Vita:Magyar Távirati Iroda

Ez a szócikk témája miatt a Sajtóműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Palotabarát (vita), értékelés dátuma: 2018. augusztus 10.

Sajtóval kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kedves Ant, Nagyon érdekes dolgokat írsz, de ezeket szerintem a hírügynökség cikkbe kellene áttenned, mivel bizonyára te sem kizárólag az MTI-re akartad vonatkoztatni ezeket a megjegyzéseket.--Linkoman

Tedd át légy szíves helyettem, mert én ehhez gyenge vagyok.

Ant 2005. március 18., 20:35 (CET)

---

Vélemények az MTI-ről az ELTE BTK Szabadbölcsész hallgatóinak (Balkányi Nóra és Szenoner Noémi) 2007. novemberében készült felmérése alapján:

• A Magyar Távirati Iroda segíti az újságok és újságírók munkáját, hiszen az irodától szerzik a különböző híreket és aktualitásokat az újságok szerkesztői (23 éves főiskolai kommunikáció szakos nő, Gyöngyössolymos)

• Legnagyobb magyar, független hírügynökség. Számos médium használja forrásként. Néha interneten olvasom. (18 éves tanuló, férfi, Budapest)

• Független hírügynökség, gyakran csemegézem. (53 éves, budapesti nő, vállalkozó)

--

A Független Hírügynökség az MTI-ről

"Jobb másodiknak lenni"- mondta az ügynökség vezetője, mert így mindig van húzóerő. Amikor a Független Hírügynökség indult, nem kívánt az MTI versenytársa lenni, hiszen csak a kisebb médiumoknak szeretett volna híranyagot szolgáltatni, lehetőséget adni arra, hogy ne adjanak ki sok pénzt olyan hírcsomagra, amiből mindössze néhány részt olvasnak be, például egy rádióban. Mára azonban az MTI alternatívájává vált, és olyan nagy sajtóorgánumok használják hírcsomagjaikat, mint az RTL klub, a Sláger Rádió, a Danubius Rádió stb.

A mozgóképes híranyagok létrehozásában jobb a Hírügynökség az MTI-nél, ez irányba szeretnének továbbfejlődni.

Míg az MTI kap állami támogatást, a FüHünek a saját lábán kell megállnia, és sikerül is neki. Az állami, nagy hírügynökségek mindig veszteségesek, de a kisebbek csak az elején azok, aztán behozzák a beléjük fektetett pénzt. Nem akarják túl naggyá fejleszteni az ügynökséget, hogy ne menjenek tönkre ilyen módon. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Nnproj (vitalap | szerkesztései) 2007. december 31., 17:08‎

Vitatott forrás

A cikk szerzői által készített interjúk (akár megnevezi magát az interjúalany, akár nem) nem minősülnek ellenőrizhető forrásnak. – Hkoala 2007. december 31., 17:12 (CET)

MTI Vezetői

Megj.: JSoos vitalapján indított téma másolata.

Kedves JSoos! Kérted, hogy fejtsem ki bővebben az érveimet az MTI Vezetői szekció átalakításával kapcsolatban. Kérésedre alant közlöm érveimet:

• A jelenlegi felépítés értelmetlen és logikátlan, hol tartalmaz hónapot az intervallum, hol nem. Miért pont azoknál van hónap akiknél? Miféle enciklopédikus logika alapján írjuk Dorogi Sándornál a hónapot, de Radó Sámuelnél nem? Az ilyen jellegű vezetőlisták kétfélék szoktak lenni, vagy csak az évet tüntetik fel (lásd pl. Színház-_és_Filmművészeti_Egyetem#Vezetői) vagy ha a megfelelő forrásokban megvan a pontos dátum, akkor a napra pontos dátumot (lásd pl. Magyar_Tudományos_Akadémia#A_Magyar_Tudományos_Akadémia_elnökei). A kettő közötti öszvérmegoldás (azaz a hónapok feltüntetése) értelmetlen - hisz ha az az érv, hogy azért kell a hónap feltüntetése is, hogy pontosan jelezzük az elnökké válás időpontját, akkor az hamis, hisz a hónapon belüli 30 nap bármelyike szóba jöhet, ezzel semmivel sem vagyunk közelebb. Lehetne még érv az egységesítés (ami az én érvem, csak épp az évek feltüntetése mellett), de az is hamis, hisz ahogy az előbb is kifejtettem, csak pár kivételezett embernél van feltüntetve a hónap. Egyetlen ésszerű kivételt tudok elképzelni a hónapok feltüntetése mellett, ha egy tumultuózus időszakban esetleg kettőnél többen is betöltötték az elnöki tisztséget egy évben, és így a hónapok feltüntetésével meg lehetne különböztetni a sorrendet (pl. ha A volt elnök 1943 jan és feb, B 1943 feb és okt, míg C 1943 okt 1953 közöt), de ilyen eset az MTI vezetői között a jelenlegi feldolgozottság szerint nincs.

