Vita:Jászok

Közéjük tartozom én is. Gubb ✍ 2005. október 6., 21:24 (CEST)

mi minden derül még ki a gubbról, eddig azt hittem, sumér... :-) Alensha  * 2005. október 6., 21:26 (CEST)

Az ugyanaz (asszem Badinyi-Jós írja is valahol, és híres cikkében Grespik is említi - hisz különben én sem említettem volna :-) Gubb ✍ 2005. október 6., 21:35 (CEST)

:) --Mihalyia 2005. október 6., 22:12 (CEST)

Amúgy igen csúnya dolog, hogy a németeknek, lengyeleknek, angoloknak és oroszoknak már elég régóta van jászok cikkük, nekünk meg csak két hete lett :) Igaz, hogy külföldön mindenütt megvan a jazig-jász keverés, de a németes Artur király kapcsolattol elgyengülve (és a középfokú, és igen poros némettudásomtól, valamint sörrendeleésre korlátozódó lengyel és orosz tudásomtól elbátortalanodva) nem vágtam bele nemzetközi felvilágosító kampányba :) Meg különben is, hátha nekik van igazuk, a magyarok meg tényleg a szíriuszról jöttek ;) Amúgy az Artúr király filmet láttátok? Önmagában is cseppet abszurd :)--Mihalyia 2005. október 6., 22:17 (CEST)

Én nem láttam. Másvalaki? Gubb ✍ 2005. október 7., 10:34 (CEST)

http://www.imdb.com/title/tt0349683/ A lényeg: régebb óta kering egy olyan sztori, hogy Artúr király és a kerekasztal lovagjai igazándiból szarmaták voltak. Marcus Auerlius zsírozta le az egyik jazig királlyal, hogy kell neki ilyen, mert a légiók nem voltak túl erősek nehézlovasság tekintetében (mondjuk az akkori félnomádoktól nemtom, miért épp nehéz lovasokat várak :). Szóval a rómaiak kaptak jófajta szarmata lovasokat, akiket Britanniába küldtek, és a római-kelta benszülötteket védték a csúnya-rossz angol-szászoktól. És természetesen a harc középpontjában ott találjuk a derék, K-Európából odaszakadt Artúrt, Lancelotot, és barátaikat. Romantikus szál, meg minden, ami kell. Az alaptörténet, amiből filmet csináltak, mindenesetre külföldön már egy ideje forog. Időközben azt már sikerült kiderítenem, hogy a jazigok tényleg szarmata törzs voltak, de a jász-jazig folytonossággal eddig minden általam olvasott, 50 évnél fiatalabb magyar forrás vitatkozik. --Mihalyia 2005. október 7., 12:47 (CEST)

De hogy tiszta legyen, az ismert kutatási eredmények alapján a jászoknak a névhasonlóságon felül semmi közük a jazigokhoz. Van bárkinek bármilyen elismert forrása arra, ami azt mondja, hogy a jazigoknak és a jászoknak közük van egymáshoz? --Mihalyia 2006. január 31., 16:06 (CET)

Itt van egy ellene, hogy én se a levegőbe beszéljek:) http://www1.freeweb.hu/garabonczias/dolgozatok/jaszok.shtml --Mihalyia 2006. január 31., 16:15 (CET)

Szia, Mihalyia! Igazad van, csak az interwiki miatt volt eddig nehéz a szétbontás. Két külön szócikket csináltam, az interwiki hivatkozások pedig egyértelműen a jazigokhoz valók inkább, ezért oda tettem őket. Üdv, Adapa 2006. január 31., 17:03 (CET)

Valóban, külföldön (igazándiból idehaza is) nagy a kavar a témában, igyekszem én is ennek megfelelően egyértelműsíteni. --Mihalyia 2006. január 31., 17:44 (CET)

Idő közben az angolt igazították, ha lesz több szabad időm, igyekszem a németet is. Oroszul nem tudok :) --Mihalyia 2006. január 31., 17:56 (CET)

Uraim! Kérem vegyék ezt is figyelembe: http://web.uni-corvinus.hu/~kannai/elibd/jaszok.pdf Köszönet: Mihala 2009. február 3.

alán királyság?

