Vita:Magyarország címere

Jelképrendszer

Ellentmondást vélek felfedezni a címer jelképrendszerének magyarázatában:

"A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson."

"A kettős kereszt a székely-magyar rovásírás "gy" betűjének felel meg, ami (mivel a magánhangzót nem írták ki a rovásírásban) "EGY"-nek olvasandó, és a magyar címerben az Istent jelképezi. (Egy az Isten). Tehát a magyar címerben szereplő kettős kereszt nem bizánci jelkép."

Ha nincs is túlzott ellentmondás az mindenestre hiányosságként értékelem, hogy míg a Szlovák címer esetében olvashatunk a székely-magyar vonatkozásról addig a Magyar címer esetében nyoma sincs.

Helyes, töröltem onnan is. Egy ilyen bizonytalan, ráadásul forrásmegjelölése nélkül beszúrt elméletnek, nincs helye egy enciklopédiában.

"elle est l'héritage de la dynastie des ducs d'Anjou qui furent rois de Hongrie (c'est aussi la croix de Hongrie)" -- Az Anjou dinasztia oroksege akiknek kiralyaik voltak Magyarorszagon (ez Magyarorszag keresztje is) [ http://fr.wikipedia.org/wiki/Lorraine ]

 megjegyzés Fontos, hogy minden olyan dolgot kitöröljünk, amit nem értünk mert igy semmiképpen nem kerülünk ellentmondásba.

• "Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa nekí num eneyc."(magy-lacin.)
• ~Hőn tiltotaá üt eügy fá gyeümeüljszötúl. gyö mondaá nökíü nom önnyjiöük.(egy lehetséges fonetika.)
• azaz : hevesen tiltá őt egy fa gyümölcsétől. Így mondta nom önnyjiük(tilos enniük).--Elder sun 2006. december 15., 20:41 (CET)

A kettös kereszt számos jelentéssel bír, 'öGY'/hun-székely vagy 'Ő'/Rúna , persze mivel nem tudok latinul nekem hiába reptitio a studiorum.--Elder sun 2006. december 15., 20:41 (CET)

A kettős kereszt a hármas halmon hasonlít a nefer egyiptomi hieroglifára is, még sincsen a kettő között kapcsolat és nem kell szerepelnie a szócikkben sem.

Ha a bizánci típusú keresztet fogadjuk el, akkor kellene rá bizonyíték. Amíg nincs, márpedig legjobb tudomásom szerint nincs, addig mindkettő csak elmélet: a bizánci eredet és a rovás "(e)gy" eredet. Ha enciklopédiának nevezzük a wikipediát, akkor a bizánci eredetű kettőskeresztet a "valószínűleg" jelzővel kell illetni, és mindkettő elméletet fel kell tüntetni, azonos hangsúllyal. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎82.220.1.199 (vitalap | szerkesztései)

A rovásos elmélet nem nagyon szerepelhet azonos hangsúllyal. A bizánci eredetre utal minden történeti körülmény (használatának kialakulása, ideje, módja, stílusa, jelképi tartalma, stb-stb), míg a rovásra (rúnára?) az égvilágon semmi, néhány felületes alaki hasonlóságon kívül. Ennyi erővel minden függőleges vonalon két vízszintes vonalat rováseredetűnek mondhatnánk. Márpedig ilyenből van bőven. Pl: 𒑐 (történetesen sumer és a sok jelentése között van a buzogány, vagy fényt gyújtani, rombolni, fiatal férfi, tanár vagy munkavezető is, mindre külön elméleteket lehetne alapozni), vagy 土, esetleg 大 (ezek meg kínaiak). Nyilván mind a rovásból jöttek. – LA^pankuš 2014. március 20., 11:09 (CET)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Editor at Large törölte a(z) Image:Slavonija_-_coat.png nevű képet: Scanned from book, author died in 1949, and CoAs are governed by legal restrictions in Croatia;
  
• Editor at Large törölte a(z) Image:Dalmacija_-_coat.png nevű képet: Scanned from book, author died in 1949, and CoAs are governed by legal restrictions in Croatia;
  

-- CommonsTicker 2007. május 5., 20:17 (CEST)

Javaslom, hogy a Mátyás címerét ábrázoló képen az ötödölt címer központi - a Hunyadiak címerét - ábrázoló pajzsát változtassa a rajzoló sárgáról kékre! Lásd a wiki Mátyás király oldalán is látható történelmi címert.

