Vita:Magyar nyelvjárások

Mezőségi nyelvjárás

"Az elbeszélő mult idő használata (Pl: mene, jövék)" Ezt én is sok helyen olvastam már, de tudomásom szerint egyáltalán nem jellemző már. A régi igeidőket inkább csak a csángók használják már, de a Mezőségben, legalábbis Széken biztosan nem. Hanem ha valaki tud olyan faluról, ahol még ezt tényleg használják, úgy be kellene azt írni: "A mezőségi nyelvjárási terület bizonyos területein (pl.: ... és ...) még mai napig jellemző a régi, elbeszélő múlt idő használata." Gabru Beclean ^vita 2012. június 20., 13:57 (CEST)

Komoly probléma

Ez a szócikk erősen dezinformatív. A legújabb, és most alkalmazott nyelvjárástani tankönyv: Kiss Jenő szerk.: Magyar dialektológia. Osiris, Bp. 2001. szerint 10 nyelvjárási régió van. Aki innen akar tájékozódni, az eléggé félrevezetődik... Mivel teljesen hiteltelen, és téves a szócikk tartalma, talán inkább el kéne távolítani, addig is, amíg valaki meg nem írja rendesen. Az ilyen szócikkek járatják le a wikipédiát sajnos.

Módosítási javaslat - nyugati vs. dunántúli nyelvjárás

Az egész cikkre vonatkozó hiányosság, hogy a diftongusok nyelvjárási előfordulásáról nem ejt egy szót sem. Márpedig éppen ez különbözteti meg a nyugati nyelvjárást a dunántúlitól (azaz javaslom e két fogalom szétválasztását). Itt nálunk, Vas megyében az előbbit beszélik. Szombathelyen már a média uniformizáló hatása miatt nem (a regionális köznyelvben is csak néhány vasi elem található), de két faluval arrébb már (ill. még...) elég tisztán jelen van.

A nyugati nyelvjárásra jellemző tehát az l-ezés, (az írott ly helyén, pl. milyen >> millän) és a köznyelvi (írott) l szóvégi, ill. hosszú magánhangzó utáni gyakori kiesése, pl. körülbelül >> körü(l)bälü, szállni >> szányi). Általános még a köznyelvi hosszú magánhangzók rövid ejtése (tűz >> tüz, víz >> viz), a palatalizáció (írni >> irnyi, kalapja >> kalaptya, jön >> gyün, ahol a gy kissé dzs-be hajló, Burgenlandban a gy egészen dzs-vé válik, ugyanígy gyerek >> dzsärëk) is.

A leginkább szembetűnő különbség a Dunántúl többi részéhez képest azonban a nyitódó típusú diftongusok általános használata: é, ó, ő helyén ië, uo, üö van (kék >> kiëk, bolt >> buot, zöld >> züöd). Aztán: itt Vasban igazából nem is két, hanem háromféle e hang van, az egyik a nagyon nyílt, egészen finnszerű, szinte á-ba hajló ä (elment >> ä(l)mënt), a másik a köznyelvinél valamivel nyíltabb e (esős idő >> eses üdüö), a harmadik a zárt ë (ämbër, gyärëk/dzsärëk).

• Csak úgy beszúrkálgatok: A három e-vel csak óvatosan, mert azért ez két fonéma. Ráadásul a legritkább eset az, hogy legalsó nyelvállású legyen az ä, sokkal gyakoribb, hogy ennél zártabb, mint ahogy az alsó nyelvállású e pedig nyíltabb a köznyelvinél.

A szűken vett dunántúli nyelvjárásból a diftongusok már hiányoznak, Baranyában pl. nincsenek is, viszont pl. a németből eredő "ja" igenlés Pécsett is megvan, meg Vas megyében is.

• Baranya nem egyértelműen dunántúli. A hagyományos felosztásban már a déli nyelvjáráshoz tartozó részei is vannak. A ja meg használatos az egész országban.

A záródó típusú diftongusok ugyanakkor főleg a palóc nyelvjárásban vannak meg (ó >> au, ő >> öü), erről kevesebbet tudok, mert nem laktam ott. (Pécsett sem, de ott még viszonylag sokat voltam.)

