Vita:Magyar történelmi alkotmány

Eredet

A Koronaőr vagyok. Elismerést kaptam a Corvinuson oktató Fáy Árpádtól a Történelmi Alkotmány szócikk összefoglalásáért, és egyben engedélyezte is annak Wikipédiában való közlését. Az újonnan begépelt szövegben pontosan jelölni fogom az idézetet. A törlés indokaként felhozott vádat, ti. hogy a szócikk megegyezett egy internetes honlap szövegével visszautasítom, mivel a honlapról csak egy idézetet vettem bele az összefoglalásba.

Üdvözlettel: koronaőr

Az engedély: Gratulálok a tömör összefoglaláshoz. Köszönöm a rám való hivatkozást, örülök a www.alkotmany.ngo.hu honlap említésének. A végére azonban tegye oda a szócikk szerzőjének a megnevezését is (hátha akad valaki, aki reagálni akar, vagy további kérdést feltenni). Üdvözlettel Fáy Árpád

Engedély ide vagy oda, ez egy igen sajátos, ókonzervatív, a jelenlegi Alkotmánnyal ELLENSÉGES, azt becsmérlő véleményt fejt ki, tehát nem semleges.

Vannak már a témában szócikkeink, azokkal összhangba kellene hozni.-

-Linkoman 2007. május 7., 17:20 (CEST)

Egy idézet: "A jogfolytonosság kidolgozására azért volt szükség, mert a XVIII. század óta történtek kísérletek a magyar alkotmányosság felszámolására. Ez a kommunisták, és a liberálisok tevékenysége során a XX .században részben sikerült is." Erről megtudhatnánk kicsit többet? Miféle alkotmányosságot számoltak fel a liberálisok? Csak nem a rendi alkotmányosságot?

Fáy Árpád úr engedélye a Wikipédiában nem teljesíthető. A felküldéssel lemondott szerzői jogairól. A felküldőnek tudomásul kell vennie, hogy a szövegét mások átírhatják, módosíthatják. (Erre itt nagy szükség is látszik.) ogy ezt megakadályozza, egy dolgot tehet: kérheti ennek a cikknek az eltávolítását.--Linkoman 2007. május 7., 17:37 (CEST)

Tisztelt Uram! A rendi alkotmányt 1848-ban felszámoltuk. Inkább büszke lehetne minden magyar ember a történeti alkotmányra. – legislator ^vita 2010. január 7., 12:06 (CET)

Egyetértek veled, a jövőben össze is próbálom hozni azokkal. Az ókonzervatív jelzőt visszautasítom, helyette az időtlen, magyar jelzőt vállalom, az ellenséges helyett pedig a kritikust vállalom, mivel egy a magyar szokásjogtól eltérő módon, azaz nem a nép által megszavazott ( a moszkvai elvtársaknak engedelmeskedő ,,képviselők" szavazták meg ) legfelsőbb törvény-sokak szerint egy bolsevista diktátum - nem tükrözi teljes mértékben az ezerévesnél is öregebb alkotmányosságunkat, amely nem más mint a Történelmi Alkotmányunk, amely a Szent Korona, amely Magyarország. (koronaőr) Itt nincs mód történelmi tanulmányt írni Linkoman. Röviden: 1944- óta élünk alkotmányossági válságban,(mert nem a saját, magyar Alkotmányunk lépett életbe a háború után) amely az idegen hatalmakat kiszolgáló kommunista és liberális erőknek köszönhető. Lett volna lehetőség 89-ben visszaállítani a 44-ben eltörölt Alkotmányunkat!, a mai napig nem tették meg.Ezért ők a felelősek. Ha bővebben érdekel a témakör olvasd el Tóth Zoltán József, Fáy Árpád tanulmányait, és nézd meg a Koltay álat rendeztt Trianon c. filmet, ahol Nemeskürty tanár úr is beszél a liberálisok magyar nemzetet bomlasztó tevékenységéről.Üdv. koronaőr.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya chartális alkotmány. A történeti alkotmányt sem szavazta meg senki, tehát az alkotmány közvetlen népszavazaással való elfogadásának óhaja politikai vélemény, semmi köze a fennálló alkotmányos rendhez.

Lehet, hogy nem olvastad a hatályos Alkotmány szövegét. Ha olvastad volna, nem kevernéd össze az 1949-es sztálinista alkotmányt az 1989. évi köztársasági alkotmánnyal és a hatályos szövegével. Légy szíves, tételesen mutass rá, a hatályos alkotmányban mely rendelkezések kommunista jellegűek?

