Ugrás a tartalomhoz

Vita:Káldi György

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Impera 10 évvel ezelőtt a(z) Elterjedés és hatás témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (bővítendő besorolás)
Irodalmi témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

Elterjedés és hatás

[szerkesztés]

„Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia általánosan elterjedt és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.” --- Tudomásom szerint épp ellenkezőleg. Egyáltalán nem terjedt el általánosan - még későbbi revíziói sem (sajnos most forrást nem tudok, de a Károli 60. kiadása környékén volt kb a 3. Káldy - és - ebből fakadóan - „jelentősen” sem hatott a magyar nyelvre. (Ennek ellenére természetesen igen komoly és jó fordítások vannak benne.)

Nagyon-nagyon szükségszerű volna a ma már mindenhonnan kihagyott, de nagyon-nagyon fontos „Előszó” említése, vagy egyenesen betétele a cikkbe. Ugyanis csak az mutatja, mi volt a fordítás eredeti intenciója. – eLVe kedvesSzavak 2009. április 22., 12:57 (CEST)Válasz

Ilyenkor nem árt egy {{lektor}}(?) sablont tenni a cikkre, ami tájékoztatja az olvasót, hogy vannak aggályok a cikkel kapcsolatban. – Hkoala 2009. április 22., 13:43 (CEST)Válasz

Köszönöm. Egyelőre még nem tm, melyik sablon mire való, meg mikor szokás beilleszteni. – eLVe kedvesSzavak 2009. április 22., 13:59 (CEST)Válasz

Székely Tibor szerint a Káldi Biblia nem egyből lett a magyar irodalmi nyelv része, csak később. Az itt található linkben olvasható is: 1. Kazinczy amikor kritizálja Verseghyt ellenpéldaként Káldi Györgyöt hozza fel, akinek a nyelvezetét tökéletesre sikeredettnek tartja. Impera vita 2014. január 20., 09:01 (CET)Válasz