Vita:Leonard Woolley
Új téma nyitásaEgy Sir Leonard Woolley-nek tulajdonított idézetről.
"Sir Leonard Woolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7.000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török “unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."
Hogy Woolley mondott-e valaha ilyet azt bizonyosan nem tudom, de feltevésem már van, és egyelőre úgy látom, hogy ez az idézet puszta kitaláció. Eredetét illetően a következő két támpontom van.
1. A valószínűleg fiktív Trefort-idézet kapcsán jól ismert Hary Györgyné egy, a Magyar Múlt 1977/2-es számában megjelent és ÉSZREVÉTELEK A MAGYAR NYELVI ÉS ŐSTÖRTÉNETI KUTATÁSRÓL címet viselő cikkében a következőket írja:
"Sir Leonard Woolley 1945 előtt és után is járt Magyarországon, de elkedvetlenítette a magyar nyelvészek magatartása. Bizonyságul hadd idézem Dr. Shohotu Faisi japán tudós levelének néhány passzusát:
"Úgy látom, hogy 1938-óta – a származási bizonyítás terén – nem sok hivatalos eredményt tudtak a magyar kartársak felmutatni. Így hát beigazolódott Sir Leonard Woolley szava, amit Budapesten az 1938-ban tartott konferencia után mondott nekem körülbelül ilyen formán: Csodálkozom a magyar szakemberek nemtörődömségén. Csodálkozom, hogy annyi archeológiai, nyelvi és morfológiai bizonyíték birtokában megelégszenek a finn-ugor származási vonalhoz való tartozandósággal és semmi szándékot nem mutatnak Mezopotámia felé mutató kétségtelenül fennálló vonatkozásaik rögzítésére."
http://www.magtudin.org/Eszrevetelek.htm
Tehát Hary Györgyné hivatkozik egy japán tudós általa közzétett állítólagos levelére, melyben Shohutu Faisi beszámol arról, hogy egy 1938 budapesti konferencia után ő állítólag informálisan beszélgetett Sir Woolley-val, aki állítólag csodálkozását fejezte ki afölött, hogy az MTA nem mérlegeli komolyabban a magyar nyelv mezopotámiai eredetének kérdését.
2. A következő támpont a sumer és magyar nyelvtani sajátosságok számszerű emlegetése. Ez nagy mértékben rímel Gosztony Kálmánnak az "Összehasonlító szumír nyelvtan" szerzőjének megállapítására, aki a sumer 53 nyelvtani sajátosságából 51-et vélt megtalálni a magyar nyelvben.
http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.267
Talán nem véletlen egybeesés, hogy Hary Györgyné fenn említett írása végén éppen Gosztony munkásságát méltatja és a magyar tudományos élet szemére hányja, hogy nem ismeri el művét és kutatásait.
Egyelőre úgy látszik, hogy a Woolley-val kapcsolatos szöveg kiötlője Hary Györgyné egyik cikkéből meríthetett, részint Woolley sokad kézből származó állítólagos szavait, részint pedig Gosztony Kálmán - vitatható! - megállapításait adva a nagy hírű angol régész szájába.