Vita:Magyar Királyság

Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen, értékelés dátuma: 2016. február 11.

Magyar történelmi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Óhaj

ennyi?!?! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 87.97.16.1 (vitalap | szerkesztései)

Elég gyenge!!!

Ha tudsz többet, szerkeszd bátran! SyP 2007. szeptember 29., 20:11 (CEST)

Semleges?

"Sok intézmény is fennmaradt az Osztrák–Magyar Monarchia korából, de a főhatalom már nem monarchikus volt, hanem tekintélyelvű és antidemokratikus, mert a király visszatérését Horthy megakadályozta, magát pedig kormányzónak nyilvánította." Tehát attól volt antidemokratikus, hogy Horthy nem engedte vissza a királyt? Ha visszaengedi, akkor demokratikus lett volna? Magát peddig nem nyilvánította kormányzónak, csak nyilváníttatta, mert azért formálisan a parlamenttel szavaztatta meg a dolgot, még ha különítményesek álltak is ott. Vagy csak szerencsétlen fogalmazás az egész? Bináris ^ide 2007. október 1., 02:50 (CEST)

Szerintem csak fogalmazási probléma. A főhatalom már nem monarchikus volt, MERT a király visszatérését Horthy megakadályozta. Így érthető, és még közbe van szúrva egy mellékmondat, hogy milyen volt, ha nem monarchikus. SyP 2007. október 2., 13:09 (CEST)

A monarchia egyeduralmat jelent, itt esetünkben királyságot. Az államforma királyság maradt, a kormányzó az a királyt helyettesíti, amíg nincs király. Nincs értelme hát a mondatnak: a hatalmi rendszer legitimációjában semmi nem változott az Osztrák-Magyar Monarchia óta, így kivettem. Scyth^neszójjábe 2007. október 8., 01:18 (CEST)

Feudális monarchia a XIX. sz. utolsó harmadáig?!?

Honnan jön ez a szöveg? A feudalizmusnak már századokkal korábban vége. Nem valami tankönyv írt ilyeneket az 50-es években?

--Peyerk 2007. október 7., 17:06 (CEST)

Ez a rész rendben van. Magyarország a jobbágysággal, azzal, hogy a politikai jogokban csak a birtokos nemesség vehetett részt, valóban feudális monarchia volt a Reformkorig, amikor ezen hazánk nagyjai megpróbáltak változtatni. A szabadságharc viszont elbukott, ezután a Bach-rendszer visszavonta a reformkor és a szabadságharc majdnem minden polgári vívmányát. Ezen csak a Kiegyezés változtatott 1867-től, mikor ténylegesen megnyílt az út a modern polgári állam kiépítése előtt. Az meg a XIX. század utolsó harmada kb. Scyth^neszójjábe 2007. október 8., 01:35 (CEST)

Tévedés. A feudalizmus nem azonos a jobbágysággal.

Vulgármarxista felfogás szerint az antik és a tőkés termelési mód között minden feudalizmus, de ez még Marxnál sincs így, nemhogy a nem-marxista történetírásban.

A XIX. században lehet szó rendi és abszolutista jellegről, de feudalizmusról semmiképp sem.

--Peyerk 2007. október 8., 01:41 (CEST)

Ennek semmi köze a marxismushoz. A feudalizmus egy olyan társadalmi rendszer, ahol a politikai hatalom alapját a földbirtok adja. Innen az elnevezés: feudum (föld). Ebbe beletartozik a II. József-féle felvilágosult abszolutizmus is, nemcsak a lovagokkal ékes korai középkor... A törést itt a reformkor meg a kiegyezés jelentette, amiután polgári származásúak is részt vehettek a hatalomban, lásd első polgári származású miniszterelnökünket, Wekerle Sándort a század végén. Scyth^neszójjábe 2007. október 8., 01:46 (CEST)

Sajnos nem. A földbirtoklás alapvető volta nem volna elegendő ahhoz, hogy feudalizmusról beszéljünk. A feudalizmus a föld birtoklásának és használatának egy konkrét rendjét jelenti, ami Magyarországon tulajdonképpen soha nem is volt meg kifejlett formájában, csak egyes elemeiben.