Ebben a szócikkben 1949-ig lehet követni a kérdést. 1949 óta Magyarországnak chartális alkotmánya van. aki az Alkotmányt tagadja, az egyben tagadja az egész hatályos jogrendet, mivel minden egyes jogszabály az Alkotmányon alapul. Ha mégsem, azt az Alkotmánybíróság feladata hatályon kívül helyezni.--Linkoman 2007. május 8., 20:55 (CEST)

Megtaláltam Linkoman: a Mayar Köztársaság Alkotmánya szócikke maga írja le: ,,1989 ben a rendszerváltás által megváltozott államberendezkedéshez igazodva alapvető módosítások történtek a törvényben. Az Alkotmány módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”. Tehát én tudtam jól, nem újat írtak, hanem csak átírták a 49-es törvényt. (A szociális piacgazdaságról. az elmúlt évek bebizonyították: nem ezt valósították meg, gátlástalan, liberális, neoliberális eszmékre épülő szabadversenyes piacgazdaságot építettek ki, a multik uralmát - ők aztán mindenek csak szociálisan nem érzékenyek - ennek e levét issza most az ország.) Koronaőr máj. 18. 14.30

A Történelmi Alkotmányt, mint Szent Koronát Varga Tibor történész kutatásai szerint elsőként 1000-ben, István koronázásakor közfelkiáltással szavazták meg a magyarok Székesfehérváron. A pontos kérdés és a válasz most nincs nálam, a Szent Korona Alapítvány honlapjáról letölthetőek Varga tanulmányai.. Utoljára pedig 2006 december 21-én a budapesti Alkotmányozó Nemzetgyűlésen szavazták meg 25 ezren, és azóta aláírták a Kossuth tériek is mindenütt az országban.(magam láttam a bp-i házaspárt, aki személyautóval végighordta az íveket az országban) Igazad van a 49-es alkotmány nem azonos a mostanival, de az alapján íródott, és lett tovább liberalizálva, annak érdekében, hogy a szabadversenyes piacgazdaság által az országot kiszolgáltathatóvá tegyék a nyugati gazdasági-politikai érdekeknek. Tételesen végig fogom olvasni, elöljáróban annyit: nem az a gond, ami benne foglaltatik, hanem inkább az, ami nem!! : pld. hogy ,,minden jog és birtok forrása a Szent Korona, azaz a föld, a víz, az energiakincsek a Szent Korona tagok elidegeníthetetlen tulajdonában vannak." A mai Alkotmány lehetővé tette az Európai Unióval kötött, a Szent Korona tannal ellentétes jogszabályok (100 000 oldal) átvételét, és alkalmazását, amelyek a gazdasági életünkbe oly mértékben avatkoznak be, - gondolj a kvótarendszerre - hogy az a nemzeti szuverenitást sérti. részletek: www.eunyet.hu. Ha ehhez méhg hozzávesszük, hogy hála politikusainknak ,,nettó befizetők" (Orbán a csatlakozáskor) lettünk, mert többet fizetünk vissza uzsorakamatra, adósságainkkal, (ez volt a nyugat, és a Világbank célja) mint amennyit uniós támogatásokként felveszünk, akkor levonhatjuk a tanulságot: rendszerváltásra van szükség, amelynek első lépése, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés már meg is történt. A rendszerváltással viszont együtt fog járni az Alkotmány újrafogalmazása is, amelyet szerintem, és sok tízezer magyar szerint is csak a Történelmi Alkotmány alapján tehetünk meg. A mai Alkotmányban, amelyet nem tagadunk, hanem erős kritikát fogalmazunk meg vele szemben, a Szent Korona tanból a Ius resistendi et contradiscendi elv maradt meg, azaz a polgároknak joguk van ellenállni ha az Alkotmányból fakadó jogaik és kötelezettségeik sérülnek. Érdemes lenne a két Alkotmányról összehasonlító tanulmányt írni, ha időm engedi meg fogom tenni, de sajna ide az hely hiányában nem fog felkerülni, két oldalnál többet pedig nem is akarok begépelni. Üdv: koronaőr. 2007 május 18.14.11.

A semlegességről

egy külföldi lhet ebben a kérdésben semleges, de egy magát magyarnak valló nem, hiszen ezt örököltük őseinktől. Igyekeztem tárgyilagos lenni, de az a mondatomat, hogy -A TA visszaállítása helyett az 1949 évi legfelsőbb törvényt többszöri módosításokkal az idegen hatalmi érdekek, és a multinacionális tőke kiszolgáló eszközévé tették, amelynek következtében a szabadságától, azaz a Történelmi Alkotmányától megfosztott magyar nemzet 2007-re gyakorlatilag gyarmati sorba süllyedt.- továbbra is fenntartom, mivel más szavakkal, pld virtuális állam, neves tudósok, politikusok is elmondták, leírták már a helyzetünket, én csak tolmácsoltam. Üdv: koronaőr

Az egyetlen ami a 1949/akárhányból megmaradt: "Magyarország fővárosa: Budapest" Ezt kell eltörölni, ha jól értem. (mint sztálini örökséget, merthogy más nem maradt) --Vince ^blabla :-) 2007. június 4., 20:56 (CEST)

Ez tételesen nem igaz. Pl. a 20. § 1972 óta van hatályban. Egyébként nem történelmi, TÖRTÉNETI alkotmány volt a régi magyar alkotmányunk. Ezt nem ártana a szócikk címében is figyelembe venni, hacsak nem akar valaki abszolút dilettáns színben feltűnni.– legislator ^vita 2010. január 7., 12:00 (CET)

Szentkorona-tan?

