Vita:Johann Heinrich Samuel Formey
Új téma nyitásaInfók
[szerkesztés]További információk a helyzetfelmérésről a Kocsmafal egyéb kategóriájában találhatók. Addig kérem a sablont rajta hagyni.Kata 2007. március 8., 10:37 (CET)
Sablonok
[szerkesztés]- Ameddig senki nem bővíti a szócikket, addig kérem mellőzni a szócikkek összesablonozását olyan esetben, amikor idegen nyelvű Wikipédia az alapja a szócikknek.--Linkoman 2007. március 8., 10:39 (CET)
Irodalmi műhely
[szerkesztés]Minden szerkesztő pillanatnyi elfoglaltsága miatt ezúton szeretném tudatni kedves mindannyiotokkal, hogy megkezdtem az egyszemélyes irodalmi műhely beindítását. Mivel bonyolult műhelylap szerkesztésekre sem időm, sem informatikai tudásom nincs, ezért a munkát a csonkok, a forástalan cikkek és a cikkek alcímeinek egységessé tételével tudom megkezdeni (egyelőre a Szinnyei miatt csupán a világirodalomban, mert az maga is nagyon nagy falat).
Így megkérek mindenkit, amíg a robot nem számolta meg, milyen szintű a csonkok és a forrástalan művek mennyisége, ne szedje le a feltett sablonoka!. Mielőtt a robot megkezdené munkáját, természetesen még el lehet látni a cikkeket a jelölésekkel. Azt is jó volna tudni, mekkora mennyiségben állnak rendelkezésre az idegen wikikből történt irodalmi életrajzi fordítások - ezért nem bánnám, ha az olyan cikket, amelyet úgy külföldi wikiből fordítottatok, megjelölnétek lent a hivatkozások között, hogy mely wiki alapján készült. Egyelőre felmérést készítek, s ez az első lépcső hozzá,
Támogatásotokat előre is megköszönve: Kata 2007. március 8., 08:22 (CET)
Pallas
[szerkesztés]- A cikk nem egyszerűen a Pallasból van, hanem pl. a francia Wikiből van a művei jegyzéke. A Pallas szövege:
"Formey (ejtsd: formé) János Henrik Sámuel, francia tudós, szül. Berlinben 1711 máj. 31., megh. u. o. 1797 márc. 8. Egyideig a brandenburgi franc. reformált egyház prédikátora volt, 1737. az ékesszólás, 1739. a filozofia tanára lett a berlini francia gimnáziumban. 1744. a berlini tud. akademia dékánja, 1748. annak örökös titkára és historiográfusa, 1788. az akademia filozofiai osztályának igazgatója lett. Bizalmasa volt II. Frigyesnek s a berlini francia fődirektorium tagja és az Écola de charité egyik alapítója. Nem kevesebb mint 23000 levelet hagyott hátra. Több fordított művén kivül 1733. Beausobreval, később de Mauclercrel együtt a Bibliotheque germanique-ot (25 köt.) indította meg, majd egymaga a Nouvelle bibliotheque germanique (25 köt.) c. gyüjteményt. Művei: Mémoires pour servir a l 'histoire et au droit public de Pologne (Haaga, 1741); La belle Wolfienne (u.o. 1741-53. 6 köt.); Anti-Émile (1762); Frédéric le Grand, Voltaire, Jean-Jaques, d 'Alembert (1789); Souvenirs d 'un citoyen (1789, 2 köt.); Emile chrétien (Berlin, 1764)."--Linkoman 2007. március 8., 13:05 (CET)