• A palócról írottakat ebben a formában felejtsük el…
• Igazad van, hogy a hangtani jelenségek kellenek a nyelvjárástípusok leírásához, hisz Balassától kezdve a Magyar dialektológiáig minden munka ezen az alapon csoportosít.
• Ezt az egész szócikket totál újra kell írni, mert így nagyon pontatlan, és a magyar nyelvjáráskutatás meglehetősen komoly eredményeiből semmit se tükröz. Elég volna ránézni a Kálmán Béla-féle „Nyelvjárásaink” könyvre vagy a legújabbra, a Kiss Jenő szerk. „Magyar dielektológiá”-ra. Ez a szócikk így a dilettáns nyelvészkedés tipikus esete, így nyelvészkedett hajdan minden katona, mikor az ország különböző részeiről összeverődve furcsállották egymás beszédét. De ez így nem méltó a Wikihez. Ha még sokáig így marad, megcsinálom, mostanában nem lesz rá időm. ktam 2006. november 19., 17:35 (CET)

Elnevezések

Egy kicsit módosítani kellene az egyes nyelvjárások nevein, legalább is, ha cikkcímek lesznek belőlük... Pl: Északkeleti nyelvjárás - ha ez egy cikkcím, igen nehéz eldönteni, hogy milyen nyelvhez tartozik. Legyen mondjuk A magyar nyelv északkeleti nyelvjárása vagy valami hasonlóan frappáns, de a jelenlegi állapot nem túl ideális. Persze, ez csak az égtájakat tartalmazó nevekre vonatkotik, mert mondjuk a mezőségi nyelvjárás azért érezhető, hogy hova való. De lehet, hogy egy teljes egységesítés azért jót tenne. - Gaja ✉ 2008. február 23., 16:16 (CET)

A tiszai nyelvjárás használja a zárt e hangot! (L! nyelvjárási cikkek, atlasz stb.)

Siralmas énnéköm tetűled megváltom

A téma fontosságát tekintve ez a lap olyannyira csonk, hogy még ami van is inkább árt, mint használ. Miért kell egy magyar nyelvről szóló magyar nyelvű anyagba német nyelvű képet szúrni? (Az Fölföldet bírják az kevély nímötök?) Egyébként a kép szerinti 9 a 10 felsorolthoz képest elcsúszást okoz, pl. északkeleti és mezőségi is 7-es, zavaró. Miért nincsen a magyar irodalomból vett idézetekkel (Bornemisza, Balassi, Berzsenyi, Kazinczy, Kölcsey, Mikszáth, Móricz...) alátámasztva, megtámogatva a lap? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 79.120.194.226 (vitalap | szerkesztései)

azért, mert eddig nem voltál itt, úgyhogy neki is állhatsz :D Köszi előre is, hogy besegítesz :D Szajci ^pošta 2011. július 12., 18:35 (CEST)

Hibás térkép!!!

Budenz József és Hunfalvy Pál áldásos tevékenysége folytán még ma is a "német" megmondóemberek ökörsége lengi körül a magyar nyelvészetet. A szócikkhez mellékelt térkép vérlázítóan téves információkat közöl!!! Az északkeleti nyelvjárási régió már 20 évvel ezelőtti általános iskolai tankönyvekben is Magyarország területére esett. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.5.232 (vitalap | szerkesztései) 2012. január 9., 21:34‎

Újabb térkép található az ELTE egyik honlapján. Javaslom engedélyeztetni a WIKIPÉDIA számára, vagy újrarajzolni. Igen jelentől eltérés látható például a dél-alföldi nyelvjárás tekintetében és Debrecen környéke tekintetében is. MZ/X ^vita 2014. február 22., 22:14 (CET)

Szëged

Érdemes volna forrást találni a zárt e használatára.

mentek = ők mentesek valamitől

mëntek = ők elmentek (múlt idő)

mentëk = én megmentek valamit

mëntëk = ti elmentek valahová (jelen idő)

Ez az a hang, amelyet Szëgedën ö hangként ejtenek. Általában hangsúlytalan helyzetben, zárt szótag belsejében. Mëg? Mëg. (elől-hátul mássalhangzó áll). Hangsúlyos helyzetben é hangot hallunk helyette. Én nem így beszélëk, de hallottam az apósomtól, és még érzékelëm. MZ/X ^vita 2014. február 22., 22:24 (CET)

Mint anyanyelvi beszélője a dél-dunántúli nyelvjárásnak, állíthatom, hogy a zárt e, azaz ë betűvel jelölt hang nem ugyanaz, mint a ,,köznyelvi e-hang. A nyílt e, a cikkben â-val jelölt hang rendben van, tehát kétféle, a köznyelvi e-től eltérő hangot használunk. Ezek a hangok igazából a köznyelv részei voltak a huszadik század első felében is - elég megnézni egy régi filmet, meghallgatni egy régi hangfelvételt. Persze ez nem tudományos megállapítás, csak egy észrevétel egy mezei nyelvhaszálótól.