válasz

Igen, az biztos, hogy "NYÁK", de, hogy ez miből ered az nem egyértelmű. Az saját véleményemet fentebb kifejtettem, de ha lenne egy biztos nyomtatott forrásunk, mondjuk egy Műszaki Könyvkiadó gondozásában megjelent régebbi hazai szakmai könyv, vagy hasonló akkor már lenne mire hivatkozni. "Lap", "Lemez", "Kártya", stb... berisz vita 2015. április 12., 22:08 (CEST)Válasz

Jövőhétre megpróbálok szerezni valamit. Ha nem lesz, akkor beleírhatnánk a cikkbe, hogy többféle képpen hivatkoznak rá. Mit szóltok hozzá? --Csakegyujonc vita 2015. április 13., 21:19 (CEST)Válasz

Ha több formája van a rövidítés feloldásának, és vannak rá források, mindet be lehet írni lábjegyzetként, persze. --Mameilon vita 2015. április 14., 22:22 (CEST)Válasz

Rövidítést nem találtam sehol. Pro: Digitális és Analóg Technika (Gábor Dénes Főiskolás könyv, 2000): ír "nyomtatott áramköri kártya"-t többször is (amin az alkatrészek vannak).

Kontra: Fizikai kislexikon (Műszaki könyvkiadó, 1977): áramkör: "Az áramkör és a villamos hálózat megkülönböztetése a magyar szakirodalomban nem egységes. A hálózatelméletben az áramkör a valódi villamos berendezést jelenti (alkatrészek együttese) és a villamos hálózat ennek egy modellje, amely idealizált elemekből áll. Ugyanakkor azonban az erősáramú gyakorlatban a hálózat a tényleges elosztóhálózatot is jelenti." szóval az, amin az alkatrészek vannak. Nyomtatottról nem beszél.

Számítástechnikai kislexikon (Műszaki könyvkiadó, 1973): nyomtatott áramkörről ír (nyomtatott maratott dolog alkatrészekkel és huzalokkal), "melyet sík alapegységnem is neveznek".

Elektrotechnikai kislexikon (Műszaki könyvkiadó, 1973): Nyomtatott áramkör: Amin az alkatrészek vannak. Áramkör: Szerintem az elvi szintre gondol, nem az alkatrész tartóra.

Híradástechnikai kislexikon (Műszaki könyvkiadó, nincs évszám): Nyomtatott áramköri lap: vezetőmintázat, alkatrészekkel. Áramkör: itt is inkább az elvi dolgok vannak.

Nem találtam meg a régi könyvet pdf-ben. Kártya a neten: Egyetemi jegyzet: http://www.uni-obuda.hu/users/grollerg/Elektronikaitechnologia/Jegyzet/1-Nyhl-technol.pdf NYÁK tisztító: http://www.kontaktspray.hu/?Term%E9keink:Tiszt%EDt%F3k_%E9s_kontaktjav%EDt%F3k:Kontakt_PCC_nyomtatott_%E1ramk%F6r_tiszt%EDt%E1s%E1ra Magyar elektronika: http://www.magyar-elektronika.hu/index.php/cimlap/34-tartalom/769-a-nyak-tervezes-alapjai Egy igényes cikk: https://etronicshu.wordpress.com/2013/07/06/feher-maradvany-a-nyomtatott-aramkori-lapokon-a-forrasztasttisztitast-kovetoen/ Electrolux: http://alkatreszek.electrolux.hu/product/1131723536/Nyomtatott+%C3%A1ramk%C3%B6ri+k%C3%A1rtya+(NY%C3%81K)+kl%C3%ADmaberendez%C3%A9shez --Csakegyujonc vita 2015. április 16., 19:35 (CEST)Válasz

Köszönet a forrásgyűjtésért! Kár, hogy a rövidítésre nem találunk semmit, én is próbálkoztam. Az eszmecserében elhangzottakat igyekeztem legjobb tudásom szerint beemelni a cikkbe, kérlek, nézzétek meg. --Mameilon vita 2015. április 18., 12:51 (CEST)Válasz

Én is köszönöm nektek. Szerintem nagyon jó lett így. Pláne, hogy létezik Flexibilis, és Merev NyÁk is. (forrás: http://www.uni-obuda.hu/users/grollerg/Elektronikaitechnologia/Jegyzet/1-Nyhl-technol.pdf ) --berisz vita 2015. április 18., 17:42 (CEST)Válasz

„A nyomtatott áramkör, mint a neve mutatja áramkör, és nem alkatrész. A nyomtatott huzalozású lemez hivatalos rövidítése NYHL. Sokan használják erre is a NYÁK rödidítést, de ez szakmailag helytelen. (egyetemi előadás anyaga a témában: NYÁK technológia 2.) Weppigu vita 2019. március 26., 18:14 (CET)”

