Vita:Nagy Fermat-tétel

Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

érdekelne hogy törtkitevőkre bizonyították-e - TopSpeeder

Anonim beszúrás a főlapról

Andrew Wiles NEM HASZNÁLT számítógépet a tétel bizonytásához, még számológépest sem. Csak papírt és ceruzát! Az író nyilván félreértelmezte a Nagy Fermat Sejtés c. könyvet. Annak függelékében szó van a négyszín-sejtésről, amelyet valóban számítógép segítségével tudtak bizonyítani. A számítógépes bizonyítás kiábrándító és matematikailag sem korrekt. (Hiszen megvan annak a valószínűsége, hogy a számítógép architetktúrájában lévő rejtett hiba miatt hibás eredmény jön ki. Ennek esélye valóban kicsi, de a matematikában nem beszélünk "elhanyagolható valószínűségről".)

Ezzel magam is egyetértek egyébként. Megejtem a szükséges változtatásokat. --DHanak :-V 2005. november 29., 22:28 (CET)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Shizhao a(z) No source since törlési jelzést tette a(z) Image:Pierre_de_Fermat.jpg nevű képre;
  

-- CommonsTicker 2007. január 12., 03:13 (CET)

Kikapcsolódásképp

[1] --Tgr ^vita / IRC 2007. április 7., 11:26 (CEST)

Mit jelent ez a mondat?

„Ekkor Wiles bizonyítása éppen gyengélkedett: az előző évben felfedezett hézagot csak 1994 októberében lesz képes kitölteni.” Milyen a gyengélkedő bizonyítás? – Hkoala 2007. november 20., 21:05 (CET)

Ha jól emlékszem, az történt, hgy Wiles bizonyítását egy csomó matematikus szétcincálta, és találtak benne egy hiányosságot, amitől mégis bizonyítatlan maradt a tétel. Wiles a hiányzó részt később pótolta, és ezután már elfogadták a bizonyítását. Erre utalhat ez az igeidők tekintetében gyengélkedő :-) mondat. Bináris ^ide 2007. november 20., 21:18 (CET)

Itt is van, kicsivel feljebb: "A bizonyítás első, 1993-as prezentálása után egy látszólag fatális hibát fedeztek fel, ám Wilesnak egy tanítványa segítségével 1994 őszére sikerült kijavítania a bizonyítást, amelyet végül 1995-ben fogadtak el. A bizonyítást szinte csak néhány számelméleti matematikus érti." Bináris ^ide 2007. november 20., 21:20 (CET)

Kritikák

Nagyon rossz ötlet volt Fermat-tételnek nevezni az oldalt. Teljesen szembe megy egy bizonyos matematikai elnevezési konvenciónak. Attól nem változtatjuk meg a nevezetes kijelentések nevét, hogy átminősülnek tétellé. Ez akkor is Fermat-sejtés marad, ha a kekeckedők megszakadnak. Csak Fermat sejtése igaz. Mozo ^vita 2007. december 15., 01:12 (CET)

Hozzászólás

Minden tiszteletem kifejezése mellett a szócikk szerzője iránt, a következőkkel indoklom javító szándékom.

A latin idézet az itt megjelent formában:

"Cubem autemin duos cubos, aut quadratoquadrum in duos quadratoquadros, et generaliter nullam in infinitum ultra quadrantum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere. Cuius rei demonstrationem mirabilemsane detexi hanc marginis exiguitas non caperet.

Vagyis "hanc..." nem új mondat, és pont is van a végén! (De egyebekben is tele van hibával...)

WIKIPÉDIA angol:

"Cubum autem in duos cubos, aut quadratoquadratum in duos quadratoquadratos, et generaliter nullam in infinitum ultra quadratum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi. Hanc marginis exiguitas non caperet."

Vagyis "Hanc..." itt új mondat, és nagy kövér ponttal a végén!

Fermat fia által sajtó alá rendezett és kiadatott változat(sajnos be nem másolhatom, így csak remélem, hogy egyezik ezzel: dio-fer66.jpg)

- "Cubum autem in duos cubos, aut quadratoquadratum in duos quadratoquadratos, et generaliter nullam in infinitum ultra quadratum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi. Hanc marginis exiguitas non caperet,

Vagyis "Hanc..." új mondat, bizonytalan vesszőfélével, de nem ponttal a végén!!!