Adapa, a királyságban, mint államformában biztos vagy? --Mihalyia 2006. február 1., 11:30 (CET)

Kedves Mihalyia! A kaukázusi Alán Királyságról az angol wikipedia "Alans" szócikke is ír (egy csomó forrás megjelölésével). A "Medieval Alania" fejezetben az is olvasható, hogy a királyság fővárosát Magasznak hívták. Üdv, Adapa 2006. február 1., 12:48 (CET)

ok, köszi az infot! --Mihalyia 2006. február 1., 23:00 (CET)

mondjuk affelol nem vagyok meg teljesen nyugodt, hogy az aszi torzs elotte, vagy utanna valt-e ki az alan tobbsegbol... nekem gyanus, hogy elotte, de ennek meg utanna kellene jarni --Mihalyia 2006. február 1., 23:02 (CET)

108 törzs szövetsége volt szkitia! És a toborzásokkor 10 000-es csapatokat állítottak fel. (Kézai Simon) A római birodalomnak a nyugati végeiket(dunántúl) csak isz50-körül sikerül elfoglalni majd milliós véráldozat után(mindkét részről). és persze kb 150 év alatt. A duna tisza közére Jazigok, asz-alán, alán, ász, alinqaszi, roxalan csapatok érkeznek megerősíteni a városokat(ouaros-okat: ejtsd:aváros avagy hogy is olvassunk fel a X-XIV-i költeményekből) .

Szóval ha az össze 10000-ezer fős erősítésnek utána jársz mind a 108 törzsből valókkal együt. Sütök neked egy tortát. :) --Elder sun 2006. augusztus 2., 21:34 (CEST)

forrasok

Sziasztok, osszegyujtok nehany fellelheto forrast, hatha jobban at tudjuk latni. Ha valakinek meg van, dobja be a kozosbe. Mondjuk vannak olyan forrasok, amelyek az altalam ismert egyeb reszletek alapjan nem tunnek tulzottan megbizhatonak ;)

• http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/014.html
• http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfb/0/14412/1
• http://www.externet.hu/jaszalsoszentgyorgy/eredet.html
• http://www.jaszokegyesulete.hu/?menu=jaszok
• Néprajzi lexikon
• http://www1.freeweb.hu/garabonczias/dolgozatok/jaszok.shtml < nekem ez tűnik a leghitelesebbnek, legteljesebbnek
• http://www.vfmk.hu/vfek/Scheftsik/04_14fej.htm

--Mihalyia 2006. február 2., 10:18 (CET)

http://web.uni-corvinus.hu/~kannai/elibd/jaszok.pdf -- Mihala, 2008. február 3.

Kik is laktak kangkü környékén?

Én ezt olvastam, több forrásból is. Az ászi nép az iráni népek északi ágába tartozik, amely a kínai források szerint Kangkü országában (a perzsa Avesztában Kangha) a Szirdarja középsõ folyásától északra, a Csu folyó mentén, a Kara-tatt hegység vidékén éltek, és alapítottak birodalmat. Részt vettek ie. 128 táján Szogdia és Baktria --Mihalyia 2006. február 2., 16:15 (CET)

Én is utánanéztem több forrásban (más wikik, Internet), és tényleg Neked van igazad. A jazigokhoz lettek hibásan beírva olyan adatok, amelyek az alánokra vonatkoznak. A jazigok szócikket ennek megfelelően javítottam. Üdv, Adapa 2006. február 2., 20:39 (CET)

Szia Adapa, köszi a korrekciót. Egyelőre nekem az a tapasztalatom, hogy a wikik elég megbízhatatlanok. Ezért igyekszem ezt referencia szintűre hozni, bár pokoli nehéz. Igyekszem majd valakivel lektoráltatni, pl. a jb-i múzeumból. Nem tudom,neked van-e lehetőséged hasonlóra --Mihalyia 2006. február 3., 10:38 (CET)

Ez jó ötlet. Nekem nincs ilyen lehetőségem. - Adapa 2006. február 3., 12:40 (CET)

Ne bízzatok a külföldi wikikben. Nem egetverően rosszak, hasznosak, de nem megbízhatóak. Ez alapszabály. Én sem tudok onnan matematikai cikkeket fordítani, mert nem lehet, olyannyira más a felfogásuk. Talán a magyar Wikipédia színvonalasabb lesz. Ezen dolgozunk. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 6., 11:50 (CET)

Kézai Simon, Biborban született Konstantinusz, Zakariás Rétor, Ibn Batua.: Ők hiteles források?

