Ugrás a tartalomhoz

Vita:Mezopotámiai civilizáció

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt L András 15 évvel ezelőtt a(z) Lektor és átdolgozás sablon témában

Lektor és átdolgozás sablon

[szerkesztés]

Ha ez a szócikk ilyen lesz „elkészülte” után, akkor nyilván rákerülnek a lektor és átdologoz sablonok sok okból.

  • A bevezető nem elégíti ki a bevezető wikikövetelményeit, nem is szerepel benne a sumer civilizáció kifejezés, amit meg kell magyarázni.
  • A nevek nem magyar átírásban vannak.
  • A stílusa hol vitastílus, hol szépirodalmi hangvételű, felesleges vagy egyéb nem odavaló jelzőket alkalmazó („ádáz viták”).
  • Látszik, hogy egyetlen elfogult forrásból van, amit az irodalom próbál elleplezni, amelyek egy részét ismrem, és egyáltalán nem ilyen stílusúak, azokat kell forrásnak használni. Lásd: Wikipédia:Megbízható források, a wikpédia, mint enciklopédia Harmadlagos forrás, itt szerintem a valódi forrás nem szerepel az „irodalomban”.
  • A cikket újra kell írni majd, én pontosan a fenti problémák miatt néhány mondatonként megadom ref címkék között, az illető állítás tényleges forrását. Csak tudományos-akadémiai forrás a megbízható, mert azok mennek át az igényes forráskritikán.
  • A szócikkről elkfeledkeztem, biztos láttam már, de a címe is rossz, a jó a Mezopotámia civilizáció lesz, mert a sumer és akkád mitológia nem is választható el egymástól.
  • Az egész cikk a jólismert aszociatív stílusban íródott („ami éppen eszünkbe jut”), racionálisan tanulni kívánó ember számára magyon kicsi az információértéke, mert hanyagolja a forrásokkal alátámasztható részleteket, az olyan megközelítést, miszerint milyen megfigyelésből ki milyen módszereel, milyen következtetésre jutott résletenként. A cikk egyszerűen közöl egy szubjektív nézőpontot a teljesség igénye nélkül.
  • A cikk egybecsapja a Közel-Keletet, mint i.e. 12 ezertől "sumer kultúrkoinét"
  • Itt két nyelvtípust különböztet meg a „sumert” és a „szemitát”
  • A cikkhez hasonló állítások a kitalaltkozepkor.hu-n olvashatók
  • Itt most az elámiak a „subarok”-szabirok, a sumerek egyébként az asszírokat nevezték Szubartu népének
  • Gilgames nem az Uruk-korban élt
  • Az Uruk-korban igenis megfigyelhető az etnikai változás, a kor vége a sumerek bevándorlásának kora Elámból
  • A rövid kronológia és középső kronológia megkülönböztetése az Akkád Birodalom korától értelmes, az i. e. 4. évezredben erről beszélni ...
  • A korszakolás sem olyan egy tudományos könyvben, hogy sumer korszak, utána meg „szemita” korszak, ennél kicsit bonyolultabb a földi helyzet.

Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 17., 22:18 (CEST)Válasz

Ez még csak az első nekifutás volt, igazából át sem olvastam újra, ezért "asszociatív". Nem vitatom, hogy ráfér még a szerkesztés, ezért hagytam rajta a munkaterület táblát. A kérdés inkább arra vonatkozott, hogy az azonos tematikájú cikkeket hogyan lehet egyszerűen összedolgozni, és az egyik feleslegeset törölni. Valószínűleg ez lesz a felesleges, mert a másik egyszerűbben kereshető.

Helyette majd kell mezopotámiai civilizáció, mert az valódi tudományos fogalom, a sumer ugyanis elválaszthatatlan a nem sumer előzényeitől és az akkádtól. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

A kitalált középkor elméletével nem értek egyet, azt a lapot egyébként sem ismerem. i.e.12000-től nem a sumér kultúrkoinéról írtam, csak a Folyamköz kultúráját megelőző régészeti anyagról.

De mégis az ottani szóhasználatot látom vissza, a te Götzöd is csak ott van feltüntetve, ott viszont komoly szaktudódok nem szerepelnek. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

Az elámita sumér eredet az egyik lehetséges verzió. Nem tudom, milyen alapon jelented ki, hogy a sumérek kizárólag csak Elámból származhatnak. A régészet eredményei alapján az elámita kultúrkorszakok a folyamközit követték és nem fordítva. Még Oppenheim is megengedhetőnek tartja a VI. évezredbeli sumér jelenlétet.

