Ugrás a tartalomhoz

Vita:Noszkay Aurél

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Szilas 7 évvel ezelőtt a(z) Származása témában

Szerksztő:Voszi túlságosan részletekbe menő, saját kutatás alapján álló, bizonytalan hitelességű szerkesztései a cikkből ide áthozva:

Apja Noszkay János, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyár tisztviselője. Az 1910-es évektől a részvénytársaság irodafőnöke, az 1920-as években már főtisztviselője. Anyja Kubik Vilma, Kubik Lőrinc székesfehérvári könyvkereskedő és könyvkiadó lánya. A Noszkay család Érsekújvárról származik, apja költözik Budafokra sörgyári állásának köszönhetően. Innen 1914-ben Budapestre költöznek. Apja később a Haggenmacher sörgyár VII. Huszár utca 7-9. szám alatti lerakatának vezetője, az 1920-as években itt is laktak.

Springer Irént (1903–1976) vette feleségül, így került a Springer családhoz. Irén apja, Springer Ferenc az FTC (Ferencvárosi Torna Club) alapítója, nővére Piroska, Mensáros László anyja, míg bátyja István, aki később Sályira magyarosította nevét, a Miskolci Nehézipari Egyetem alapítója, rektora, nagy hírű mechanika professzor. Feleségével a IX. Hőgyes Endre utca 11. szám alatti bérházban lakott élete végéig. Az épületet a Springer család építtette, lakásait a kiterjedt család lakta.

Középiskolai tanulmányait az érsekújvári Községi Katolikus Gimnáziumban végezte, ahol nagybátyja, Noszkay Ödön történész volt ekkor a történelemtanár. Itt is érettségizett 1918-ban. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet 1923-ban. 1924-től a debreceni sebészeti klinikán Hüttl Tivadar mellett szerzett sebész műtőorvosi képesítést. Urológus sebészi szakorvosi vizsgát tett 1930-ban, a húgyszervi betegségek műtéttana tárgykörben magántanári képesítést szerzett 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Itt, majd az önállósuló orvostudományi egyetemen (Budapesti Orvostudományi Egyetem) oktat, 1951-től címzetes egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa lett addigi tevékenységéért 1952-ben, majd az orvostudományok doktora (1956-ban).

Politikai szerepvállalása[szerkesztés]

Teljesen még fel nem derített szál Noszkay Aurél múltjában a tudományegyetemi csendőrtiszti zászlóaljban betöltött szerepe. Az 1942-ben készült "Az 1919. augusztus és 1921 október között fennállott tudományegyetemi csendőrtiszti zászlóalj tagnévsora" műben felsorolják, mint az ideiglenes csendőrség tagja, aki Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetésben is részesült. Az egyetemi csendőrtiszti zászlóaljak főképpen a jobboldali érzelmű, elsősorban revizionista, de nem ritkán rasszista, sőt antiszemita beállítottságú ifjúságot tömörítették. Nem tudni, hogy mikor, milyen indíttatásból lép be. Talán azzal hozható összefüggésbe, hogy a Noszkay család Érsekújvár elcsatolásával kettészakadt, s talán az események hatása alatt érzi úgy, hogy a revizionista törekvések saját családjának egyesítését is szolgálhatják. Fontos megjegyezni, hogy a Nemzetvédelmi Keresztet vitéz nagybányai Horthy Miklós javaslatára Teleki Pál alapította 1940-ben. Több tízezer személy számára adományozott Horthy ilyen kitüntetést, saját hatalmi bázisának fontos pillérét képezte ez a társadalmi csoport. Nem véletlen, hogy Szálasi hatalomra kerülésekor azonnal betiltotta a viselését, de ugyanez igaz az 1944. december 21-én, Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormányra is. A kitüntetés viselése jelenleg is tiltott. Nincs semmiféle információ arra, hogy Noszkay a csendőrség kötelékében milyen cselekményekben vett részt. A tudományegyetemi és a műegyetemi csendőrtiszti zászlóaljak legismertebb mozzanata a IV. Károly király második puccskísérletének megakadályozásában való részvétel, 1921. októberében. Ismeretes, hogy amikor Károly Budapest nyugati határához érkezvén Budafokot és Kamaraerdőt megszállta, a hirtelen összetoborzott egyetemi csendőrtiszti zászlóaljak támadták meg, jelesül és elsőként egy orvostanhallgatókból álló kb. 80 fős csoport. A támadástól meglepődött király csapatainak tűzszünetet parancsolt, abban bízván, hogy az egyetemisták megtudván, hogy saját királyukra támadtak, átállnak az ő oldalára. Ehelyett a zászlóaljak rövid idő alatt mintegy 2000 főre fejlődtek fel és az egyébként még ekkor is többszörös túlerőben lévő királyhű csapatok továbbhaladását teljességgel elzárták. Az akció "Budaörsi csata" néven vonult be a történelembe. Talán ebben az akcióban vehetett részt Noszkay, aki ekkor budafoki lakos volt.