Ha egy picit távolabbról nézzük, akkor megállapítható, hogy az "áramkör" az elsősorban egy fogalom, míg például a PTC, BJT, FET, MPU, MCU, CPU, PCB(NYÁK), stb... tárgyak, azaz alkatrészek, melyek összessége adja az áramkört, amit a tényleges legyártása után már lehet tárgyiasítani.
Abban igazad van, hogy a Magyar fordítás picit megtévesztő, de ezt már fentebb is tárgyaltuk.
Nagyon jó, hogy megosztottad a NYHL vs NYÁK információt. Jó lenne, ha ezt egy lentebbi részben, mint pontosítás megfogalmaznád! Így az mindenik épülésére szolgálna.
A nyelv már csak olyan, hogy sokszor van, hogy használ valamilyen fogalmat, amit ha mélyebben megnézünk, akkor kiderül, hogy teljesen helytelen. De ettől még ez így van. Mindenhol tudják, mire gondolsz, amikor azt mondod "NYÁK", de az "NYHL" :) Olyan ez, mint, hogy a "Router" kifejezés is helytelen az összes SOHO eszköznél ami forgalomban van, mégis így hívja őket mindenki. – beriszdisputa 2019. március 27., 09:02 (CET)Válasz

Tisztelt Szerkesztők! Mint látszik, elég hosszasan, és több éve folyik itt a vita rövidítésekről, elnevezésekről. Lehet, hogy itt lenne már az ideje, hogy tisztába tegyük az alapfogalmakat.

  • Az első zavaró tényező, hogy erre az oldalra mutat a Nyák egyértelműsítő lapon egyik hivatkozása, így logikusnak tűnik, hogy a NyÁK-ról szóljon a szócikk
  • Viszont a szócikk címe más! A cím „Nyomtatott áramkör”, melyre, mint korábban már fejtegették, szintén rá lehet passzítani a NyÁk rövidítést (a kis- és nagybetük nem véletlenül vannak megkülönböztetve)
  • Ahogy azt Berisz szerkeztése kapcsán már a szócikk is tartalmazza – melyért köszönet – a nyomtatott áramkör nem azonos a NyÁK-kal (A nyomtatott áramkör angol rövidítése: PC, a NyÁK: PCB)
  • A NyÁK rövidítés azokból az időkből való, mikor a technológia megjelent. Kis technika-történeti kutatással utánna lehet járni, hogy honnan jött. (A dicsőséget meghagynám másnak)
  • A technológia terjedésével, mikor már nem csak kártyák készültek, hanem egyéb más áramkörök is ezen technológiával, időszerűvé vált a név „modernizálása” – így született a nyomtatott huzalozású lemez elnevezés.

A rövid történelmi kitekintés után térjünk vissza az alapproblémára. Úgy, ahogy a fejetlen fejsze csak nyél, úgyanúgy, a nyomtatott huzalozású lemez sem áramkör, hanem csak NyÁK. Hiába szoros a kapcsolat, hisz nyomtatott huzalozású lemez nélkül nem létezik nyomtatott áramkör sem, de attól még a NyÁK csak egy alkatrésze a nyomtatott áramkörnek.

Véleményem szerint – de nem kizárt a tévedés lehetősége – két lehetőség van azon probléma feloldására, ha egy szócikk címe és tartalma nem koherens. A) A szócikk tartalmát át kell írni, hogy arról szóljon, mint a szócikk címe. B) A szócikk címét kell módosítani, hogy illeszkedjen a tartalomhoz.

Az A) eshetőséget már valaki megvétózta, így marad a B). Javaslom, a további viták elkerülése, és az eddigiek lezárására, hogy a szócikk címe legyen „Nyomtatott huzalozású lemez”-re módosítva. Így a cím és a tartalom összhangba kerül. A „Nyomtatott áramkör” szócikket pedig majd megírja valaki, aki kellő tudást és türelmet érez hozzá. Weppigu vita 2019. március 31., 20:14 (CEST)Válasz

Egyetértek a „Nyomtatott huzalozású lemez”-re való átnevezéssel, de egyúttal nem vállalnád be, hogy legalább csonk szinten legyen infó a Nyomtatott áramkör-ről? Ahogy mondod, nem minden való ebbe az új cikkbe („Nyomtatott huzalozású lemez”), mert inkább a nyomtatott áramkörről szól, ezeket át lehetne ebbe a második cikkbe pakolni.
Hopp, most látom, hogy már 6 napja létezik Nyomtatott áramkör szócikk. misibacsi*üzenet 2019. április 1., 18:47 (CEST)Válasz
Weppigu javaslata szerint, én is egyet értek az átnevezéssel! Legyen "Nyomtatott huzalozású lemez" ami azt jelenti, hogy "NyÁK" azaz "Nyomtatott Áramköri Lap" azaz "NyHL", de nem "Nyomtattott áramkör"!  :)
Misibacsi nem azért létezik a Nyomtatott áramkör szócikk, mert most akarjuk átnevezni? Vagy egy másikra akartál linkelni? – beriszdisputa 2019. április 2., 11:12 (CEST)Válasz

Azért tettem ide a linket, mert úgy láttam, hogy ez két különálló szócikk, de ha tévedtem, és még csak egy szócikk létezik, akkor bocsánat. Fentebb Weppigu írta, hogy A „Nyomtatott áramkör” szócikket pedig majd megírja valaki...

