Vita:Lineáris gyorsító
Új téma nyitásaEz a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
|
Összehasonlítás többi gyorsítóval
[szerkesztés]Szerintem ki kellene hangsúlyozni a ciklotronokkal szembeni előnyeit és hátrányait (és engem is érdekel). --Gergo 2006. február 19., 14:16 (CET)
Még nem akarom beleírni, pár dolognak utána kell néznem, pontos-e.
A ciklotron még módosításokkal (szinkrociklotron, izokrón ciklotron) sem képes GeV-es energiát jelentősen meghaladni. Csak protonok, könnyebb és nehezebb atommagok gyorsíthatóak vele, elektronok nem.
Nagyobb energiák érhetőek el a szinkrotronokkal. Nehezebb részecskék esetén még nem használtuk ki az elérhető energiát, elektronok esetén viszont a szinkrotronsugárzás miatt igen nagy energiaveszteség lépett fel már a LEP-nél is. (A szinkrotronsugárzás arányos a (részecsketömeg/pályasugár)4 /ezt ellenőriznem kell/ kifejezéssel, tehát a protonra ugyanazon a pályán 20004-szer kisebb, azt hiszem azonos energiánál.)
A lineáris gyorsítók egyik fajtája elektronok gyorsítására is képes kicsit más felépítéssel, mint a nehezebb részecskék esetén. Az elektron gyorsításakor nagyjából megszabadulunk a szinkrotronsugárzásból származó veszteségektől. (Bár így is gyorsul, de gondolom a gyorsulás elhanyagolható a szinkrotronok centripetális gyorsulásához képest, és így a sugárzás is.) Az elektronoknak, és általában a (töltött) leptonoknak az a nagy előnyük a részecskéfizikai kutatásokban, hogy elemi részecskék, azaz nincs több összetevőjük. (A protonok kvarkokból és gluonokból állnak.) Az egyszerű szerkezet miatt sokkal alkalmasabbak pontos mérésekre, mint a proton- és ionütköztetők.
A LEP egy szinkrotron volt, 100 GeV-es energiára volt képes gyorsítani elektronokat és pozitronokat 27 km kerületű pályán. Jelentős energianövekedést csak jóval nagyobb pálya alapján várhatnánk. A tervezett ILC lineáris gyorsító várhatóan 1000 GeV energiára fog gyorsítani, 2010 körülre tervezik az üzembe helyezést. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 20., 13:58 (CET)