Nem tudom, ki olvasta, de a tartalom alapján ez a Szentkorona-tan maga. --Vince ^blabla :-) 2007. június 4., 22:45 (CEST)

Tisztelt szerkesztők figyelmeteket felhívnám, hogy a Szent Korona Tannak hét alapelve van (és nem öt)! Ez a leg alapvetőbb. bocs. Doc AT – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.21.215 (vitalap | szerkesztései) 2007. október 7., 15:22‎

Szócikk átírása

A szócikk 2007. májusától várt átírásra (semleges hangvétel, eltérő nézetek bemutatása stb.) Amit tudtam megtettem, aki objektívebb szöveget tud írni, tegye bátran. Frisnyák Zsuzsa ^vita 2008. december 13., 18:13 (CET)

Áthozva az alkotmány c. cikkből.

Guzol (vita | közrem. | törölt szerk. | ) törölte az Alkotmány szócikkből azzal, hogy ennek ebben a cikkben van a helye. Áthoztam ide, ne vesszen el, hátha valaki érdemesnek találja ide bedolgozni. Ogodej ^vitalap 2013. március 16., 20:01 (CET)

A magyar történeti alkotmány kialakulása a II. András király által 1222 –ben kiadott Aranybullától számítható. István király az ország földterületeinek 2/3 –át tartotta meg királyi birtokként, 1/3-ad az egyes honfoglaló nemzetségek birtokába került. II. Endre sok királyi birtokot adományozott a hozzá hű főuraknak. Így a királyi birtokokon élők – „szerviensek”, akik a későbbi köznemesség döntő részét adták - érdekei súlyosan sérültek. Az elégedetlenek követelésére engedett a király. Az Aranybulla az angol Magna Chartát követően a világ második alkotmánya. ARANYBULLA: "Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba írattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre. A magyar történeti alkotmány mai szóhasználattal élve a nemzeti szuverenitás Európa történetében is kimagasló jelentőségű történeti emléke és mai napig élő gyakorlata. Arra inti az egymást követő nemzedékeket, hogy a politikai főhatalom gyakorlója mindenkor alá van vetve a történeti alkotmánynak. Az Aranybulla rendelkezései: (I. p.) Akarjuk azt is, hogy sem mi, sem utódaink bármi időben le ne tartóztassák s el ne nyomják a nemeseket valamely hatalmasnak kedvért, hanem ha előbb megidéztették és törvény rende szerint elmarasztaltattak. (II. p.) Továbbá semmi adót, semmi szabad dénárokat nem szedetünk a nemesek örökségén; sem házaikban, sem falvaikban meg nem szállunk, hanem ha meghivatunk. Az egyházak népeitől is teljességgel semmi adót sem szedetünk. (III. p.) Ha valamely nemes meghalálozik fi nélkül, lányát illesse birtokának negyedrésze; a többiről tetszése szerint rendelkezzék és ha a halál közbejötte miatt nem rendelkezhetik, a hozzá közelebb álló rokonra szálljon; és ha teljességgel semmi nemzetsége nincsen, szálljon a királyra. (IV. p.) Ha a király sereget akar vinni az országon kivül, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanemha az ő pénzeért. Ellenben, ha sereg jönne az országra, mindnyájan tartozzanak menni. (VII. p.) A nádor országunk minden emberei felett különbség nélkül biráskodjék; de a nemesek főben-és birtokbanjáró ügyeit a királynak tudomása nélkül el ne végezhesse. (VIII. p.) Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. (XI. p.) Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék. (XVI. p.) Ezen négy főuron, t. i. a nádor, a bán, a király és királyné udvarbíróin kivül, két méltóságot senki se viselhessen. (XXIV. p.)Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek. (XXVI. p.) Egész vármegyéket vagy bármely méltóságokat örök birtokul nem adunk. (XXX. p.) Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre. (XXXI. p.) Kelt Klétusnak, az egyház prépostjának keze által a megtestesült igének ezer kétszáz huszonkettedik esztendejében.” A kartális alkotmány megnevezésének alapját az oktrojált (erőltetett, kényszerítő) alkotmányok képezték, amelyek nem az uralkodó és a nép, vagy népképviselet, mint két egyenrangú félnek az egyezségéből keletkezett, hanem a szorult helyzetbe jutott uralkodó kényszerült az engedményre. Később a hatalmában megerősödött főhatalom ezt visszavonhatta, ezért hívják ezt papiros-alkotmánynak.

Magyar nyelv

Ez a szócikk egy másik magyar nyelven íródott. Rengeteg a hiba és a magyartalanság benne. – kgyt (vita) 2013. március 24., 20:51 (CET)