A XIX. században feudalizmusról szó sem volt, csupán egyes feudális maradványokat emlegettek. Azokat azonban nem a Kiegyezéssel szüntették meg, ugyanis az erre vonatkozó 48-as törvényeket fenntartotta az önkényuralmi rendszer is.

A feudalizmus cikk ad némi támpontot a tárgyhoz.

--Peyerk 2007. október 8., 02:04 (CEST)

Érdekes, én még soha életemben nem hallottam, hogy az abszolutizmust ne a feudális rendszerek közé sorolták volna be (ha nem oda, akkor hová ? polgári államokhoz?). II József, I. Ferenc pedig teljesen abszolutisztikusan kormányzott, a Bach-rendszerről nem is szólva, bár '48 legnagyobb vívmányát, a jobbágyfelszabadítást azt valóban nem mondta vissza. Szétnézel a neten, mindenhol a feudalizmus kereteiben tárgyalják a polgári átalakulás előtti rendszereket, pl. a Cromwell-féle polgárháború előtti Angliát, vagy a Nagy Francia Forradalom előtti Francia Királyságot. Egykét példa: kislexikon.hu Hatvan város történelmén belüli oldal egy másik cikk Szerintem neked kéne valami forrást hoznod, ha ezermillió forrásal szemben állítasz vmit és nem nekem bizonygatni, de mindegy :-) Scyth^neszójjábe 2007. október 8., 02:30 (CEST)

Mi az hogy vagy-vagy? Más nem is lehet, csak feudális vagy polgári? A feudalizmus és a polgári világ között sokminden történt még.

Nem látom az egymilliárd forrásodat, de nyilván picit túloztál.

A források egy része (kislexikon) tipikus vulgármarxista szöveg, nézd csak meg, milyen cikkeket jelöl meg kapcsolódóként, és próbáld megtudni, mikori kiadás. Másik részük (Kandó) kicsit elnagyoltan fogalmaz, a szövegben egyetlenegyszer, sommásan kerül szóba a feudalizmus. A harmadik viszont (Hatvan) már tisztább, a feudális maradványok felszámolásáról beszél. Tehát nem feudalizmusról, hanem valamiről, amiben feudális maradványok is vannak.

Nade akkor mi az a valami?

--Peyerk 2007. október 8., 02:44 (CEST)

Hát, a hatvani cikk címe az speciel "A feudalizmus kései korszakában (1711-1847)", ebből én pl. arra következtetek, hogy ez kb. a kiegyezés előtti korszakot a "feudalizmus kései korszakának" nevezi, és te ? :) Ami az ezermillió cikket illeti, azzal nyilván túloztam, de ittvan kapásból még egykettő: pl. ez aztán ez, meg ez, elég ha csak a cikkek elejét nézed meg, azzal kezdik.. abszolút nem néztem milyen források, de dögivel dobja a google őket, más megnevezést meg nem dob. Ettől függetlenül persze, lehetne rá egy külön kategória is, csak azt mondom, hogy én ilyenről még nem hallottam. Azért kérdem én is, hogy akkor mi az a valami ? Mert ha nincs másik kategória, és egyelőre ilyen névvel illetik ezt a korszakot is, akkor mi mást tudunk csinálni, mint ezt elfogadjuk ? De egyébként nekem mindegy, maradhat így is, csak nem jön le, hogy ez a kifejezés miért lenne sérelmes ránk nézve, meg hogy ennek pont mi köze a kommunistákhoz ? Ha valami olyasmiről lenne szó, hogy mondjuk "Dózsa György, a munkássággal szövetséges parasztság első jelentős képviselője", azt már jobban érteném. Scyth^neszójjábe 2007. október 8., 03:57 (CEST)

Meddig volt királyság Magyarország?

