Ugrás a tartalomhoz

Vita:Molière

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Vándormadár 15 évvel ezelőtt a(z) kiegészítés témában
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. szeptember 14.
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

darabok magyarul

[szerkesztés]

A fösvény című műve életében nem lett sikeres csak halála után majd egy évszázaddal fedezték csak fel

ezeket nem találtam sehol magyarul (talán nem is fordították le őket):

  • Pastorale comique (Vig pásztorjáték)
  • Les Amants magnifiques (Nagyszerű szerelmesek)

--Netti 2006. augusztus 26., 21:38 (CEST)Válasz

Tartok tőle, hogy nincs kritikai kiadás összes, s akkor bizony ezek magyarul nincsenek meg. Ennek még utána kell néznem.– Mártiforrás 2007. december 22., 23:18 (CET)Válasz

Ezt találtam Haraszti Gyula: Moliere élete és művei c. könyvében (kiadja a Kisfaludy-Társaság, 1897):

  • "Így színre került a Mélicerte nevű <<hősi pásztori vígjáték>>. Mindössze két felvonás készült el belőle. Molierenek csak halála után jelent meg; majd újonnan férjhez menendő özvegyének fia 1699-ben elég bátor lesz kiegészíteni a darabot. Moliere a városban sohasem adatta elő; csak 1864-ben, mintegy kétszáz év múlva, a második császárság alatt hozta színre a Théatre Francais háromszor..." [a két idézet között van még két oldal a Mélicerte tartalmáról és az előadás körülményeiről] "... Mélicerte-et egy hónap múlva, 1667 január elején a Víg pásztorjáték váltotta fel. Ebből mindössze annyit bírunk, a mennyit a ballet és a partitura szövege őrzött meg számunkra. Énekre s tánczra keresett ürügyet benne a költő, kinek ez kétségkívül a legjelentéktelenebb műve; hogy majdnem teljesen elveszett, nincs mit sajnálnunk."

--Hkoala 2006. augusztus 26., 21:58 (CEST)Válasz

Ugyaninnen a másik:

  • "Ismét az udvari ünnepélyen kell résztvennünk Saint-Germain-en-Layeben. Négy hónappal Pourceugnac után, 1670 februárban a farsangi mulatságok alatt került itt színre Molierenek megint egy ballet-vígjátéka, a Gavallér kérők, mely ötfelvonásos prózában van írva, verses pásztori közjátékokkal. [lábjegyzetben: "Les amant magnifiques, Perényi István fordításában A pompás barát. Tudtunkkal pompás emberről legfölebb ironicusan használatos (a német prächtig mintájára; de semmi esetre sem tesz annyit, mint pompázó, pompakifejtő, az imádottnak nagyszerű mulatságok rendezésével udvarló, gavalléroskodó")

--Hkoala 2006. augusztus 26., 22:06 (CEST)Válasz

KÖszi szépen. Már be is tettem a cikkbe.--Netti 2006. augusztus 26., 22:14 (CEST)Válasz

Molière, a filmszínész

[szerkesztés]

Egy készülő szócikkem kapcsán a filmes portálról kiindulva megnéztem a francia színészek listáját. Meglepődve fedeztem fel benne Molière nevét. Oké, színész volt, de azért felmerül bennem, vajon nem kéne-e külön kategóriaként kezelni a csak színházi színészeket, illetve a filmszínészeket. Vagy lehet, hogy Dérynét is megtalálnám a magyar (film)színésznők között? :)
Tony64 2006. október 5., 18:19 (CEST)Válasz

...és meg is találtam Dérynét a jelzett helyen! :)
Tony64 2006. október 5., 18:21 (CEST)Válasz

kiegészítés

[szerkesztés]

Korrigáltam a szöveget, és betettem a Tartuffe rövid kivonatát. Vándormadár vita 2009. január 25., 20:52 (CET)Válasz

Csak egy apróság: a kiejtés mián nem "a Hôtel de Bourgogne", hanem "az Hôtel de Bourgogne". Jgy – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 212.92.28.2 (vitalap | szerkesztései) 2009. augusztus 31., 06:32

Molière elsõ nyomai a magyar irodalomban

[szerkesztés]

Találtam egy cikket, talán ez is érdekes... Molière elsõ nyomai a magyar irodalomban

Adatai bedolgozhatók a szócikkbe? (A Tudakozóban ma (2009-11-02-án) valaki kérdezte: ki volt a Tartuffe első fordítója... A web-oldalon megnevezve, első ismert nevű fordítója: Ernyi Mihály, 1795.)