Hiányzó címer

Az 1867-1890 között használt (Fiume nélküli) középcímert is fel kellene tüntetni. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. szeptember 12., 17:33 (CEST)

története

Roppant zavaró, ha az Anjou-címer megelőzi a felsorolásban III. Béláét, még akkor is, ha nem lenne tökéletesen téves ez a szöveg: " A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson." III. Béla 1196-ban meghalt!(Ez 12. század!)84.0.146.159 (vita) 2008. február 18., 21:53 (CET) Igazából persze Imre oroszlános sávjait is meg kéne előznie Béla kettős keresztjének, hiszen Imre Béla fia, és a trónon utóda volt.84.0.146.159 (vita) 2008. február 18., 22:06 (CET)

Tisztelt Cikkíró! Eg értelem zavaró hiba van a Kossuth címer szövegrészben: " 1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a Kossuth-címer a babérágakkal. A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, hanem I. Ferenc József. 1848. március 4-én az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a detronizálással a Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a Habsburg-ház jelképe, hiszen a Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a magyar függetlenség jelképe.

1848-as honvéd zászló koronás címerrel. Alatta ontották vérüket a hazáért a nemzet nagyszerű fiai. A Nemzeti Színház műsorhirdetményében 1848. december 2-án még a helyén volt a korona, 1848. december 5-én V. Ferdinánd lemondásának hírére és Ferenc József trónra lépésének hírére – már leesőben ábrázolták, két nappal később pedig teljesen eltűnt a címerből. A radikálisok orgánuma ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy Ferenc Józsefet nem tekinti törvényes uralkodónak, sőt, magával a királyság államformájával is szakított.

Az 1849-es nagycímer. A címerben a korábbi koronát babérágra cserélték. Kossuth rendelete: „minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult”

Az omützi alkotmányban 1848 március 4-én nem törölhette el a Szentkoronát, hiszen Ferenc József csak december 2-án lépett trónra.

Olmützi alkotmány

1849. március 4-én, a kápolnai csata hírét véve I. Ferenc József császár alkotmányt „ajándékozott” népeinek, melyet történetírásunk „oktrojált” (erőszakolt) alkotmányként emleget. A rendi alkotmányosságot érvénytelenítve, a kremsieri osztrák birodalmi gyűlés feloszlatásával egy időben (amelynek szintén alkotmányozó feladata lett volna) az uralkodó abszolutista, egységes, összbirodalmi, polgári jellegű központi igazgatást dolgoztatott ki. A munka a Schwarzenberg-kormány liberális belügyminisztere, Stadion gróf nevéhez fűződik. A koronatartományok felsorolásában, önállóként, azaz Magyarországtól elválasztva, tüntették fel Erdélyt a Partiummal, Horvát–Szlavónországot Fiumével és a Tenger mellékkel, illetve létre kívántak hozni egy ún. Szerb Vajdaságot. A Határőrvidék szintén külön katonai igazgatású maradt. Birodalmi irányításúnak tekintették a vám- és kereskedelemügyet, a pénzügyet, a hadügyet, a felsőbb közoktatás ügyét, a középítés- és közlekedésügyet, a birodalom belső biztonsági ügyeit, illetve külpolitikáját, vagyis mindent, amit nem határoztak meg külön tartományi ügyként. A császárság polgárai általános, birodalmi polgárjogot kaptak, amely törvény előtti egyenlőséggel és a nemzetiségek egyenjogúságával párosult. A törvényhozó hatalom a császár és a birodalmi gyűlés (tartományi ügyek esetében a császár és a tartományi gyűlés), a végrehajtás pedig „kizárólag a császárt illeti, ki azt felelős miniszterek és ezeknek alárendelt hivatalnokok által gyakorolja”. A tartományok élén helytartók vigyázták volna a törvényességet.

Az alkotmány életbe léptetését a „rend” helyreállítása utánra halasztják, de végül 1851. december 31-én hatálytalanítják.

Tisztelettel: Fispán Géza Debrecen

16. századi értelmezés?

„16. század elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak”- ezt a részt teljesen fölöslegesnek (és hamisnak) tartom. A három hegység és négy folyó fölsorolása csak egy gyerekmondóka. A hangzásuk miatt jól lehet kántálni. Ugyan ki tudott volna valaha is a Fátrával kapcsolatba hozni fontos helységeket, történelmi helyszíneket, összehasonlítva pl. a Bakonnyal, Vértessel, Mecsekkel? …

„Azonban a középkorban – 1526 előtt – Horvátország a Szent Korona tengerparton elhelyezkedő országát jelképezte” – Ezt értelmezni sem tudom. Mi jelképezett-mit? 

Amúgy sem a 11. században, amikor Magyarország DNy-i határa a Száva volt, sem később Szerémség (Szerém vm) még csak határos sem volt a tőle ÉNy-ra lévő Baranyával, még kevésbé Somoggyal. molla 2008. február 18., 23:00 (CET)

M.o. címere a XII. század előtt.

A hétszer vágott mező (az Árpád-sávok) a 9. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.

