Vita:Káldi György
Új téma nyitásaElterjedés és hatás
[szerkesztés]„Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia általánosan elterjedt és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.” --- Tudomásom szerint épp ellenkezőleg. Egyáltalán nem terjedt el általánosan - még későbbi revíziói sem (sajnos most forrást nem tudok, de a Károli 60. kiadása környékén volt kb a 3. Káldy - és - ebből fakadóan - „jelentősen” sem hatott a magyar nyelvre. (Ennek ellenére természetesen igen komoly és jó fordítások vannak benne.)
Nagyon-nagyon szükségszerű volna a ma már mindenhonnan kihagyott, de nagyon-nagyon fontos „Előszó” említése, vagy egyenesen betétele a cikkbe. Ugyanis csak az mutatja, mi volt a fordítás eredeti intenciója. – eLVe kedvesSzavak 2009. április 22., 12:57 (CEST)
Ilyenkor nem árt egy {{lektor}}
(?) sablont tenni a cikkre, ami tájékoztatja az olvasót, hogy vannak aggályok a cikkel kapcsolatban. – Hkoala 2009. április 22., 13:43 (CEST)
Köszönöm. Egyelőre még nem tm, melyik sablon mire való, meg mikor szokás beilleszteni. – eLVe kedvesSzavak 2009. április 22., 13:59 (CEST)
Székely Tibor szerint a Káldi Biblia nem egyből lett a magyar irodalmi nyelv része, csak később. Az itt található linkben olvasható is: 1. Kazinczy amikor kritizálja Verseghyt ellenpéldaként Káldi Györgyöt hozza fel, akinek a nyelvezetét tökéletesre sikeredettnek tartja. Impera vita 2014. január 20., 09:01 (CET)