Az eredeti Fermat (vélhető) kézirásával!

(Csak Fermat jelleme, szokásai és lehetséges bizonyítása alapján feltételezhető, mert az eredeti kézirat eltünt !(?))

"Cubum autem in duos cubos, aut quadratoquadratum in duos quadratoquadratos, et generaliter nullam in infinitum ultra quadratum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi. Hanc marginis exiguitas non caperet "

Vagyis "Hanc..." új mondat, de írásjel nélkül...mert a mondat vége...VÉGTELEN, mert a bizonyítás is az!!!

(Lásd: www.mek.oszk.hu/01800/01849) Sajnos- Ámbár ^vita 2008. február 13., 23:27 (CET) ott is az első változattal dolgozott, de majd javítani fogja...)

Ezek után megjegyezném:

• P. Fermat bizonyította a saját sejtését...csakhogy "játékos" leírását senkisem értette. Mindenesetre abban a hitben, hogy az általam látott lap (az első kiadványé) e tekintetben "hiteles", a javítást a szerző remélhető hozzájárulásával elvégzem.–Ámbár ^vita 2008. február 13., 23:33 (CET)

Hozzászólás (2)

• "...A királynőt megölni nem kell! Félnetek jó! Ha Ti beleegyeztek, én nem! Ellenzem!..."
• "...A királynőt megölni nem kell félnetek! Jó, ha Ti beleegyeztek, én nem ellenzem!..."

Ugyanazok a szavak, a mondatok értelme és következményük azonban mennyire más? A Nyelv = Matematika, és az írásjelek=logikai műveleti jelek!

Vajon pont FERMAT ne tudott volna erről, aki nemcsak JOGÁSZ volt, hanem méginkább MATEMATIKUS? Akinek irataiban minden betűnek volt jelentősége? Jó, persze hibázhatott, vagy kapkodhatott - vannak ilyen hibái mindekinek, nekem is, csőstől. De ezektől különböznek azok az eltérések, amelyek furcsaságuk miatt nem bizonyos, hogy véletlenek, hanem szándékosak, sőt- lehet hogy nem is hibák, csupán valamely eltérő felfogást tükröznek. Például egy gondolatmenet folytonosságát, tagolását, végét...Igaz, nagyon nehéz az ilyeneket elkülöníteni. Akárhogyan nézzük azonban, Fermat pont ezekkel a logikai elvekkel kapcsolatban rengeteg furcsaságot követett el. És nemcsak matematikai műveiben, de más fellelhető kézirataiban is (lásd végrendelete). Mert számára úgy tűnik, természetes volt, hogy gondolatmenete végén a VÉGTELENSÉGET azzal jelölje- hogy nem ír pontot, vagy más befejező írásjelet! Mert a vessző is ugyanolyan befejezetlenséget jelenthetett számára (ahogyan nekünk is....) egy mondat végén, mintha ott nem is lenne egyáltalán írásjel! És egészen biztos, hogy egy ilyen hiány az olvasóban is hasonló hiányérzetet okoz, ami a közlés rejtett értelmét benne felélesztheti! (Mintha azt mondanánk: egy meg egy az nulla- erre mindenki felkapná a fejét). Főképpen egy lelkiismeretes szedőben, aki (ha jót akar) nem engedheti meg, hogy olvasóiban hiányérzet támadjon! Így furcsa döntési kényszer áll elő benne, aminek eredménye szinte bizonyosan az, hogy kitesz valamilyen bizonytalan írásjelet, afféle se pont, se vesszőt... mert az is jobb, mint a semmi! Ezzel viszont paradox módon elveszi a lehetőséget az olvasótól- hogy az rájöjjön: hiányzik a befejezés = nincs vége, vagyis hogy a vége= végtelen! (Papp Jancsi viccnek hívhatnák az ilyent...)

