Vita:Közjószág

a rivalizálás nem megoldás

Számomra nem egyértelmű, hogy rivalizálás esetén az közjószágért fizetők miképpen kerülnek előbb-utóbb előnybe. Ha a jószágért versenyezni kell, mert elfogy, akkor a szűkösség miatt alapból megoldható a kizárás. Ha ellenben valamilyen státuszszimbólumról van szó, és ezért veszít az értékéből, akkor a rivalizálás nem old meg semmit sem.

Egészen biztos, hogy akkor is rivalizációról beszélünk, ha a közjószág fizikailag nem fogy el a fogyasztók számának növekedésével, hanem csak veszít az értékéből? Mert ebben az esetben szerintem teljesen fölösleges a versengés, hiszen hiába szerzek meg pl. egy díjat elsőként, ha utánam megszerezheti még akárhány ember. Azzal úgyis az én díjam is leértékelődik. ND 2006. február 23., 20:02 (CET)

a rivalizálás a közjószág legfontosabb tulajdonsága

A közgazdaságtanban azt hívjuk közjószágnak, aminek a fogyasztásában nem alakulhat ki rivalizálás, és nem oldható meg a kizárás. Esetleg lehet a szócikkben más megközelítésekre utalni, ha vannak ilyenek, de szerintem nincsenek, hiszen ez egy mikroökonómiai szakkifejezés az ezzel a két tulajdonsággal leírható javakra (ld. angol v. német Wikipédia). --Adaniel 2006. március 15., 09:27 (CET)

Országos a bemutató a Magyar Nemzeti Bank közjószág kezelésében.

Elérkezett az idő, ide hozni Surányi György [korábbi jegybankelnök]„Cél és valóság” esszé ismertetését: 2016.05.15.Hétvége 7-10. oldal Nol.hu

Mennyire közjószág a TANÍTÁS?

Átszervezik a tanítás eddigi országos rendszerét - a nevelők/pedagógusok egyeztetése nélkül. Hiába volt „kockás inges” tüntetés, országos megmozdulás. Lásd: újság- és TV hírek.Partmoso ^vita 2016. május 21., 19:56 (CEST)