A cikkben többször szerepel 1944 és 1945, pedig a köztársaságot 1946-ban kiáltották ki. Vagy tévedek? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Peyerk (vitalap | szerkesztései)

jólenne ha többet irna vki a szócikkhez mert régebben több adat volt róla!!! Mene Tekel

Duration of this state

Friends, sorry for writing in English, I just have some little question and do not understand Hungarian, I am from Slovakia. In English Wikipedia, there is an article en:Kingdom of Hungary. Some guys permanently reverts my edits and say that this state existed since 1001 till 1946. I do not think it is true, all other Wikipedias have the duration from 1001-1918 and some other also from 1919 to 1946. What do you think that is correct? Thank you very much. – Wizzard ^vita 2008. április 15., 15:41 (CEST)

Matter of point of view. After the end of the first world war, there was political turmoil in the country, with some bloke first intruducing some form of republic, then came a brief duration of communist dictatorship and terror, lasting a few months. That so-called republic, and the commie dictatorship abolished kingdom as state form, and introduced republic, then proletarian dictatorship as state form, but this rule lasted only a few months. After that, Horthy emerged to power as regent, and formally restored kingdom as state form, which lasted till 1946, until the Russian occupation of the country. So, if you don't take into account this brief period of political turmoil, you can say the kingdom lasted from 1001 to 1946. If you take that into account, then you can say the kingdom lasted from 1001 to 1918, plus from 1919 to 1946.

Yes, I knew these info, but anyway, thank you very much for more detailed explanation. I see that even Hungarian Wikipedia has the duration separated into 2 periods, like most of other language versions. The problem is that the name in Hungarian and English does not recognize the name of the country before 1918 and after. Slovak language do, as well Czech language and others. I think this is the biggest problem in this case... – Wizzard ^vita 2008. április 15., 16:14 (CEST)

This is the well-known continuity issue again. I don't think Hungarian naming of a country having Hungarian as its official language could be wrong in any sence. The different names used by other languages is based on there discontinuity POV.

I can accept that Slovaks do not think Madarsko and Uhorsko are simply historical periods of the same country. (It's hard but I can. Most Hungarians cannot.) But you also have to try to understand that we believe Magyarország has been a continuous entity for more than 1000 year.

This is why Wikipedias are different. Even if facts of history are correct in all of them.

Some Hungarian participants of WP try to work fully in line with English WP. English WP is dominated by the discontinuity idea. Importing this KoH article into Hungarian WP is nonsence. This is why this article is just a fat stub.

– Peyerk ^vita 2008. április 15., 19:34 (CEST)

Not Russian, but Soviet occupation. Please pay attention to it, because they are not the same. Crimea ^vita 2008. április 15., 16:23 (CEST)

Népesség, RKJ

User:Reményi Konrád János két szerzőtől Magyarország 1920-as népességére, a népesség nyelvére vonatkozó "becsléseket" ír be.

Ezek az "adatok" tendenciózusak, megalapozatlanok, néhol meghamisítottak.

• Tendenciózusak: következetesen "magyarul beszélőként" említik azokat, akiknek nem magyar az anyanyelvük, de beszélik a magyar nyelvet. Ezen az alapon a mai Romániában pár százezer magyar maradna, ha románul beszélőnek vennénk a románul tudó magyarokat.
• Megalapozatlanok: 1910-ben volt egy népszámlálás, amit semmiképpen nem lehet a magyarokkal szemben elfogultnak nevezni. Ehhez képest 1920-ra mindenféle "becslést" összehordani, ami jelentős ugrást mutat ki a magyarság arányában legalábbis gyanús. De a szövegből nem is derült ki, hogy ki "becsült" és milyen módszertannal.
• Néhol meghamisítottak: több helyen alkalmazza a szöveg azt a módszert, hogy valamely kulturális-nyelvi közösség tagjait önknyesen feldarabolja, ezzel kisebbnek mutatva azok létszámát. Ilyen a szlovák nyelvjárások "becsléseinek" sorolása, de kirívóan ilyen a "szlavón" nép (? nyelv? vagy mi...) 700 ezres létszáma.

