Vita:Magyarországi ünnepek és emléknapok listája

A szenteste és a szilveszter mitől államilag elismert ünnep? Az, hogy "többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott tömegközlekedés és nyitvatartási idők" a munkáltatókon múlik, de nincs jogszabályba iktatva. – Hkoala 2010. június 2., 20:53 (CEST)

Nem az szerintem sem. – Tomeczek ^Słucham! 2010. június 2., 20:57 (CEST)

Kitörlöm. – Hkoala 2010. június 2., 21:12 (CEST)

Viszont ettől még ünnepek. Szenteste mehetne az egyházi ünnepekhez, szilveszter meg az egyéb országosan elterjedt vagy akár a néphagyományokhoz kötődő ünnepekhez. – Tomeczek ^Słucham! 2010. június 2., 21:16 (CEST)

Igazad van, írd be, ne csak én dolgozzak vele:) – Hkoala 2010. június 2., 21:17 (CEST)

Kívánságod parancs! – Tomeczek ^Słucham! 2010. június 2., 21:33 (CEST)

Február 1

A február 1-nek mi a „titulusa”? Nem állami, mert az csak az augusztus 20, nem nemzeti, mert az a március 15 és az október 23, nem emléknap, mert annak a cikkében nincs felsorolva, nem vallási ünnep és nem munkaszüneti nap. Van valami ilyen hivatalos jelzője, hogy milyen nap? Alensha 2010. június 16., 14:13 (CEST)

Pedig az, nemzeti emléknap (ugyanúgy mint pl június 4-e). Ld. itt. – Tomeczek ^Słucham! 2010. június 16., 18:18 (CEST)

Köszi, akkor a nemzeti emléknapok cikkünkből véletlenül maradhatott ki. Alensha 2010. június 17., 00:02 (CEST)

Más. A szentesi lecsófőző fesztivál biztosan van olyan jelentős, hogy egy lapon szerepeljen a nemzeti ünnepekkel? Én megértem, hogy ott jelentős, de fesztiválból meg hasonlóból rengeteg van (csak Miskolc cikkében tizenkét ilyen szerepel), mi meg nem rendezvénynaptár vagyunk. Helyi ünnepekből szvsz elég lenne a városok hivatalos ünnepeit szerepeltetni itt, és ha túl hosszú lesz, akkor mehet is majd ki külön cikkbe. Alensha 2010. június 17., 00:05 (CEST)

bolondok napja

A bolondok napja milyen meggondolásból került a fontosabb magyar ünnepek közé? – Hkoala 2010. augusztus 20., 17:03 (CEST)

kiszedtem, valaki ökörködött :) az nem ünnep, hanem népszokás. Alensha 2010. augusztus 20., 17:39 (CEST)

Én is kiszedtem, a fentiek alapján. --Ronastudor ^{a sznob} 2012. március 16., 09:25 (CET)

Kiegészítések

Párhoz beírtam, hogy mit is ünneplünk ilyenkor, mert vagy műveletlen vagyok, vagy nagyon megszaporodtak az ünnepek, amióta középiskolába jártam, de jó párról itt hallottam először. Június 19-ét nem tudom biztosan, miért ez a dátum a függetlenség napja, a június 19. cikk szerint ekkor távozott 1991-ben az utolsó szovjet katona, ő lenne az ok? Több ünnephez be kellene írni, mióta ünnep, illetve javítani (március 15 már jóval 1989 előtt is meg volt tartva, sőt, anyám is emlékszik rá a gyerekkorából, pünkösd és mindenszentek viszont valamikor az elmúlt 20 évben lett állami ünnep ill. munkaszüneti nap, de nem szerepel ott év). Október 23. tudtommal a köztársaság kikiáltása miatt nemzeti ünnep, más kérdés, hogy nem véletlenül esik egybe a forradalommal. Szentekből jóval több volt, mint ez a 3 az „egyéb magyar vonakozású katolikus ünnepek” részben, ha már elkezdtük, össze kéne szedni rendesen.

Az országosan elterjedt szvsz egybevonható lehetne a néphagyományon alapulóval; teljesen mindegy, hogy egy hagyomány a középkorból ered vagy a 20. századból, ha egyszer hagyomány.

November 7-e szerintem munkaszüneti nap volt, kicsi koromban azt hittem, 6-án van az ünnep (nem zavart, hogy hetedikének hívjuk, mert októberinek is hívtuk, miközben november volt, gondoltam, ez is a felnőttek valami hasonló hülyesége :D) mert hatodikán volt az iskolai megemlékezés, tehát magának az ünnepnek valszeg munkaszüneti napnak kellett lennie (vagy csak pont hétvégére esett a rendszerváltás előtti utolsó években?) nekem az április 4 is annak rémlik, bár halványabban. Alensha 2010. december 13., 19:28 (CET)

Március 15

A március 15-höz fűzött megjegyzés néhány pontatlanságot tartalmaz.

