Vita:Lavrentyij Pavlovics Berija
Új téma nyitásaAhhoz képest, hogy milyen rövid a szócikk, tele van hibával. Csak mutatóba pár közülük:
A mingrélek 1899-ben már rég nem voltak "nép", hanem a grúzok egyik alcsoportja, kábé mint idehaza a palócok. Grúzul beszéltek (regionalizmusokat használva), görögkeleti vallásúak voltak, grúz népviseletük volt, stb.
1921-ben Berija Azerbajdzsánban él; itt, még Bakuban csatlakozik a Csekához, de távolról sem vezető, hanem sima fogdmeg.
1922-ben a Cseka megszűnik (vagyis nehezen lehetett 1931-ig a grúziai vezetője), és Berija a jogutód GPU grúziai területi szervének lesz a helyettes vezetője.
1926-ban lesz a grúz GPU első számú embere.
Satöbbi.
Ha valami nem megy, azt nem kell erőltetni... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.134.3.208 (vitalap | szerkesztései)
Ha hibát találsz, javítsd őket nyugodtan, így halad előre az enciklopédia. – Laci.d 
vita 2011. január 23., 14:01 (CET)
Rákosi
[szerkesztés]Érdekes, egyből a letartóztatása másnapján Rákosi is említette a beszédében. Érdemelne egy kicsit több törődést ez a cikk. – K0zka vita 2013. november 16., 21:57 (CET)
Ez a letartóztatás után két héttel volt. A megelőző nap, 10-én jelent meg a hír a Pravdában, amit Rákosi nyilván naponta olvasott. Az is valószínű, hogy előtte is tudott már a dologról, de még nem beszélhetett róla. Peyerk vita 2013. november 17., 10:02 (CET)
Nagyon egyenetlen cikk, a magánéletével jóval többet foglalkozik, mint a pályafutásával, ez nagyon hiányos. Az angol változat sokkal jobb. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.76.44 (vitalap | szerkesztései)
"Szexuális ragadozó"
[szerkesztés]Töröltem a Berija, a szexuális ragadozó című szakaszt. Az erősen bulvárízű szöveg lényegében egyetlen szerzőre hivatkozik, miközben a téma irodalma kiterjedt és sokoldalú. Az itt előadott beállítást a történettudomány erősen megkérdőjelezi, a szerzők jelentős része az 1953-as hatalmi harchoz, illetve a győztesek utólagos legitimációs törekvéseihez köti. A szakasz számos egyértelmű tévedést tartalmazott, amik Berija ismert életrajzával nem egyeznek meg. Emellett teljesen aránytalan is volt a cikk méretéhez képest.
A téma bemutatása csak a bulvárízű legendák valóságalapját megkérdőjelező szakirodalom, a Sztálin halála utáni hatalmi harc, illetve Berija kivégzésének utólagos igazolása kontextusában lehet indokolt.