Pedig megtörtént! Mert bizonyított, hogy a Fermat sejtés egyik (feltételezhetően legelső) megoldása az lehetett, hogy az azonosság azért nem írható fel bármely széles margón, mert nem rendezhető egész számjegyek végtelen sorozatából kellene, hogy álljon! Ahogyan az irracionális számok is ilyenekből állnak, persze csak a tizedes vessző jobb oldalán. Nos, ezek meg a tizedesvessző bal oldalán, ugyanúgy ahogyan azok, csakhogy most mind- mint egészek! Így azután akármilyen kis betűvel írnák is őket, néhány mindig lemaradna a margóról!

Fermat saját megoldását a kor szokásainak, és játékos természetének engedve kéziratában szinte KIÁLTÓAN azzal jelezhette, hogy utolsó mondata végére nem tett pontot, vagy legfeljebb csak egy vesszőt, (Így ni! Mert jelzem -hogy ezen kivűl a pont elhagyáson kivül itt minden fellelhető hiba valódi, és hogy csak ez az egy szándékos)

Ebből azután láthatóan elég nagy kalajmaka keletkezett. A dolognak ez a része persze nem bizonyítható, azonban maga a tétel, Fermat és korának ismerete azt eléggé valószínűsítheti. És még megtörténhet az is, hogy az eredeti kéziratot vagy annak "igazi" másolatát fellelik... Mert már az eddigiekből is látható, hogyan torzulnak azok a különböző áttételeken (másolatokon, fordításokon, átfogalmazásokon, egyszerűsítéseken) keresztül egy olyan tudományban is, amelyet az emberek "pontosnak" neveznek...És remélhetőleg igazolja, hogy miért tartottam szükségesnek (kivételesen, és magamra sem jellemzően) a szöveghűségért így kiállni! 81.183.82.185 (vita) 2008. február 14., 23:44 (CET)

Kedves Ámbár! Nagyon érdekesnek találom a véleményed. Meditáltam rajta egy sort és azt gondolom értem mire célzol akkor amikor azt mondod, hogy "mert a bizonyítás végtelen". Persze egy írásjel hiányából nem következtetnék arra, hogy Fermat erre vagy ilyesmire gondolt (még ha nagyon hihetőnek is hangzik). Ez csak egy a sok lehetséges magyarázat közül. Nem az egyetlen és ezért bár szívesen olvasom, én magam biztos nem gondolkodom ilyeneken sokat. Én a bizonyítható, sőt nagyon, azaz matematikai igényességgel bizonyítható dolgokat tekintem tudományosnak, még a matematikafilozófián belül is. Ezért van az, hogy nagyon kevés eredményet gondolok matermatikafilozófiailag értékelhetőnek -- persze lehet, hogy ilyenek nincsenek is, de a vágy az ezek utáni kutatásra meg van a matematikusokban. Általában megelégszem az alaposságra és körültekinésre való igénnyel, törekvéssel is, de amikor valaki csapongva asszociál és öles léptekkel halad, azt én már nem tekintem tudományosnak, csak valami magánvélemény félének.

Fórum itt nincs. A szerkesztők szerkesztéssel foglalkoznak és a szócikkek készítésekor felmerülő kérdéseken vitatkoznak. Filozofálni biztos lehet azonban a net más portáljainak fórumain. Talán ha rákeresnél a 'filozófia fórum' kifejezésre a google-ban, találnál az érdeklődési körödnek megfelelő környezetet. Persze sokszor itt is vannak beszélgetések, de ezek általában gyorsan lezárulnak, mert mindenki megy tovább a dolgára.

Üdv: Mozo ^vita 2008. február 16., 22:30 (CET)

Kedves Mozo Szeretném, ha tudnád, hogy létezik az a bizonyítás, amely az itt ismertetett feltevéshez az alapot megadta, (www.mek.oszk.hu/01800/01849). Nem beszélhetsz tehát csapongásról anélkül, hogy méltánytalanságot kövessél el valakivel szemben, aki azt évekig tartó sok munkával bebizonyította.