Ez kissé blődül hat. Tudomásom szerint a vörös-ezüst pólyás motívum nem régebbi, mint a XII-XIII. század fordulója, és Imre király nejének családi címerpajzsának 90 fokos elforgatásából született meg. Milyen forrás támasztja alá, hogy korábbi? És milyen magyar uralkodói pecsét maradt fenn a 9. századból??? Einstein442 ^vita 2008. október 30., 01:08 (CET)

Widukind von Corvey (latinos nevén Widukindus Corbeius) (925 körül - 973!!!! után) szász bencés szerzetes, krónikaíró kódexéből származik ez a miniatúra az egyetlen ránk maradt műve a Res gestae Saxonicae libri tres kódexből. Az augsburgi csatát ábrázolja, ahol a magyarok vörös-ezüst vágásos zászlóval vannak ábrázolva.

A kép jó fél évezreddel későbbi, lásd az árpádsáv cikk vitalapját. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. március 4., 23:25 (CET)

Pontatlanságok az angol nyelvű változatban?

A szócikk angol nyelvű változatában szerepel egy nyilaskeresztes címer, mint magyarország egykor volt címere. Sajna nem vagyok szakértő, nem tudom, hogy tényleg volt e ilyen. Ugyanitt viszont nem szerepel a "kádár címer". Esetleg valahogy hangsúlyozni lehetne, hogy ezek, a rákosi címerrel együtt önkényuralmi rendszerekhez tartoztak.

II. András címere és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság

Sziasztok! Egy adatot fűztem hozzá a cikkhez. II. András címerét választotta saját címeréül 1883-ban, alapításakor, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság. Erről a vonatkozó szócikkben is szó van, és ott alá is van támasztva forrással. Ezt odaírtam az illető címer mellé.

StarOfFlames ^vita 2012. december 16. (CEST)

Sajnos nem kaptam választ a Heraldikai Társasággal kapcsolatos szerkesztésem törlésére. Rövidesen visszaszerkesztem a kitörölt adatot a cikkbe, egy kompromisszumos helyre. II. András címere mellől azért lett törölve az adat, mert az nem illik a címer elemeivel foglalkozó szekcióhoz. Esetleg van arra ötlet, hogy hova máshova szúrhatnám be?

Egyébként, az adat, amit el akarok helyezni (újra) arról itt a forrás: „A társaság címere a II. Endre király aranybulláján elõjövõ nyolcpólyás magyar címer háromszögû pajzson.” --StarOfFlames ^vita 2012. december 31., 20:55 (CET)

Kossuth-címer: mikor és ki???

A szabadságharc eseményei kapcsán az egyik szakasz szerint Ferenc József 1849 márciusában vette le a címerről a koronát. A következő szakasz viszont azt állítja, hogy már 1848. december 7-én nem volt korona a címerben a radikálisok újításaként. MELYIK AZ IGAZ? – LA^pankuš 2013. augusztus 5., 12:05 (CEST)

Címerábrázolás

Üdv!

A cikkben szereplő kép a Szabadság-hídon lévő címerkép a törvényi leírásnak és a hivatalos címerábrázolásoknak nem felel meg, ugyanis az első mező nem 7-szer vágott, hanem 8-szor, a legalsó sávnak pedig fehérnek kellene lennie.

Én nem értek hozzá, csak most szúrtam ki, hogy valami nem stimmel, esetleg ha az ominózus március 15-i címertükrözés meg van említve, lehetne szót ejteni erről is. Feltéve, ha jogos a felvetésem.

--Naoero88 ^vita 2015. augusztus 6., 22:08 (CEST)

Translated into English (google translate) 24 July 2023

The coat of arms of Hungary (in common parlance: the Hungarian coat of arms) is one of the state symbols of Hungary.

The predecessor of the currently effective coat of arms was adopted by the Parliament on July 3, 1990, XLIV of 1990 on amending the Constitution. in law.[1]

After discussing several versions[2] (many argued in favor of the Kossuth coat of arms), the Parliament voted the crowned coat of arms as the coat of arms of the new Hungarian Republic. It was designed by Tibor Munkácsy Award-winning graphic artist (1922–2010).[3]

The Basic Law effective from January 1, 2012 took the description of the coat of arms verbatim from the previous Constitution - Article (I) paragraph (1) - in addition to changing the incorrect spelling "Szentkorona" to "Szent Koroná".[4] According to the description of the Basic Law:

The coat of arms of Hungary is a split shield with a pointed base. His first field was cut seven times with red and silver. Second, on a red field, a silver double cross in the prominent central part of a green triple pile with a golden crown. The Hungarian Holy Crown rests on the shield.