A lényeg: ilyen szövegnek semmi keresnivalója a WP-n.

– Peyerk ^vita 2008. április 24., 00:06 (CEST)

Cikk elnevezése

Nem kéne átnevezni erre? Magyar Szent Korona országai Már csak azért is, mert ez volt a hivatalos elnevezése Apróbetűs szöveg

Tényleg nem jó a cím, mert keveredik benne Magyarország mint Magyar Királyság története a Magar Szent Korona országainak területével. Ebből következik, hogy a cikk témája nehezen határozható meg.

Így pl. az 1920 és 1944 közötti időszaknál hiányzik a legitimizmus, Apponyi Albert, ifj. Andrássy Gyula stb. megemlítése.

1946-ig a teljes magyar történelem egyenló volt a Magyar Királyság történetével.

A címet tehát meg kellene változtatni.Mire?--Linkoman ^vita 2008. november 30., 09:04 (CET)

Szerintem a jelen címmel mindenképp léteznie kell szócikknek, a "Magyar Királyság" olyan alapvető, állandóan használt kifejezés. A másik, hogy a Magyar Királyság története egyenlő A Magyar Szent Korona országainak történetével, tehát nem csak Magyarország történetét foglalja magában. Ezért tényleg zavaró, ha ez a szócikk Magyarországra összpontosít, ha a két téma keveredik, ahogy fentebb Linkoman írja. Sőt, én még Magyarország történelme és a magyar történelem közé sem tennék egyenlőségjelet. Az előbbi minden Magyarország területén élt etnikum története is (beleértve a szlovákok, németek, erdélyi románok stb. Trianon előtti történetét), míg az utóbbi kifejezés inkább a magyarság nemzeti történetére összpontosít. Ez alapján tehát akár három külön szócikk is indokolt lenne: A Magyar Királyság története, Magyarország történelme és Magyar történelem, bár persze nagy az átfedés. Üdv, --Adapa ^vita 2009. január 16., 11:52 (CET)

A Magyar Királyság és Magyarország egy és ugyanaz a kifejezés. Különbséget tenni a kettő között kb. olyan, mint ha ma különbséget tennénk a Magyar Köztársaság és Magyarország között. Biztos néhány embert megzavar a Szent korona országai és a Horvát-Szlavónország kifejezés, de ezek nem valódi országok, hanem Magyarország részei. Közigazgatási értelemben beszéltek Magyarországon (Magyar Királyságon) belül Magyarországról és egyéb autonóm területekről. A magyar királyság valójában Magyarország hivatalos elenevezése 1000 és 1918, illetve a 1920-1944 között. Toroko ^vita 2009. május 18., 22:30 (CEST)

• Még egy idióta, aki összekeveri Szlavóniát Szlovákiával. Aszongya hogy: "Szlavónia (vagyis Tótország)".

Szándékosan nem javítom ki, hogy minél többen lássák, mekkora szakemberek szerkesztik a magyar Wikit...

Kedves művelt barátom!

A középkorban Szlavóniát nevezték Tótországnak, a felvidéket nem.lásd Tótfalut a déldunántúlon.

Az utóbbi anon szerkesztőnek köszönjük a helyes észrevételt, az előzőt pedig arra kérjük, hogy egyelőre lehetőleg ne is javítson....--Szilas vitalapom 2011. március 3., 16:33 (CET)

Apró megjegyzés: mindkettőt nevezték tótnak, ahogy a szlovén (szlavón) és szlovák szavak összefüggnek, úgy a tót elnevezés is. Ha már településnév, akkor Tótfalu a Szentendrei-szigeten is van. De egyébként a településnevek nem feltétlenül játszanak itt szerepet. Egy tótokból álló nagyobb tájegységben semmi értelme nem lenne Tótfalunak nevezni egy települést. LA^pankuš→ 2011. március 3., 17:06 (CET)

