Ugrás a tartalomhoz

Vita:Nyírmada

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Andrew69. 14 évvel ezelőtt
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Misibacsi (vita), értékelés dátuma: 2009. július 2.
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Az alábbi szöveget a szócikktérbe másolta be egy név nélküli szerkesztő:

Az immár ismét város történetének több adata pontatlan. Első említése Dobos /akkor Várasdobos határjárásától datálódik. Ez igaz, de illene hozzátenni, hogy Dobos akkor várral rendelkező, tehát fontos település volt. Váráról keveset tudunk valószínű a mocsár egyik kiemelkedésén épült palánkvár lehetett! A Madai család valószínű itt szolgált, ám birtokai helyén később Dobosnál sokkal jelentősebb település jött létre. /Dobos vára valószínű még a török előtt elpusztult. Maga a település valamikor a XVI. szd. végén néptelenedett el, de rövidesen immár Pusztadobosként, először mint a madai bírtokosok tanyája alakult újra. Magáról a Madai családról keveset tudunk,de egy halvány nyom a Csaholyi család és a rozsályi Kun család után, valószínű a Szent István idejéből már ismert Gut-Keled nemzettséget vélelmezhetjük őseikként. A várost alapító Madai Miklóst 1315-ben említik először s így a település valószínű ide datálódik. Madai Miklósnak nem volt András nevű fia, csak unokája! Négy fia közül kettő leszármazottai valamikor a XV. szd végén halt ki, kettő, -László és Sebestyén ága tovább élt. Kettőjük közül Sebestyén lett a pazonyi, ág. Annyit tudunk, hogy az egyik ág az Iklady családba másik a Bökény családban is folytatódott. A település 1449-ben Hunyady Jánostól pallosjogot kapott s ettől az időponttól beszélhetünk városról! A Madai család Madai Miklós, ha jól emlékszem dédunokája /Madán/ Fruzsina Soklai vagy Soklyai János felesége lett. Erről a családról szinte semmit sem tudunk. Neve alapján akár lengyel eredetű is lehet... A család alig három generációt élt meg, majd szintén leányágon a Fornossi családban élt tovább. A Fornossi család valószínű birtok cserék révén került Madára, tagjai katonák voltak, kik Munkács várában szolgáltak egész magas tisztségbe is kerültek. Régi mondás a vagyon a vagyonnal házasodik. Az 1600-as évek végén A Fornossy család egy özvegy asszony révén -Sulyok Zsófia; kapcsolatba került a Dobó és a Balassa családdal. A Fornossy család utolsó féfi tagja, Rákóczi hadnagya 1707-ben hunyt el. Húga az egyik legrejtélyesebb család, a Hunyadiak tagja lett. A családi fáma Hunyadi János hasonló nevű testvérét tartja ősének. A családtörténettel lassan a mába érkezünk el! Az előbbi történet ismeretlen volt így fontosnak tartottam megörökíteni! Az is igaz, hogy kevés település büszkélkedhet azzal, hogy a múltját megszakitás nélkül tudja visszavezetni XIII. századba!

Kérem, hogy aki majd a város szócikkének további szerkesztésével foglalkozik az vegye figyelembe az anon észrevételet. Andrew69. 2010. október 17., 23:22 (CEST)Válasz