Vita:Mária örök szüzessége

Lektor sablon indoklása

Egyrészt nyelvtanilag értelmetlen mondatok vannak benne, másrészt tökéletlen angoltudásommal is félrefordítást találtam benne:

• "és ez az elgondolás a 4. századi vitákban a szüzesség és a keresztény házasság közötti vitákban az ortodoxia során tovább erősödtek támogatói" - mi itt az alany és mi az állítmány?
• " A 4. századi viták arra a kérdésre összpontosultak, hogy a szentírás jelzi-e vagy sem azt, hogy Máriának volt-e más gyermeke, mind Jézus testvéreinek (adelphoi) vannak megemlítve páli levelekben, a négy evangéliumban és az apostolok cselekedeteiben."
• "649-es késői szinódusban" - angol szöveg: at the Lateran Synod in 649 (a 649-es lateráni zsinaton)
• "megvédte örök szüzességét Helvidius elleni az ő rendkívüli befolyásában, 383 kiadásában" - angolul defended her perpetual virginity in his immensely influential Against Helvidius, issued c.383 (megvédte örök szüzességét Helvetius ellen című, 383 körül kiadott igen nagy hatású művében)

Végig kellene ellenőrizni az egészet. – Hkoala 2020. április 16., 19:02 (CEST)

Jogos a felvetés. A kései → lateráni zsinat kapcsán az is felmerül, hogy volt egyáltalán ilyen 649-ben? Nem találom nyomát ökumenikus zsinatnak sem ebben az évben, nem lehet, hogy egyszerűen a Lateráni palotában megtartott püspöki szinódusról van szó? Pasztilla 2020. április 17., 07:28 (CEST)

A püspöki szinódus 20. századi találmány, viszont zsinatból nem csak egyetemes van, létezik abból egyházmegyei és tartományi változat is. A 649-es zsinat szeretett volna ökumenikus lenni, csak nem ösmerték el keleten, ez volt az első pápai kísérlet arra, hogy nyugaton ökumenikus zsinatot hívjanak össze. A neve simán lateráni zsinat. Később aztán, a nagy kelet-nyugati egyházszakadás után voltak olyan lateráni zsinatok, amiket nyugat már egyetemesnek minősít akkor is, ha a kelet nem vesz részt, de ez itt még az egység ideje. Ha nagyon szigorúan vesszük, a vatikáni zsinatok se voltak egyetemesek, mert a kelet nem volt ottan. Bennó^fogadó 2020. április 17., 11:53 (CEST)

@Bennó: Oké, köszi a tisztázást, mindjárt javítom. Pasztilla 2020. április 17., 13:15 (CEST)

@Hkoala: A bevezető és a történeti szakasz átnézéséhez már nem feltétlenül van türelmem. A kérdésem az, hogy a szócikk tetején most ott vannak a sablonok, ha összeszedem magam, és a bevezetőt is összevetem az enwikivel, kijavítom, akkor átkerülhetnek-e a sablonok az úgy maradt történei fejezetre? Pasztilla 2020. április 17., 14:33 (CEST)

@Pasztilla: Igen. De ha csak egy szakasz marad ki, akkor használhatod a {{lektor-szakasz}}^(?) sablont. Amúgy le a kalappal az eddigiekért, nekem már a bevezetőnél elfogyott a türelmem. – Hkoala 2020. április 17., 14:42 (CEST)

Akkor elszívok némi cigarettát, és annak még nekiesek. Pasztilla 2020. április 17., 14:44 (CEST)

Nagyon szenvedek. Pasztilla 2020. április 17., 19:05 (CEST)

Nem csodálom; inkább azon csodálkoztam, hogy bevállaltad Hkoala 2020. április 17., 19:57 (CEST)

@Hkoala: Végigrágtam magam az egészen, és levettem a sablont. Annak eldöntését ugyanakkor rád bízom, hogy a lektorsablonnak van-e még létjogosultsága, tekintettel arra, hogy magam a témához nem értek, és felületes teológiai ismereteim alapján sem tűnik túlságosan acélosnak a fordítás alapjául szolgáló enwiki-szócikk. Pasztilla 2020. április 18., 13:51 (CEST)

@Pasztilla: Én a megszövegezés miatt tettem rá a sablont, nem az acélosság miatt. Inkább Bennót kérdezd. Megnéztem a német, francia és román cikkeket, azokban több olyan mozzanat is van, ami ebből hiányzik (további egyházatyák, 553-as konstantinápolyi zsinat), de csak emiatt nem jelölném lektorálandónak. Hkoala 2020. április 19., 11:07 (CEST)

@Konstant: Ez gépi fordítás lenne? Nem csak a Hkoala által felvetett dolgok miatt kérdem, de az Érvek és bizonyítékok fejezetben olyan se füle, se farka mondatok szerepelnek, hogy magyarul beszélő ember ilyeneket nem tud leírni. Pasztilla 2020. április 17., 07:49 (CEST)

Pasztilla fantasztikus vagy...gépi fordítás persze ötször olvashatatlanabb, igen gépi, amit közepes angol tudásommal tovább javítottam, de tény hogy nincs fordítói érzékem. Túl kevés a magyar forrás ebben a témában, ezért választottam ezt az utat, hős vagy Pasztilla! Legmélyebb köszönetem. – Konstant ^vita 2020. április 17., 21:25 (CEST)

Közben, hogy elmélyedtem benne, rájöttem én is. :) Most már nincs sok hátra. Pasztilla 2020. április 17., 22:19 (CEST)

Mármint nem arra jöttem rá, hogy hős lennék, hanem hogy gépi. Pasztilla 2020. április 17., 22:20 (CEST)

Mitől fél és mit mond Jeromos?

@Bennó: Van az enwiki szócikkében egy mondat Jeromosról, amit egyszerűen logikailag nem tudok összerakni, jó lenne, ha tudnál segíteni. Szerintem hiányos az enwiki megfogalmazása, nem említi a gondolatmenet közbeeső lépéseit, én csak egyféleképpen tudtam kiegészíteni, de így hátha baromság került a szócikkbe.

Around 380 Helvidius objected to the devaluation of marriage inherent in this view and argued that the two states, of virginity and marriage, were equal; but his contemporary Jerome, realising that this would lead to the Mother of God occupying a lower place in heaven than virgins and widows, defended her perpetual virginity in his immensely influential Against Helvidius, issued c.383.

Amit nem értek: attól, hogy Helvidius szerint a házasság és a cölibátus szentségei egyként értékesek, miként következik az, hogy Mária a mennyekben a szüzek és özvegyek mögé szorul? Szerintem arról van itt szó, hogy Helvidius Mária Jézus születése után elhált házaséletével érvelt házasság és szüzesség kérdésében (voltak még gyerekei Jézus után stb.), és Jeromos ettől rezelt be, veszélyesnek tartva a gondolatot, ezért csapta ki Mária örök szüzességének adu ászát az asztalra. De megáll-e ez? Pasztilla 2020. április 18., 10:07 (CEST)

Positive. Helvidius valóban azt az álláspontot képviselte, hogy Máriának és Józsefnek Jézus születése után születtek gyermekei. Bennó^fogadó 2020. április 18., 11:14 (CEST)