• Kérdezted továbbá, hogy miért távolítottam el a forrást Gazsó L. Ferenc neve mellől, mely ezt volt hivatott forrásolni: "az MTI beolvadása után a Duna Médiaszolgáltató MTI Igazgatóságát ő vezette tovább 2017-es nyugdíjba vonulásáig". Nos, ezzel több probléma is van: Egyrészt a forrás egyszerűen nem arról szól, amihez lehivatkozták. A forrás csak azt említi, hogy Gazsó nyugdíjba megy, de azt nem, hogy "az MTI beolvadása után a Duna Médiaszolgáltató MTI Igazgatóságát ő vezette". És itt jön a nagyobb probléma: mivelhogy a forrás egyenesen az ellenkezőjét állítja, dilettáns és hazug, hisz az MTI vezérigazgatójának nevezi Gazsót, miközben 2017-ben már az MTI nem létezett és Gazsó mindössze a Duna Média MTI Igazgatóságának igazgatója volt. Tehát nemcsak, hogy nem támasztja azt alá, amihez lehivatkozták, de még hamis is. Innentől fogva szakmaiatlan erre a firkálmányra enciklopédikus forrásként hivatkozni. Másrészt az MTI-ről szóló szócikkben (amely a 2015-ben megszűnt jogilag önálló MTI-ről szól), az MTI Vezetői szekcióban miért kéne feltüntetni, hogy Gazsó milyen pozíciót töltött be az MTI megszűnése után? Ez már a jogutód szócikkre tartozik, az erre való hivatkozás az MTI szócikkében túlterjeszkedés a szócikk tartalmán. Nekem nincs ellenemre, hogy historikusan fel legyenek tüntetve a Duna Média igazgatóságainak igazgatói, de azt a Duna Média releváns szekciójába kell elhelyezni, nem az MTI szócikkébe. Ha valaki érez erre késztetést, az nyugodtan írja meg.

Maradok tisztelettel, Seprentyu ^vita 2022. december 5., 16:51 (CET) Seprentyu ^vita 2022. december 5., 16:51 (CET)

@Seprentyu:

• Mivel szerintem a pontosabb információk előbbre valók a formainál (nem egységes), szerintem nem elegendő érv a hónapok eltávolítására. Az hogy lehetne pontosabb is (napra) az sem ésszerű érv, arra, hogy csak év legyen. Az öszvérmegoldás gondolom úgy alakult ki, hogy ki/mikor hogyan szerkesztette, milyen "pontosságot" adott meg. Ettől azonban nem válik értelmetlenné, inkább maga ez az érv értelmetlen. Az ilyen fajta "egységesítést", amely információkat töröl ki azzal a címszóval, hogy javul tőle a cikk, kifejezetten károsnak tartom, de erről már korábban is vitáztunk. Nekem ez ennyit nem ér meg az időmből, hogy erre pazaroljam, elengedem.
• A forrás nem "dilettáns és hazug", inkább azokat nevezném így, akik minden valós indok alapján lényegi változtatás nélkül megszüntették úgy az intézményt, hogy az gyakorlatilag ugyan úgy működött tovább, ugyan azzal a gárdával ugyan azzal a vezetővel, csak éppen a munkáltató és a függőségi viszonyok változása miatt elvesztette önállóságát. A sajtó mai napig azt írja mindenhol a hírforrásra "MTI" pedig már nem létezik, de nyilván ők is mind hazug dilettánsok, hozzá nem értők szerinted. Ráadásul Gazsó valóban az MTI vezérigazgatója volt, és bár az intézményt "lefokozták", attól történetileg még megilleti ez a megnevezés is, bár tény, hogy nem ebből a tisztségéből ment nyugdíjba. Tehát, van jelentősége, hogy ugyan az az ember vitte tovább az igazgatósággá degradált hírügynökséget, ahogy annak is, hogy a kritikák ellenére, egészen nyugdíjba vonulásáig vitte a politikai befolyásolásokra vonatkozó kritikák ellenére, és nem mondott le, vagy nem mentették fel. Ugyan ez az érv Duna Médiaszolgáltató szócikkénél is arra, hogy benne legyen ez az információ. (NB. az álkifogások ellenére lecseréltem az 24.hu cikkét, ahol pontosan megnevezik a tisztségét.)

JSoos ^vita 2022. december 12., 13:34 (CET)