Vita:Mikus Gyula (festő)

Aki az elözö lapot irta gondolkodjon el és tüntesse el Mikus Gyula festőmüvész bemutatójábol az ügynökösdit az egy másik mikus gyula lehetett!!!!!

Mikus Gábor Keszthely

__________________________________________________________________

Az idezett anyag alapjan pontosan kiderül, hogy nem Mikus Gyula festomuvesz volt az ügynök, hanem fia, a szinten Mikus Gyula. --Cora 2007. április 30., 14:11 (CEST)

De azert a kedves papa atvette a kitüntetest 1995-ben! No, aztan meg tellett a judaspenzbol emlekhaz, emlekszoba! Masok meg nevtelenül belehaltak az egeszbe.

RAINER M. JÁNOS: Az ötvenhatos és az állambiztonság

"Egri Gyula" esettanulmánya

Kirõl beszélünk?

"Egri Gyula" ügynök nevével elõször ifj. Antall József 1957-tõl 1961-ig vezetett operatív (személyi megfigyelési) dossziéjában találkoztam - az iratok jelentõs részét "Egri" feltűnõen részletes, hosszadalmas, olykor szinte "túlírt" jelentései tették ki...

• Az ifjúkommunista

"Egri Gyula" 1930-ban született Szegeden. Apja tanári oklevéllel rendelkezõ festõművész volt, a harmincas évek elejétõl - de lehet, hogy már a húszas évek végétõl - szülõföldjén, a Délnyugat-Dunántúlon élt, ahol egy kisváros nevezetes festõje, köztiszteletben álló embere lett. "Egri" középiskolai tanulmányait a budai érseki gimnáziumban folytatta, a visszaemlékezések szerint igen jó tanulóként. 1948-49-ben az Esze Tamás Középiskolás Népi Kollégium tagja, majd nemsokára választott diák-titkára lett. Belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, szemináriumot is vezetett.3 Közel állt a NÉKOSZ akkori vezetõinek egyikéhez, Pataki Ferenchez, akire "Egri" mint afféle mentorra nézett fel. 1949 õszén egyike volt annak 208 fiatalnak, akiket a párt és az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ajánlásával ösztöndíjasként a Szovjetunióba küldtek egyetemi tanulmányokra.4 A 19. életévét éppen csak betöltõ fiatalember bizonnyal a legifjabbak egyikeként vághatott neki az útnak.

A "fiatal kommunista értelmiségi - nagyszerű karrierlehetõségekkel" képét csak néhány apró, olykor ellentmondó adalék színezi, módosítja. "Egrit" a kollégiumban "tanárpárti", "állampárti", tekintélytisztelõ tanulónak tartották, igyekvõ karrieristának. Ugyanakkor nem hiányoztak belõle a művészi hajlamok. 1948 elején ugyanakkor (még a kollégium elõtt) disszidálni próbált, de Hegyeshalomban elkapták és visszafordították. Régész szeretett volna lenni, de a leningrádi Herzen Fõiskola pedagógia-pszichológia szakára vezényelték, mert régészet akkor nem indult.5 Egyetemi évfolyamtársa szerint - öszszesen öten voltak a szakon magyarok, köztük Pataki Ferenc és Huszár Tibor - "Egri" labilis idegzetű ember volt, hajlamos a konfúzióra, némiképp a depresszióra is. Ugyanakkor lelkes és ábrándozó természetű, romantikus lelki alkat. Forradalmár hevület jellemezte, a "szentté válás" igénye is benne volt. A közösségépítés éthosza mélyen áthatotta, valósággal a vérében volt, amiben a népi kollégiumi környezet, Pataki személyes hatása, és a kommunista ideológia 1945 utáni értelmiségi felfogása is szerepet játszhatott.6

• Az ötvenhatos

"Egri" 1953-ban hazatért és az egri tanárképzõ fõiskola tanára lett.7 Amint a volt kollégista társ emlékezett, "valahogy megváltozott". 1956. október 21-én, az egri fõiskolások Kossuth Körének alakuló ülésén "Egri" is felszólalt...

• Az internált és "Egri" születésének pillanata

"Egrit" 1957. január vége felé vehették õrizetbe a Belügyminisztérium Heves megyei Rendõr-fõkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya közegei... A februári megyei jelentés még "Egri" Gyula és társai ügyérõl szólt, és az egri bűnügyiek is elsõként kérték az õ és egy hallgatója kiadását. De éppen e talán legveszélyesebb pillanatban, 1957 májusának közepén vált el "Egri" útja a többiekétõl.

• Az ügynök 1. - a célszemély

"Egrit" eleinte nyilvánvalóan a táborban foglalkoztatták, ez volt mintegy tanulóideje.13 1957. november 15-én szabadlábra helyezték... Egri" szabadulása után a budapesti Arany János Intézetbe került nevelõ tanárnak. Állami gondozásban lévõ általános iskolások és gimnazisták tanultak itt, õ maga az intézményben uralkodó hangulatról és a tanárokról szóló jelentésekkel kezdte hálózati életútjának ezt az új állomását... De ha kellett, "Egri" eljárt templomba, gyónt és áldozott, erõsen provokatív jellegű beszélgetéseket kezdeményezve gyónás ürügyén. Jelentéseit... kézírással írta töltõtollal, kockás füzetlapokra. 1958. április 16-án "Egrit" áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba. Csaknem két héttel késõbb adta elsõ errõl szóló jelentéseit...

...

• Epilógusok

... civil életének egy másik különleges vonására akartak építeni: a szenvedélyes barlangász és barlangi túravezetõ a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság vezetõségében feltételezett ellenséges elemek után kutatott...

"Egri" ... csaknem kétséget kizáróan ismét elõbb Mikus Gyula tanár, pszichológus, majd egy szakterület tekintélye lehetett.

"Egri", még Mikus Gyulaként...

Az emlékezet24 szenvedélyes, tettrekész emberrõl, nagyszerű pedagógusról, az ügy megszállottjáról tudósít. "Öntörvényű, de nem csökönyös" személyiségrõl. 1975-tõl (a dátum aligha véletlen) kibontakozó, széles körű, szakszerű tanulmányírói munkásságról. Teljes életútról, amelyet a 70. születésnap elõestéjén a köztársasági elnöktõl átvett elnöki aranyérem koronázott meg.

24 Lásd pl. Reischl Gábor visszaemlékezését, in Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Bp., 2005, Toldy Ferenc Gimnázium, 183-187. pp.; Kenedi János: Emberekrõl, eszmékrõl, politikáról. Csizmadia Ervin interjúja. In uõ: A halál és a leányka. Válogatott esszék. Budapest, 1992, Századvég, 349-408. p., Toldysok IDE!!!! - Index Fórum forum.index.hu/Article/showArticle?na start=30&na_step=30&t=9026938&na_order=