Igen, ezt megfelelő hangsúllyal majd beírom és lesz hivatkozás, ahogy a másik cikkben van, amiből az is kiderül, ki miért állítja. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

A fejezetcím önmagában még nem korszakolás. Ezt külön akartam mellétenni, de már feleslegesen nem akarok dolgozni, mert benne van a másikban.

A fejezetcím nem arra való, hogy csak írjunk valamit, főleg nem ha félrevezető, mert egy létező más fogalmat takar. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

Nem az elámiak a subarok, hanem egy másik "peremnép".

Az van ott, hogy elámiak (subarok?). Kik azok a subarok? Egy helynévből farigcsált fantazmagória. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

A tárgyalt időszakban csak két nyelvtípust kell megkülönböztetni: a sumért és a szemitát. Sumér típusú az összes többi ekkori ragozó nyelv - már amennyi ismert belőlük. Szemita típusú az akkád. Indoeurópaiak még nem voltak.

Ez egy nyelvészeti kóklerség. Hagyd meg a képzett nyelvészeknek a csoportosítást. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

Ha az akkád Sarrukinut elhelyezhetjük a rövid-, a középső- és a hosszú kronológia alapján, akkor az őt megelőző, nagyjából datálható időszakokat is nyugodtan mellétehetjük, és semmivel sem lesz rosszabb, vagy nagyobb hibával terhelt, mint a régészeti módszerek alapján számított vagy radiokarbon kormeghatározással előállított dátumok. Ebben az esetben viszont más eredményhez jutunk a különböző típusú kronológiák alapulvétele esetén.

Nem mert nincs amivel kitöltsük a közben levő hézagokat, nincsenek folyamatos királylisták, évlisták, csillagászati megfigyelések, olvasd el az ókori Közel-Kelet kronológiája cikket. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

Újra megemlíteném, hogy a szakirodalom nem forrás. A szakirodalmi hivatkozások nagy része oda-vissza mutogatás, egyik a másikra, másik az egyikre hivatkozik. Ezért minden szakirodalom elé helyezem a régészeti publikációkat, mert az valóban forrás.

Ja, te vagy a forrás, majd te beírod. Sajnálom, a történészeket és nyelvészeket te nem fogod kiiktatni a wikipédiából. Egyébként említgetheted, itt van a Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye, amit te szeretnél csinálni a fantazmagóriáidnak, úgyhogy az általánosan nem elfogadott dolgok automatikusan röpülni fognak. Csinálj magadnak egy weblapot, oda azt írsz, amit akarzs, a wikipédián viszont követni kell az itteni irányelveket. Ezeket nem én hoztam, azt is betartom, amivel nem értek egyet. Ha nem értesz valamivel egyet, kezdeményezz megbeszélést. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 18., 12:08 (CEST)Válasz

A bevezetőt - meg minden egyebet - át lehetne írni vagy fogalmazni. Nem ezzel volt gondom.

L András vita 2009. április 18., 08:27 (CEST)Válasz

Nos, ez nem első kölés. Götzöt egyébként 15 éve ismerem (mármint a munkáját), semmi közöm a kitalált középkorhoz. Ha Várkonyi Nándort emlegetném, akkor talán lenne okod ilyesmiket állítani. Az hogy Heribert Illig a 26 oldalas irodalomjegyzékében többek közt Bóna Istvánra, Jacob Burckhardtra, Hermann Grotefendre, Georg Ostrogorskyra hivatkozik, az semmiképp nem minősíti azokat.

Semmilyen "fantazmagóriát" nem tettem ide, de úgy látszik, velem szemben a legkisebb objektivitás vagy segítő szándék nincs benned. Lehet, hogy akad itt félreérthető fogalmazás, sőt még akár tárgyi tévedés is. Ismétlem ezt még bőven alakítottam volna, egyelőre az első fogalmazványt át sem olvastam. De már nem is fogom. Csinálj ezzel a lappal amit akarsz, töröld ki, nevezd át, írd át és vedd ki belőle, ami az inkvizíciós szemléletmódodnak nem felel meg. Részemről a fáklyásmenet.

Nem azt írtam, hogy elámiak (subarok?). Ezt Te magyarázod bele. Azt írtam, hogy Elulu és Balulu nem feltétlenül volt elámita, és ennek másodszori említésekor már nem részleteztem újra. Ezt nevezik tendenciózus és szubjektív félremagyarázásnak.

L András vita 2009. április 18., 13:35 (CEST)Válasz