Március 15. mint ünnepnap hivatalos története nagyjából a következő:

• 1898 – Először merül fel ünneppé nyilvánítása, de az országgyűlés az uralkodó iránti tapintatból az 1898. évi V. törvénycikkben az áprilisi törvények kihirdetésének napját, április 11-ét nyilvánítja ünneppé)
• 1919. február 27. – A XXI. néptörvény március 15-ét (és október 31-ét) „a magyar népszabadság ünnepnapjaivá” avatja és egyben hatályon kívül helyezi az 1898. évi V. törvényt
• 1927. – A XXXI. törvénycikk március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánítja, egyben hatályon kívül helyezi az 1898. évi V. törvényt.
• A második világháború után Magyarország legjelentősebb ünnepnapja. 1951. március 10-én nyilvánította munkanappá a Minisztertanács 1003/1951. sz. határozata.
• 1956-ban általános követelés volt újbóli ünnepnappá tétele, ezért az 1956. december 19-én közzétett 12/1956. sz. kormányrendeletetben ismét nemzeti ünneppé nyilvánították, amikor az iskolai oktatás, valamint a hivatali munka szünetel
• Az 1957. március 10.-én közzétett 16/1957 sz. kormányrendelet szerint március 15-e munkanap, de iskolai szünnap.
• 1989-től ismét munkaszüneti nap
• Az 1991. évi VIII. törvény értelmében hivatalos nemzeti ünnep.

Tehát március 15 nem 1989-ben volt először munkaszüneti nap és nem 1990-ben lett nemzeti ünnep. A téma egyébként külön szócikket érdemelne. Ehhez hátha tudja valaki a fentieket hasznosítani. – 85.67.93.130 (vita) 2012. július 18., 11:44 (CEST)

Állami ünnep nem lehet keresztény ünnep

Ahogy a cikk le is írja, vannak állami és nemzeti ünnepek, melyek bármelyike lehet munkaszüneti nap is. Az Állam és az egyházak szétválasztásának elve, valamint a világnézeti szabadság alapvető emberi joga GARANTÁLJA hogy semelyik vallás ünnepét az állam nem törvényesítheti.

Ezen kívül a húsvét NEM keresztény ünnep, hanem szekuláris. A tavaszi nap-éj egyenlőséget ünnepeljük. "Nagypéntek" mivel NEM LEHET keresztény ünnep ha állami ünnepről van szó, ennek kiterjesztése kell legyen akkor is ha nem kapcsolódik közvetlenül. A téves, TÖRVÉNYTELEN állításokat a táblázatból tessék törölni!

Pünkösd dettó, és ha akad még, akkor azoknál is tessék elvégezni a KÖTELEZŐ módosításokat. Pll.. November 1 NEM MINDENSZENTEK, hanem a "halottak napja". Szekulárisan emlékezünk az elődeinkre. Semmi köze a kereszténységhez! A link rossz, el kell távolítani, le kell cserélni, vagy megfelelő kontextusba kell helyezni a hivatkozott szócikket új bekezdés hozzáadásával. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2a02:ab88:5181:5300:bd98:b9c2:73da:7660 (vitalap | szerkesztései)

Így gyors átfutással azt látom, hogy egyik egyházi ünnep mellett sem szerepel, hogy állami is lenne. Annak a szakasznak a bevezetőjében az áll, hogy nemzeti, állami ünnepek és más munkaszüneti napok szerepelnek benne. A húsvét keresztény ünnep, más kérdés, hogy nagyjából (nem teljesen) egybeesik a napéjegyenlőséggel, megint más kérdés, hogy mindenki azt ünnepel, amit akar (az emberek 90%-a szerintem azt, hogy nem kell dolgozni menni, arra meg bármilyen ürügy jó). A halottak napja november 2-án van, azért megy mindenki elsején a sírokhoz, mert az lett munkaszüneti nap (egyébként erős a gyanúm, hogy nem vallási okokból, hanem mert a november 7-ei ünnepet el kellett törölni, az viszont nem lett volna egy jó indítás a korabeli kormány részéről, hogy rögtön egy munkaszüneti nap elvételével kezdi; lásd még az április 4 helyett kapott, a nemvallásos emberek közt széles körben ismeretlen pünkösd...) amúgy ha akarnád, se tudnád függetleníteni minden vallástól, mert az ősi kelta vallás legnagyobb ünnepének számító samhainból ered. Alensha 2017. december 12., 22:44 (CET)

Állam nem ismerhet el egyházi ünnepet

Azzal megsérti az egyházak és az Állam szétválasztásának elvét, valamint a világnézeti meggyőződéshez való jogot, valamint a jogegyenlőség elvét. Minden ilyen ünnep legfeljebb egyházi EREDETŰ ünnep lehet, amit az Állam köteles szekuláris tartalommal feltölteni, ellenkező esetben megsérti az Alapvető Emberi Jogokat. Ez azt jelenti, semmilyen módon nem emelheti ki az adott egyházi ünnepnapot, például nem adhat szabadnapot, nem szervezhet rá rendezvényt, nem propagálhatja semmilyen módon. – 2a02:ab88:5183:2f80:24c8:5a07:a22c:1241‎ ^üzenőlapja  2018. május 21., 14:00‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

A szócikk elég jól leírja: A magyar jogrendszer megkülönbözteti a nemzeti ünnepet, az állami ünnepet, valamint a többi munkaszüneti napot. Magyarországon két nemzeti és egy állami (és egyben nemzeti) ünnep van, amelyek egyben munkaszüneti napok is. A többi munkaszüneti nap többnyire egyházi ünnepekhez, illetve jeles történelmi eseményekhez köthető. Az állami ünnepet (aug. 20.) és a nemzeti ünnepeket (márc. 15., aug. 20. és okt. 23.) az Alaptörvény J) cikke határozza meg. A munkaszüneti napokat a Munka törvénykönyve 102. § (1) sorolja fel: „Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.” Tehát húsvétot, pünkösdöt, karácsonyt, stb. az állam NEM nevezi ünnepnek, hanem csak munkaszüneti napot ad, hogy az ünnepelhessen, aki akar. Aki szerint meg nem ünnep, az meg örüljön a munkaszünetnek. – Rlevente ^üzenet 2018. május 21., 15:36 (CEST)