Így bár tudom már, hogy feltevésekről nem illik írni a WIKIPÉDIÁBA, (egy másik szócikkben sok munkával létrehozott kiegészítem egy kézmozdulattal kitöröltem), itt mégsem teszem meg ezt. Legalább is- saját kezüleg. Ha valaki más megteszi persze- a lelke rajta! Mert a Fermat sejtés helyes értelmezése az egyetlen lehetősége annak, hogy megértsük azt- hogy nincs- és hogy miért nincs a számoknak definiciója! És A. WILES megoldása lényegében az utolsó szálát vágta el, hogy bárki érdeklődjön utána. Innentől kezdve a matematika különféle ágai-bogai nemhogy a jövőben, de a múltban sem találkozhatnak... Egyébként is- ha valaki jogosultnak érezte magát itt, vagy bárhol azt leírni- hogy FERMAT tévedett, és ezt senki nem kifogásolta, akkor én pontosan olyan jogosult vagyok azt állítani ugyanitt, hogy vannak akik mégis úgy vélik, hogy nem! Mert tudom, hogy vannak, és nemcsak én. Ámbár ^vita 2008. február 17., 22:06 (CET)

Kedves Ámbár! A Fermat-tételnek valóban nagy a filozófiai jelentőssége. Egyrészt a formalista álláspont kudarcának tartották sokáig, hogy nincs bizonyítás a tételre, holott annak igaz volta intuitív módon rendkívül szembeötlő. Ez az érv a modern bizonyítás után is felhozható, ahogy Te is tetted: Wiles bizonyítása messze nem szemléletes -- sőt, tulajdonképpen láthatatlan amennyiben a matematikai nagyközönség sohasem fog részesülni abban az élményben, hogy megértse. (Míg Gödel bizonyítása bárki számára áttekinthető hosszúságú). A másik, hogy a Feremat-tétel valóban valahogy a számfogalommal szoros, mondhatni misztikus kapcsolatban van.

Először számonkéred rajtunk, hogy nem írtunk arról, hogy voltaképpen mi a szám, majd állítod, hogy a szám definiálhatatlan. Jó. De ez nem egy újkeletű gondolat. A számnak, ha léteznek számok egyáltalán (Gödel szerint mindenképpen vannak), nyelvi definíciójuk tud csak lenni, például a Peano-axiómák adnak erről valami nemteljes leírást. A nemteljesség bizonyos Gödel tétele miatt. Szükségszerű tehát, hogy a számnak nem létezhet tökéletes (nyelvi) definíciója. Ám, ez a probléma csak akkor áll elő, ha azt gondoljuk, hogy van valami a nyelven túl is. De vajon mi az olyan tudományos fogalom, mely nyelvileg nem kifejezhető? Vagy valami szertartást kell végeznünk, hogy eljussunk a szám valódi mivoltának felismeréséhez? Átváltoztatni a szót, az igét testté, mint a mise misztériumában? A tudomány és a logika nyelvi tevékenység. A filozófia is, nekem nincs olyan igényem, hogy a számhoz misztérium útján kerüljek közel -- vagy ismerjem fel annak megközelíthetetlenségét.

Beleolvastam a bizonyításodba. Bevallom nem értem még az állítást sem -- de ez csak engem minősít -- nem vagyok számelmélész, nehezen olvasom a számelméleti okfejtéseket, ha analízisről írtál volna, szívesebben olvastam volna. Ám, vajon mernéd-e állítani, hogy a gondolatmantedben nincs hiba, vagy a bizonyításban, vagy a Fermat-tétellel való kapcsolatában. Ezt még Wiles sem állította. Az ő bizonyítását sok olyan matematikus nézte át, akik velem szemben értik a bizonyítást és nem találtak benn hibát. Az ellenőrzés nagyon fontos. A Tiéd hibátlan? (Emlékszem egy honlapon olvastam hogy a Cantor-tétel nem igaz, illetve ennek bizonyítását. Felhívtam rá a figyelmét egy-egy matematikusnak, mert én magam is észerevettem az illető bizonyításában kétségekre okot adó részt. A szakérők azonnal szétszedték és megtalálták az elemi hibát.)Mozo ^vita 2008. február 18., 09:43 (CET)