On the left side of the coat of arms is a double cross. The double cross first became a symbol before our time (around 1800 BC); Symbolizing the unification of Lower and Upper Egypt, which historical event B.C. It happened around 2955. According to the Hungarian Catholic tradition, the double cross (crux gemina) depicted in the coat of arms is a sign of the apostolic kingdom of King St. Stephen, because Stephen, like the apostles, created Hungary's church organization without precedent and in cooperation with the Holy Apostolic See.[5] At the same time, the actual historical origin of the representation, as well as the primacy of its use, are surrounded by debates among historians.

At its meeting on December 16, 2014, the Parliament declared March 16 as the Day of the Hungarian Flag and Coat of Arms.

The description of the coat of arms and the rules for its use are set out in the Basic Law, Act LXXXIII of 1995 on the use of the national emblems of the Republic of Hungary and the name referring to the Republic of Hungary. law and various ministerial decrees. On the use of the coat of arms and flag of Hungary, the effective CCII of 2011. provided by law.[7] The detailed legal background and the vector graphic representation of the coat of arms were first published on the Hungarian government portal in 2003, and are currently on the "Hungarian National and Historical Emblems" page.[8]

The most common master figure in Hungarian heraldry is the wrap. The swaddling coat of arms appears a quarter of a century later than the double cross badge, and about a decade later than the double cross coat of arms.[9]

Read more: Holy Crown Read more: Árpádsáv Read more: Double cross (heraldry) Read more: Triple pile

Formation of its elements Its constituent elements come from the Middle Ages.

One of the fictitious, imaginary coats of arms of Saint László from the Ingeram Codex (1459) The shield field cut seven times in red and silver, the banded or striped coat of arms (the Árpád bands) first appeared on royal seals in the 13th century, and from then on it was associated with the Árpád house as a family coat of arms. Coat of arms of Imre I with nine lions from the golden bull of 1202. II. Coat of arms of András with seven lions from the golden bull of 1222

The kings of the House of Anjou kept it to emphasize their right of succession and added it with the lily from the Anjou family coat of arms. As a result, in the 15th century, the rulers of the mixed house mostly also included it in their own family coats of arms. The double cross of Byzantine origin has been in the coat of arms of the Hungarian kings since the 13th century, as a symbol of the Christian royal power, it initially appeared on coins, III. At Béla's age, he was on a shield for the first time. Based on the latest numismatic studies, however, these coins are not III., but IV. They can be linked to the initial period of Béla's reign, before the Tatar invasion.[11] Based on this, the first known coat of arms of the Árpáds may have been the banded shield.[12] No additional sources say that III. Béla, or II. András would have used a double-cross coat of arms.[13] According to experts, the triple pile originally served only as a support, because Hungarian heraldry did not like the so-called "floating" representations. But the triple hill is mentioned as a representation of Tatra, Mátra, Fátra, regardless of the fact that there were periods in history when the mountain did not belong to the country. The triple mound, or three mountains right next to each other, represents the royal center that existed until 1595. On the left was the church (FAITH), on the right was the military (POWER), in the middle was the royal castle (WILL). From the 14th century, a coat of arms with only one hill is still known, but by the 15th century it was transformed into a triple hill. The crown - which is also a symbol of the monarch's power - also came under the cross in the 15th century. This element is somewhat anti-heraldic, since metal on metal cannot be placed on the shield, i.e. silver (white) and gold (yellow) cannot touch. The triple mound is found on the seal of István V as a Gothic trefoil arch. In 1860, the cross on the crown is not depicted in an inclined state, but stood vertically.

Coat of arms of King Ulaszló I (1440–1444). The coat of arms on the seal of King Matthias (1464). The organization of the two shield fields into one began at the end of the 14th century, but was only finalized during the time of Emperor Rudolf Habsburg (1576-1608). From the 15th century, the monarch's coat of arms began to be regarded as a national coat of arms. The basic elements of the Hungarian coat of arms, with the Holy Crown on top of the shield in their present form, were established at the beginning of the 16th century.

At the beginning of the 16th century, the elements of the coat of arms were given a specific interpretation, according to which the double cross refers to the apostolic kingdom, the triple pile represents three mountain peaks, the Tatras, the Mátra, the Fátra, the four silver bands of the field cut seven times represent four rivers, the Danube, the Tisza, the Drava and the Sava. Despite the fact that the Sava is not a Hungarian river, as Croatia is the country of the Hungarian Holy Crown, it does not belong to Hungary strictly speaking. However, in the Middle Ages - before 1526 - Croatia represented the country of the Holy Crown located on the coast, while the area around today's Zagreb, i.e. the western half of the Drava-Sava river, was Slavonia-Totland. In the Árpád era, the eastern half of the Dráva-Száva - Szerémség - still belonged partly to the counties of Somogy and partly to Baranya, and thus to Hungary in the narrower sense.

Already at the end of the Middle Ages, the coat of arms was often used together with the coats of arms of partner countries. 212.104.155.43 (vita) 2023. július 24., 20:01 (CEST)