Törlés

Rémület tölt el attól, hogy lehetnek, akik innen nyernek információt a Magyar Királyságról..., de nem ezért hosszítom ezt az eddig is tartalmas vitalapot, hanem ezért a szerkesztésért. Tudomásom szerint a cikkekből csak indokolt esetben törölhető információ, és az „én erre nem is emlékszem” nem számít érvényes indoklásnak, különösen akkor, ha az emlékezet felfrissítésére szánt idő a laptörténetből kikövetkeztethetően kevesebb mint két perc volt. Biztos, hogy ezzel a kapkodó, a friss változtatások lapon való állandó megjelenést erőltető technikával jó lexikont lehet írni? Lehet így egyáltalán lexikont írni?... – 1990-ben alakult a Magyar Legitimista Párt, elnöke Pálos László volt. Programja, az alkotmányos monarchia visszaállítása Habsburg Ottó ellenállásán és a gulyáskommunizmuson nevelkedett nép közönyén bukott meg. Már csak forrást kell hozzá találni. --Csanády ^vita 2011. június 19., 12:52 (CEST)

Tévedsz, a Wikipédián továbbra is ahhoz kell igazolás amit beleírsz, nem ahhoz amit kiveszel belőle. A "nem emlékszem" nem arra vonatkozott hogy emiatt töröltem, hanem arra, hogy az előtte elhelyezett nincsforrás-sablont feleslegesnek ítéltem, mert a szöveg nem csak forrástalan, de kétséges is. Valóban kicsit mélázón (nem kapkodón) szerkesztettem, de így legalább észrevették talán páran, milyen állapotban is van ez a cikk.

Ha van forrásod, ideje betenni, mert évekig állt ott anélkül a szöveg. Azért kíváncsian várom, mivel fogod alátámasztani, hogy "az alkotmányos monarchia visszaállítása Habsburg Ottó ellenállásán és a gulyáskommunizmuson nevelkedett nép közönyén bukott meg".

--Peyerk ^vita 2011. június 19., 13:06 (CEST)

Az meglehet, hogy tévedek, de azért kétségeim vannak, hogy a forrás nélküli állítások minden további nélkül törölhetőek. Abban pedig, hogy utánanézés nélkül nem törölhetőek egészen biztos vagyok. – A tények azok, hogy 1.) a Magyar Legitimista Pártnak nem volt lényeges támogatottsága és 2.) 1990-ben a szavazóképes lakosság jelentős hányada a Kádár-korszakban nevelkedett. A kettő összekapcsolása egyéni vélemény és a megfogalmazás is legfeljebb vitalapra való. Arra viszont lehet forrást találni, hogy a monarchisták elgondolása a Habsburg-család ellenállásán és a támogatottság hiányán bukott meg. Majd keres rá az, aki a cikkel foglalkozik. --Csanády ^vita 2011. június 19., 14:51 (CEST)

Szerintem ennek a Peyerk szerkesztőnek rossz napja van. Ma rendszeresen pusztít mindent. A témát valószínúleg nem ismeri és figyelmetlen minden forrással szemben. Hiába kapja meg a magyarázatot. Megy, mint egy ittfelejtett marxista tank. Inkább rombol ,de azt hiszi, hogy a törlés az tulajdonképpen építés. Csudabogár. Dencey ^vita 2011. június 19., 15:44 (CEST)

Forrás nélküli állításokra gyanú esetén a {{forr}}^(?) sablon alkalmazandó, nem pedig a törlés, a hivatkozások segítségével meg lehet tekinteni a használatát. Forrás nélküli állításokat nyomban törölni kizárólag a különleges kezelést élvező élő személyekről szóló szócikkekben szokunk. Lásd egyébkét WP:FORR. Bennó^fogadó 2011. június 19., 16:07 (CEST)

Naná hogy nem egyből. De három és fél éve rajta lévő forráskérő sablon esetén talán mégis?

Egyébként ez a szokás egy dolog, vannak további szempontok is, például a nyilvánvalóan nem igaznak tűnő állításokat simán töröljük (ha tévedtünk majd forrásolják), másrészt az aránytalanság is oka lehet szövegrészek törlésének.

