Vita:Kassai kódex

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Ulrich von Lichtenstein (vita), értékelés dátuma: 2015. december 27.

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Schram Ferenc

Jelenleg a szócikkben mindenhol Schramm Ferenc szerepel. A kutató neve - Schram Ferenc. Javítva.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. december 21., 17:08 (CET)

Schram, 281. oldal

A szócikkben nincs megadva, hogy a háromkötetes Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768 c. mű melyik kiadásának, melyik kötetében találjuk az adatot. 2 kiadás volt: I-II. (1970), III. (1982); 2. kiadás: I-III. (1983). A 2. kiadás I. és II. kötetében a megadott oldalon nincs semmilyen adat Fehér M. Jenővel kapcsolatban.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. december 30., 16:21 (CET)

Se a III. kötetben. Aztán újra megnéztem a 2. kiadás három kötetét (281. o.), a bevezetőt, az összefoglalást, az irodalomjegyzéket stb. Nem találtam adatot Fehér M. Jenővel kapcsolatban.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. január 7., 06:25 (CET)

Legerősebb bizonyíték

„Az irat kezdő része, a Monita magistri Pauli a más forrásból is ismert Paulus magister Hungaria summa de poenitentiae című munkájával azonosítható, s mint ilyen, egyben a hitelesség legerősebb bizonyítéka.”

Nem teljesen világos, hogy ez miért lenne (bármilyen) bizonyíték.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. december 22., 06:54 (CET)

Megnéztem a szócikk 1974-es könyvszemlés hivatkozását (Kapitánffy István - Szepessy Tibor: Paulus Hungarus Notabiliajának töredékei egy magyar kódexben. Magyar könyvszemle 90 (1974)).

6. lábjegyzet: „... de szisztematikusan és in extenso sem Dénes nem tette közzé a magyar vonatkozású szöveghelyeket, sem Fehér M. Jenő, aki nagy port fölvert könyvében (Középkori magyar inkvizíció, Buenos Aires, 1956) hosszasan foglalkozik velük (kivált a 26-62. lapokon). A hiányt hamarosan mi szándékozunk pótolni.”

7. lábjegyzet: „A szakirodalom hosszú ideig Paulus Hungarusnak mindössze két művéről tudott; Fehér M. Jenő azonban nemrég egy, állítólag ugyancsak Paulustól származó mű, a Monita Pauli szövegét kezdte publikálni az általa alapított és szerkesztett Magyar Történelmi Szemle hasábjain: 1, 1970, 95-99.”

Kivettem a „legerősebb bizonyíték” részt a szövegből.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. december 27., 17:58 (CET)

1956-os kiadás?

http://www.worldcat.org/title/kozepkori-magyar-inkvizicio/oclc/907522174?referer=di&ht=edition

A Worldcat jelez egy 1956-os kiadást is, szintén Buenos Aires-ben; konkrétan 2 könyvtárat mutat, de mind a göttingeri, mind a müncheni könyvtár katalógusában csak 1968-as kiadású Középkori magyar inkvizíció található. Elképzelhető, hogy nem is volt ilyen kiadás.

A Magyar Katolikus Lexikon a kiadóval (Transsylvania Könyvkiadó Vállalat) kapcsolatban csak az 1968-as kiadást jelzi a szócikkében.

http://lexikon.katolikus.hu/T/Transsylvania%20K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%20V%C3%A1llalat.html

Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. december 27., 17:54 (CET)

Töriblog

A toriblog bejegyzése (2010. nov. 23.) előtti állapot: https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kassai_k%C3%B3dex&oldid=8668053

„Az ezzel kapcsolatos wikipédiás cikk pedig ezen írás születésekor meg sem emlékezik arról, hogy melyek voltak a főbb problémák a kódex eredetisége körül, érthetetlen módon inkább a Fehér Mátyás Jenő személyével szembeni érvekre koncentrál. (Arról nem is beszélve, hogy a Györffy Györgynek az 1971-es Történelmi Szemlére történő hivatkozása téves, ott ugyanis tudomásom szerint nem említi meg a Kassai Kódexet.)” (Toriblog)

Jogos észrevétel.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. január 7., 07:01 (CET)

Pozitív?

A jelenlegi megfogalmazás szerint: „1968-ban Schram Ferenc nyilatkozott róla pozitívan. Ő volt az, aki kijelentette, hogy 83 per anyaga elegendő az egész magyar hitvilág rekonstruálására, és forradalmasíthatja a középkor történetének tudományát.[8] Lényegében hasonló hangvételű az Ethnographia folyóirat 1968/281-284. oldalán közölt cikke is. A következő évben mégis megváltoztatta a véleményét, és cikkben támadta meg Fehért.[9] Ebben a tanulmányban már szinte sugalmazta, hogy Fehér Mátyás Jenő - akit egy éve még nagy elismeréssel emlegetett - valójában csaló, szélhámos és hamisító.”

Ezzel az a gond, hogy: a) a 8. lábjegyzet az 1970-ben megjelent Boszorkányperek... c. könyvre hivatkozik (nem stimmel 1968: '+' vélemény (1970-es könyv), 1968: '+' (Etnografia), 1969: '-' (Élet és tudomány)), b) mind Borsa, mind Kovács szerint Schram komoly kritikát fogalmazott meg Fehérrel szemben, c) nem támadott, csupán kritizált, d) még a vélemény megváltozása sem biztos (ehhez látni kellene a két cikket).
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. január 8., 07:11 (CET)