Kedves Mozo

Először is köszönöm, hogy vetted a fáradságot, és elolvastad. A IV. kötetről volt szó, gondolom azt olvastad. A bizonyításban pedig csak a hatványösszeg algoritmus játszik szerepet, az első kötet elejéből. Kétségem sincs, hogy a bizonyítás (szerintem Fermaté) hibátlan, mint ahogy sajnos arról sincs, hogy leírásban van néhány hiba, amelyeket majd kijavítok, de amelyek a bizonyítást nem érintik. És jelzem, hogy sorban előbb a bizonyítás volt meg, csak azután kattant be a "ponthiány"...és kezdtem nyomozni eredeti iratokért, amely szerencsére a Wikipédiában benne voltak- köszönet neki. De mit ér akár a bizonyítás, akár az éreklődés- keltés, hiszen mindezt mindenki lenullázza? Ha kérdésed, vagy kérésed lennne, például azt kérnéd- írjam le röviden, mi a bizonyítás lényege, néhány sorban megtenném. Ha azt kérdeznéd, definiáljam a SZÁM-ot, egy sorban megtenném, sőt megteszem most azonnal:

• "A SZÁM a tudatos létezés egységeleme"

Ahogyan bármi más is. És pontosan ugyanaz a feltétel rendszer vonatkozik reá is, mint bármi másra. Melyek azok a feltételek? A PEANO axiómák- a logika szüleményei. Az iménti megfogalmazás: filozófiai- ezt láttatni fogom. Mindez azonban nem az E=m*c^2 "egyetlen egyenetlen egyenlet", s így a benne szereplők értelmezéséről, következményeiről éppen egy tanulmányt írok. Nem siettetem, hiszen a Fermat sejtésen is vagy 20 évet dolgoztam. Hogy még jobban elriasszak mindenkit, leírom a szerintem mind közül legegyszerűbb megoldást, ami így szól:

• " A Fermat sejtés kérdésfeltevése eleve nem vizsgálható, mivel sem a szorzás, sem pedig a hatványozás műveletei abban az értelemben, ahogyan azt az algebra jelenleg használja- nem értelmezhetők!"

Ha netán mégis valami ebből Téged, vagy mást érdekelne, folytathatjuk itt, vagy a levelezési címemen.

Ha pedig a szóckk kiegészítésem, vagy a vitám bárkit zavar, nyugodtan kitörölheti. Egy kérésem van csupán...törölje ki azt is, amit Fermatról írtak, hogy Ő tévedett. Ez csak így lehetne méltányos. Üdvözlettel Ámbár ^vita 2008. február 18., 23:05 (CET)

KOmment

A Fermat-sejtés a Pitagorasz-tételre alapul, miszerint a^2+b^2=c^2, DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖGEK ESETÉBEN. Ha már nagyobb kitevőkre, 3-ra vizsgáljuk az azonosságot, akkor figyelhetnénk arra, hogy ez így olyat tetraéder-szerű valamire (gyengébbek kedvéért: 6 él, 4 csúcs, 4 lap) vonatkozik, amire a hat él  : a,b,c,d,e,f (abc a derékszögből induló szögek). (abd/2)^3+(ace/2)^3+(bcf/2)^3=(def/2)^3 Nem szeretném kétségbe vonni a fontosságát, de ez csak azt bizonyítja, hogy a^n+b^n=c^n; n>=3 esetén nincs megoldása, ha n egész szám. Amúgy tisztelem azt a munkát, amit erre rászántak.

Miért Fermat-tétel??

T. Kollégák!

Érdekelne, van-e elfogadott elnevezés a tételre. (Most tegyük fel, hogy valóban sikeres volt a bizonyítás; a neten annyi mindent, és olyan hangütésben lehet a témáról olvasni, hogy sokszor olyan érzésem volt, mintha ufókról folytatott eszmecserékbe csöppentem volna.) Ha Wiles bizonyította, akkor Wiles-tétel, legfeljebb magyarázatként hozzátehető, hogy „azelőtt nagy Fermat-sejtés”. Ha nem egyedül bizonyította, akkor Wiles–Taylor-tétel.

A másik, ami érdekelne, hogy vitalapra valóban bármilyen marhaságot lehet írni? Főlapról már régen törölték volna némelyik megjegyzést, mert nem idevágó, nem a szerkesztéssel kapcsolatos, nincs célzás forrásokra, az olyan formai apróságokról nem is szólva, hogy hová írjunk egy megjegyzést, aláírjuk-e, legyen-e csupa nagybetűs stb.

Egyébként meg: Kellemes Ünnepeket.

