Ugrás a tartalomhoz

Vita:Makk (terméstípus)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Syp 17 évvel ezelőtt
Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Növénytani szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

pallas: "(növ., nux glans), a tölgy, bükk, mogyoró, hárs stb. fel nem nyiló, száraz termése. A M. rendesen egyrekeszú és egy nagymagú, de eredetileg magvesztés (l. o.) útján lesz ilyen. Az igazi M. alatt mindig M.-csésze (l. o.) van, ezért a hársfa M.-ja nem tipikus. A tölgy M.-jának a vékony, törékeny magrejtő héj, s a vékony maghéja alatt két húsos sziklevele van a csirával. Az északibb Quercus sessiliflora meg a Qu. Robur L. M.-nak magva nagyon gyengén édeses, inkább keserű és összehúzó. A hazánkbeli tölgyek magva már enyhébb v. édeses izű a délvidékieké ehető, mint a rokon szelid gesztenyéé. A közép-európai tölgyek M.-nak tartalma 7-8% csersev, 35-38% keményítő, 7-8% nem kristályosítható cukor, 3-4% kövér olaj, 2-5% gyanta, finom mézga, fehérje, a párolgó olajnak meg a citromsavnak pedig a nyoma. Hamujában sok a káli meg a foszfát. Különös alkotórésze a M.-cukor (Quercit C6H12O5). A M. a sertés kedves étele a közmondás szerint róla szokott álmodni («sus de glandibus», l. Makkoltatás). A meghámozott és pörkölt M.-kal a kávét pótolják, különösen skrofulás gyermeknek adják. A tölgy M.-jából igen tiszta, a gabonaszeszhez hasonló spirituszt is lehet előállítani. A bükk M.-ja három éló, a szelíd gesztenyéé ferde vagy lapított, a mogyoróé fás héjú a gyertyánfáé meg a komlóbükké apró és használatlan."

SyP 2007. szeptember 22., 12:47 (CEST)Válasz