Mensáros László naplójában azt írja, hogy Noszkay Aurél és Sályi István a 30-as években a szélsőjobboldal irányába tolódott, valamint, hogy belépett a nyilas pártba. Ez utóbbinak éppenséggel ellentmond Noszkay imént említett kitüntetése. Ugyanakkor Springer Miklós 2011-ben egy interjúban azt mondta, hogy különösen büszke arra, hogy a családban ugyan rengeteg híres személy volt, de párttag egy sem akadt közöttük. Noszkay (és Sályi) professzor nyilas párttal való kapcsolatára nincs semmilyen nyom, vagy bizonyíték, feltételezhető, hogy Mensáros tévedett.

Mindezek mellett rendkívül furcsa, hogy Noszkay a háborút követően nem csak, hogy zavartalanul folytathatja szakmai tevékenységét és tudományos pályafutását, de a szocializmus alatt annak több szintű kiszolgálójává válik, országgyűlési képviselő 1958 és 1975 között, 1965-ben Állami Díjat, 1970-ben Munka Érdemrend arany fokozatot, 1975-ben Munka Vörös Zászló Érdemrendet, 1980-ban pedig a Szocialista Magyarországért Érdemrendet kap. Nehéz összeegyeztetni a háború utáni karrierjét a háborút megelőző, legalábbis kérdéseket felvető múltjával. Az 1958-as országgyűlésbe kerülési dátum alapján gyanítható, hogy Noszkay a Kádár rezsimmel kiegyező régi értelmiség körébe tartozhatott, aki a Kádári rendszer konszolidációjában jelentős szerepet vállalt, cserébe a háború előtt történtek elfeledéséért és családjának békén hagyásáért. Az országgyűlésben elsősorban a hazai egészségügy szakmai igényeinek megjelenítése volt a feladata. Az általa készített jelentésekkel, parlamenti felszólalásokkal visszaigazolta a politikai döntések létjogosultságát, helyes irányát. Beszédeiben kritikai elemeket is észlelhetünk, amiből feltételezhető, hogy a tényleges döntéshozatalban nem vett részt.

Származása[szerkesztés]

Noszkay Aurél családfája
Noszkay Aurél,


(Budafok, 1900. nov. 2.– Budapest, 1987. jan. 9.) orvos, urológus, sebész, címzetes egyetemi tanár


Apja:


Noszkay János (Érsekújvár, 1871. márc. 5. – ?)


sörgyári tisztviselő

Apai nagyapja:


Noszkay János (Érsekújvár, 1845. ápr. 18. – ?) szűcs mester, kocsmáros


Apai nagyapai dédapja:


Noszkay Imre (Érsekújvár, 1806. nov. 23. –


Érsekújvár, 1882. aug. 14.)

szűcs mester

Apai nagyapai dédanyja:

Verseghy Terézia (Érsekújvár, ? – ?)

Apai nagyanyja:

Egry Julianna (Naszvad, 1852 – ?)

Apai nagyanyai dédapja:

Egry Imre (? – ?)

Apai nagyanyai dédanyja:

Borsi Jozefa (? – ?)

Anyja:

Kubik Vilma (Székesfehérvár, 1879. júl. 6. – Budapest, 1966. szept. 20.)

Anyai nagyapja:

Kubik Lőrinc Pál (Székesfehévár, 1844. máj. 4. – ?

könyvkötő mester, könyvkiadó

Anyai nagyapai dédapja:

Kubik Lőrinc (? – ?)

Anyai nagyapai dédanyja:

Havel Mária (? – ?)

Anyai nagyanyja:

Dominik Katalin (Székesfehérvár, 1856. ápr. 27. – Székesfehérvár, 1906)

Anyai nagyanyai dédapja:

Dominik Mihály (? – ?)

Anyai nagyanyai dédanyja:

Liszi Anna

(? – ?)

A fenti szövegeket ide én hoztam át.Szilas vita 2016. október 24., 11:20 (CEST)Válasz