--Peyerk ^vita 2011. június 19., 22:34 (CEST)

 megjegyzés Szerintem az aránytalanságot nem adatok törlésével kell javítani, hanem a kevésbé hangsúlyos rész bővítésével. Ez most nem konkrét, hanem általános megjegyzés. Emellett – ismét szerintem – mindegy mióta van rajta forráskérő. A tegnapi ugyanolyan, mint a három éves. LA^pankuš→ 2011. június 19., 22:46 (CEST)

Általánosságban: az aránytalanság objektíve is fennállhat. Lehet egy szövegrész akkora, hogy a cikk várható teljes állapotához képest is sok.

Ha úgy érted hogy a tegnapi forráskérő sablon ugyanúgy elegendő ok a törlésre mint a három éves, akkor egyetértünk.

--Peyerk ^vita 2011. június 19., 23:49 (CEST)

Nem úgy értettem , de mindegy, mert a lényeg, hogy a forráshiány akkor is forráshiány, ha tegnapi, meg ha három éves. Az, hogy akkor törlendő-e, egy másik kérdés. Szerintem nem feltétlenül, csak akkor, ha triviális módon téves, vagy forrással igazolható módon téves. Ez szemlélet kérdése. LA^pankuš→ 2011. június 19., 23:53 (CEST)

Na ebben súlyosan tévedsz, ez nem szemlélet kérdése, ugyanis ellentmond az információ ellenőrizetőségét előíró alapszabálynak. Ez ugyanis azt jelentené, hogy csak forrással lehet törölni olyan szöveget, aminek van támogatója.

Ezen mondjuk én sem fogok sokat vitázni tovább, mert akármit mondtok, a forrás nélküli szövegek közül azt amit indokoltnak gondolok, továbbra is törölni fogom. Ez ellen egyedül a források megadása használ. Ez a szabály :)

--Peyerk ^vita 2011. június 20., 00:34 (CEST)

Nem értek egyet, a "súlyos tévedés" meghatározásod csak a szemléletbeni különbséget mutatja, nem azt, hogy valóban tévednék. Ebben nem is lehet tévedni, mivel a Te végleted épp olyan helyes a saját nézőpontodból, mint az enyém a sajátomból. Tehát hagyjuk a ki téved és ki nem dolgot. Én előrébbvalónak tartom a "tételezz fel jóindulatot" elvét minden másnál. A forrásmegadás nem feltétel, hanem kívánalom. Olyan esetekben kell forrást megadni (ld. WP:FORRÁS), amikor az állítás kételyeket ébreszt/ébreszthet. Ha például leírom valahol, hogy a magyar kettős fejedelemség intézménye a Kazár Kaganátus kettős fejedelemségéből származik, nem tudhatom előre, hogy ez ébreszt-e kételyeket valakiben. Nekem triviális. Ha valaki forrást kér erre az állításra, akkor vagy észreveszem és pótlom, vagy nem veszem észre. De ebben az esetben sem kell kivenni az állítást. LA^pankuš→ 2011. június 20., 01:48 (CEST)

Szerintem bizony tévedsz, a jóindulat feltételezése nem lehet ürügy az ellenőrizhetőség elvéből fakadó forráskényszer megkerülésére. És nem arról beszélgetünk, hogy ki kell-e venni valamit, hanem hogy én kivehetem-e. Ez nem ugyanaz!

A gondolatmeneted lényegében helyes, csak a vége hiányzik: ha valaki forráskérő sablont tesz valahova, az maga a kétely kifejezése. Ha ezt normális elvárható időn belül nem oldják fel, akkor nyilvánvalóan megalapozott a kétely. A normális elvárható időről ugyan lehet vitatkozni, de éppen a te értelmezésed mellett nem lehet mindegy, mennyi ideje van ott. Hiszen az egy nap általában belül, a három és fél év viszont minden szín alat túl van a tűréshatáron.