misibacsi*üzenet 2019. április 2., 17:07 (CEST)Válasz

Rendben! Ha más hozzászólás nincsen, akkor javaslom, hogy Weppigu nevezze át a lapot. Ő javasolta, ezért ez őt illeti. – beriszdisputa 2019. április 2., 19:54 (CEST)Válasz

Köszönöm! Ez igazán megtisztelő. – Weppigu vita 2019. április 13., 22:55 (CEST)Válasz

Mivel az a cél, hogy külön válasszuk a nyomtatott huzalozású lemez és a nyomtatott áramkör cikkeket, ezért átnéztem a nyomtatott áramkörre hivatkozó cikkeket, és ahol a kifejezést nyomtatott huzalozású lemez, illetve NyÁK értelemben használták, ott javítottam a hivatkozást, hogy ide mutasson, ahol pedig az áramkör egészére utalt, ott változatlanul hagytam. Amint megszületik a nyomtatott áramkör szócikk helyre fog állni a rend. – Weppigu vita 2019. április 14., 00:57 (CEST)Válasz

Szerintem ez a „ravasz VS elsütőbillentyű” meg „váltó VS kitérő” típusú értelmetlen „szakmai” fontoskodás esete. PCB = NYÁK. Pont. Ehhez képest, ha a Google-ben rákeresek a nyomtatott áramkör-re, akkor kiírja hogy Printed circuit board (Nyomtatott huzalozású lemez). Master of Information Technology and Electrical Engineering diplomával a zsebemben rögtön sejtettem, hogy valami túlbuzgó wikipédista átnevezte a lapot… :-/ Javaslom a visszanevezést. Torzsmokus vita 2021. március 6., 21:24 (CET)Válasz

Igazából nem tudom, melyik lenne jobb. Egy "történelmi" elnevezés, vagy egy viszonylag kortárs. A kezdetek kezdetén, valamikor az ősidőkben...
Ezek a lapok valódi, igazi huzalokkal készültek. Tehát el voltak helyezve az alkatrészek egy szigetelő anyagú lapon, majd huzalokkal összekötötte a delikvens azokat a pontokat, amiket össze akart huzalozni. A dolog előnye az volt, hogy a csatlakozás például RCA / "banán" vagy más aljzatokkal / dugókkal könnyen bontható volt. Távoli kinézete miatt "szénaboglyának" is nevezték, mivel a drótok össze-vissza álltak benne (nem voltak méretre vágva sem).
Az egy teljesen más technológia, amikor a drótok helyett magán a lapon fémes, vékony vezetőréteg lett képezve elektromos vezetékszakasz céljára két pont között az áramkörben.
Ez a kétféle technika valószínűleg félreértést vagy ellentétet okoz az elnevezésben. Csak az újabb nevezhető "nyomtatott áramkör"-nek, az első, kezdeti technika "nyomtatott huzalozású" áramkör volt. misibacsi*üzenet 2021. március 7., 09:16 (CET)Válasz
Ravasz versus revolver. Távvezeték versus villamos elosztóhálózat. PCB versus PCBA...... Mi a PCB?.... Mi a PCBA?.......
Igen a PCB = NYÁK, és PONT - de határozottan tegyük oda azt a pontot! Ne cifrázzuk tovább, mert a NYÁK ≠ nyomtatott áramkör!
A NYÁK maga a hordozólemez a vezetékeivel, amibe egyetlen egy alkatrész sincs beültetve. Hogyan is nevezzük azt az áramkört, ami még csak egy ellenállást sem tartalmaz? - Rövidzár, mert ha szakadás lenne akkor már nem lenne meg a kör.
A NYÁK nem más mint az egyik alkatrésze csak a nyomtatott áramkörnek. Ugyanolyan alkatrész, mint az IC, a kondenzátor, az ellenállás..... Ha NYÁK-ot nyomtatott áramkörnek kellene nevezni, akkor ugyanezen az alapon az SMD ellenállást is!
Másfelől, ha nem lennék képes megkülönböztetni egy alkatrészt az áramkörtől, akkor nem villognék a diplomámmal, mert így csak szégyent hoznék az egyetemre.
Egy kis googlizás után:
- PCB vs. PCBA: What’s the Difference?
- What is the difference between a PCB and PCBA?
- A Comprehensive Introduction of PCBA
- What is the difference between PCB and PCBA?
- What Is The Difference between PCB and PCBA?
- What is the difference between PCB and PCBA?
Egy enciklopédiának nem pontosnak, és megbízható információforrásnak kéne lennie?
Felőlem szolhat ez a szócikk a nyomtatott áramkörröl is, de akkor arról szóljok, és ne a NYÁK-ról!
Az is szép téma. Dióhélyban legalább 30 oldalt lehetne írni róla.
---- a túlbuzgó, aki már régen megunta a fontoskodó törzs-wikipédistákat - Weppigu vita 2021. március 7., 23:26 (CET)Válasz