-- Garamond ^vita 2013. december 16., 17:25 (CET)

A szakirodalom most hogy hívja? Fermat-tételnel, vagy Wiles-tételnek? Hidaspal ^vita 2013. december 16., 17:30 (CET)

--szerkesztő:gépész100 2015.07.21 Kedves Szerkesztők. 7 éve Ámbár" néven voltam itt-azóta nem irtam ide. Sajnos, elfelejtettem a szabályos szerkesztést, és kevés a lehetőség, hogy ismét megtanuljam. Most gépész100 nickkel jelentkezem. Először is köszönöm, hogy nem töröltétek a hozzászólásaimat. Ezt nagyra tartom. Habár bejegyzéseimet "megkurtítottátok", és így jelenleg kevéssé érthető, hogy mit jelent, hogy "vannak olyanok, akik szerint a bizonyítás mégis elférne a margon" (szó szerint nem emlékszem pontosan, de ilyesmi). Ez a mondat magyarázat nélkül a levegőben lóg, szerintem is kitörölhető. Egyedül a vitalapot kérem megtartani, hátha valaki még elolvassa. Mert továbbra is az a véleményem: - Fermat nagy sejtését Fermat maga oldotta meg. Az arról szólt, hogy léteznek irracionális (nem felírható, egészében nem megismerhető) egészek, amelyeknek csak a létrehozásuk algoritmusa ismerhető meg. Pontosan, ahogyan a gyök kettő utolsó számjegye se férhetne el bármely margón. Így a kitűzött díj voltaképpen Fermatnak járna.

- Taniyama-Shimura viszont létrehoztak egy egészen más sejtést, amiből A. Wiles csinált tételt. Ami azonban szöges ellentéte Fermaténak, mivel azt bizonyítja, hogy nincsenek egész megoldások, amíg Fermat azt, hogy vannak, algoritmusuk is ismert, de fel nem írhatók, mert nem rendezhető végtelenek. A. Wiles megoldásának tehát köze sincs Fermat nagy sejtéséhez (tételéhez), s így egyebek között kérdéses, hogy járt volna neki a kitűzött díj. Ám micsoda szégyen, hogy a matematika nem volt képes még díj ellenében sem megoldani a sejtést? Emiatt azután az egész "matematika" keményen drukkolt A. Wilesnek, és segítette, hogy találjon végre valamilyen megoldást.

Gratulálok A. Wilesnek, hogy megoldott egy olyan problémát, amihez csak keveseknek van hozzáértése, és megérdel bármely más nagy összegű díjat szerintem is. Azonban tűrhetetlen, hogy olyasmit írjanak Fermatról, hogy ő nem, vagy hogy nem jól oldotta meg a sejtését! Mikor bizonyíték is van rá, hogy megtette! (link előző hozzászólásban). Emellett az irracionális egészek teljes osztályát, amit Fermat felfedezett, felejteti el a matematikával. Ez a fajta ártalmatlannak tűnő(?) rövidlátás egyre több természettudományban bizonyítható, a titokzatosság mögé rejtve a nem tudást.

Így szerintem aki ezeket a mondatokat törülteti, az a megismerhetetlenséget támogatja, nem pedig a tudás fejlődését. --Gépész100 ^vita 2015. július 21., 17:33 (CEST)

Mégegyszer: miért Fermat-tétel??

- Fermat "sejtése" így szólt: Nem lehet felírni! Vagyis olyan egész szám, ami nem fér el semmiféle margón, mivel végtelen, nem ismétlődő számjegysorból áll. Vagyis ez egy IRRACIONÁLIS EGÉSZ SZÁM megoldás. - Évszázados átértelmezések után A, WILES ezt úgy érti és bizonyítja: nincsen véges számjegyből álló, egész szám megoldás.

Mindkettőjüknek igaza van, mert az azonosságnak három megoldása van:

1. Irracionális törtszámok, pl. 2^3+3^3= (35^1/3)^3 vagyis 35^1/3

2. Irracionális, végtelen, nem ismétlődő számjegyű egészek, mint megoldások (Fermat tétel)

3. Véges számjegyből álló egészek nem lehetnek megoldások (A. WILES tétel)

Ez a három tétel együtt adja ki a választ. A, Wiles tétele csak parciális, és főképp köze sincs Fermatéhoz. --Gépész10 ^vita 2018. január 14., (CEST)