Egyébként pedig a jóindulat feltételezése kölcsönös dolog: az én jóindulatom sem kérdőjelezhető meg konkrét ok nélkül, vagyis abból kell kiindulni, hogy a szöveg minőségének és megbízhatóságának javítása a célom, ami így is van.

--Peyerk ^vita 2011. június 20., 08:04 (CEST)

Fővárosok

Most tűnt fel, szerintem így nem néz ki jól az infoboxban, hogy csak így egymás mellé vannak szórva a fővárosok, mert olyan, mintha egyszerre lett volna ennyi. Lehetnének egymás alatt, és évszámmal, pl. Esztergom (1001–1242). Alensha 2013. június 22., 19:12 (CEST)

Fővárosok(!?)

Valahogy rendezni kéne a helyzetet, mert ez így nem állapot. Mindenféle blogokról másolnak be ide olyan információkat, amik még egy laikus számára is észrevehetően nem igazak. Továbbá meg kellene magyarázni, hogy egy adott időszakban miért éppen ezt a várost tartjuk mi ma az akkori fővárosnak, és miért nem azt. Sőt, szerintem az a felsorolás az infoboxban nem is kell, mert tényleges fővárosról a 19. századig jóformán nem is beszélhetünk. Egy adott időszakra meg lehetne nevezni akár több várost is. Szóval valami más megoldást kéne találni ennek bemutatására. --Lálálá9999 ^vita 2015. június 21., 22:13 (CEST)

Egyetértek. Az egyetlen történelmileg elfogadható terminus a "székhely" és a "(hatalmi) központ", bár utóbbi több város között oszlott meg. Tetszőleges példa: a francia királyokat Reimsben koronázták és a Saint-Denis-ben temették, a király pedig tetszőleges helyen tartózkodhatott. A Piastok Lengyelországában (ami hozzánk közelebbi példa) Gniezno volt az egyházi központ, Krakkó a királyi székhely. --Rosszkornyifog ^vita 2016. március 8., 19:27 (CET)

A cikk összekeveri a fogalmakat

A cikk nem tesz különbséget a Magyar Királyság nevű ország, illetve a Magyar Királyság nevű szimpla tartomány között, nyilvánvalóan mítoszalkotó célzattal. De ez így akkor is hazugság. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2a02:ab88:5186:f600:9844:faf3:42d5:f4fd (vitalap | szerkesztései) 2018-06-04

A Magyar Királyság a Szent Koronáé ezért nem lehetett soha tartomány. Ma is a Szent Koronáé az ország területe. A Szent Korona országai alkotják az ország testét, ezek organikus részei a koronának. A Szent Korona-tan pedig nem mitosz, hanem valóság.– Inritter ^vita 2018. szeptember 20., 01:05 (CEST)

Nem, mert a Magyar Királyság sosem volt tartomány, mindig is külön országnak számított, még az OMM idején is, mivel perszonálunióban álltunk Ausztriával. Lálálá9999 ^vita 2018. június 4., 13:10 (CEST)

Lektorálás + korrektúra

Alapvetően nem egy rossz cikk, de bőven van mit javítani benne:

• „A mohácsi csata elvesztésével ezt a pozícióját elvesztette, amely hosszú időre hátrányba hozta Magyarországot Európával szemben. A török hódoltságnak és az ennek kapcsán kialakuló Erdélyi Fejedelemségnek a Habsburg Birodalom vetett véget. Ez politikai és gazdasági függőséghez vezetett, ami tovább hátráltatta a Magyar Királyság felzárkózását.” – Mi az hogy Európával szemben? Nem mindegy, hogy Mazóviára, a Krímre vagy Németalföldre gondolunk
• Kicsit sok a szubjektív vélemény a cikkben
• a Szent Korona országairól mint fogalomról nyugodtan lehet külön cikket írni
• Sokat van emlegetve két sohasem létezett állam: az ún. Királyi Magyarország és a Keleti Magyar Királyság

Hogy csak a legfontosabbakat említsük. – Frommer ^Fórum 2018. november 28., 09:50 (CET)