Ugrás a tartalomhoz

Vita:Mexikói spanyol nyelvjárás

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt El Mexicano 15 évvel ezelőtt a(z) Újraírás témában
Ez a szócikk témája miatt a Spanyolműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Spanyol témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

X

[szerkesztés]

Arról ír a cikk, hogy az x (majdnem) mindig [ks]. Akkor mér mondják a México-t ['mexiko]-nak? Vagy ez egyedi? Vagy csak az indián nevekben mondják így? - Gaja   2008. szeptember 3., 15:56 (CEST)Válasz

Az x a México szó és származékaiban, valamint még néhány földrajzi névben (Oaxaca és Texas) és személynévben (Xavier és Ximena) egy történeti helyesírási rendhagyóság, ami arra vezethető vissza, hogy a középkori spanyolban az x a magyar 's' hangot jelölte, amely később [x]-vá alakult és a modern spanyolban vették fel a j betűt a jelölésére, történelmi hagyományokból viszont e szavakban megmaradt (azzal együtt, hogy megengedett a j-való írásmód is, sőt, Spanyolországban csak az utóbbit alkalmazzák). Az x-et a helyesírás sztenderdizálásával - amikor a j-t is bevezették - az eredeti latin hangérték jelölésére tartották meg a kultizmusokban. Az idézett mondatot tehát relatíve kell érteni, vagyis akkor, amikor ksz-nek "kellene" ejteni, mivel Spanyolországban a köznyelvben szinte mindig sz-nek ejtik. – Mex plática 2008. szeptember 3., 16:07 (CEST)Válasz

Köszönöm az információt, ismét tanultam valamit! Nem gondolod, hogy ennek a kivonatát bele lehetne írni a cikkbe? Elég egyedi jellegzetességnek tűnik... - Gaja   2008. szeptember 3., 21:12 (CEST)Válasz

Beleírtam. – Mex plática 2008. szeptember 3., 21:26 (CEST)Válasz

Újraírás

[szerkesztés]

A cikket teljes egészében újraírtam, a hivatkozott források alapján. – Mex plática 2009. április 29., 11:05 (CEST)Válasz

Na, amit találtam:

  • Az amerikai spanyol nyelvjárásokhoz hasonlóan Mexikóban sem használják a vosotros, -as, vuestro, -a, os (többes szám második személyű) személyes névmásokat és a hozzájuk tartozó igealakokat; helyüket átvette a többes szám harmadik személy használata: ¡Qué traviesos son ustedes! ’Micsoda haszontalanok vagytok ti!’ (Spanyolországban: ¡Qué traviesos sois vosotros! lenne).
Itt nem vuestro, -a, -os, -as-nak kellene lennie?
De, köszi, lefelejtettem. – Mex plática 2009. április 29., 13:27 (CEST)Válasz
  • A kijelentő mód egyszerű (pretérito perfecto simple) és összetett befejezett múltjának (pretérito perfecto compuesto) használata között inkább befejezettség vs. gyakoriság jellegű szembenállás van, ellentétben a klasszikus spanyol lezárult cselekvés vs. jelenhez szorosan kapcsolódó jelleg megkülönböztetéssel: ¿Te golpeaste? ’Megütötted magad?’ szemben a Lo he discutido con mi abogado ’Már [többször is] megvitattam az ügyvédemmel’.
Van egy kis gond a dölt betűk írásával.

Aztán, főleg az "x"-et leíró részben jobb lenne az IPA, ha már előtte lévő szakaszokban azt használtad.

Igen, szándékozom is beletenni, csak ezt a részt a benti gépről írtam, és itt minden IPA-jel helyén csak négyzetek látszanak a szerkesztési módban. :-(Mex plática 2009. április 29., 13:27 (CEST)Válasz

Egyébként jök jó, gratulálok! - Gaja   2009. április 29., 13:21 (CEST)Válasz

Köszönöm, az észrevételeket is! – Mex plática 2009. április 29., 13:27 (CEST)Válasz