--Elder sun 2006. augusztus 2., 21:39 (CEST)

A magyarországi jászok NEM rokonai az oszétoknak, SEM az alánoknak

Olvassátok el és döntsétek el magatok, kik a jászok, s honnan jöttek, milyen nyelvet beszéltek. Érdekes, hogy már megint a balkárokba (kabardok/balkárok=kabarok)botlunk itt is, mennyi véletlen! http://web.uni-corvinus.hu/~kannai/elibd/jaszok.pdf 81.183.245.214 (vita) 2013. július 18., 17:14 (CEST)

Ászik, vagy inkább jászik?

„A jászok egy indoiráni nyelvű nép, az alánok leszármazottai.” – Országunkban nyilván törvény, miszerint valamennyi szkíta népet kötelező iráninak címezni. De ha már édes és nyalni kell, miért nem a mondat első szava a jelző? „Indoiráni nyelvű nép a jászok…” (E helyen az egy határozatlan névelő ellen is kifogást emelek. Nyelvünkben koránt sem oly általános a használata, mint például az angolban.) Alán pedig az ászik (maradjunk egyelőre e szóalaknál) szövetségének neve, melyet gyakorta népi azonosítóként is használtak s használnak. Talán baljóslatúan, ámde helyesebben hangzana a kifogásolt mondat ekképpen: A jászokat, az alánnak nevezett szkíta szövetség részeseit, közmegegyezéssel az indoiráni nyelvű népek csoportjába sorolják.

„Legközelebbi rokonaik a Kaukázusban ma élő oszétok.” – Csak úgy, ahogyan a kordé csikót fialhat. A szóban forgó kaukázusi népre – ők magukat iron névvel illetik – csupán szomszédaik aggatták az oszét nevet, mivel egy időben a kaukázusi alánok hűbéresei voltak. Nagyjából ennyit jelent ászik és ironok rokoninak mondott kapcsolata. Az ásziknak tulajdonított szójegyzék pedig csak azt bizonyítja: az ászikkal együtt iron népesség is érkezett a Kárpát-medencébe.

„Kr.e. 129-re Szogdiára és Baktriára is kiterjesztették uralmukat. Kr.e. 43-ban keletről a hiungnu (hun) törzsek támadása érte őket, de az Ászi Birodalmat ez véglegesen nem rendítette meg, néhány évtized múlva újra megszilárdult, s csak majd a 350-ben bekövetkező hun támadás söpörte el.” – Nem az ászik, hanem a kankarok kezdtek hódításokba, nagyjából a jelzett időben, a Turáni-alföldön. Hatalmukba kerítették Szogdia egy részét, valamint az ászik birtokait is. Utóbbiak éppen ennek kapcsán vetették el szövetségük korábbi nevét (massagetai), s nevezték magukat alávetettnek, vagyis alánnak (alanoi). A jelzett „támadás” sem az ászikat érte, hanem a kankarokat. Az északi és a nyugati hunok fejedelme (hazai forrásokban Csicsi) ez idő tájt a Balkas-tó környékén ütötte fel sátrát, s beházasodott a kankarok uralkodócsaládjába. Utóbb azonban hunok és szkíták összekülönböztek, s ennek okán támad közöttük ellenségeskedés. A 225. esztendő táján az ászik megszabadultak a kankarok igájától, országukba azonban 350. körül betörtek a hunok és az onogurok. Hunok, törökök és szkíták összekovácsolódtak, s ekképpen született meg a bolgárnak nevezett nép.

„Az ászik jelentős része a Kr.e. 1. században elhagyta a közép-ázsiai őshazát és egészen a Kaukázus vidékéig jutott, ahol az évszázadok során beolvadt a vele rokon alán népbe. Az alánokat is kezdték ászinak nevezni. Dzsajháni arab földrajzi művében, amely a 870-es évek körüli állapotokra vonatkozik, az alánok két nagy törzse duhsz-ász és tuval-ász néven szerepel. Később mohamedán forrásokban az ászi és alán nevek váltakozva szerepelnek, végül a mongol kor után az alán népnév végleg eltűnik a Kaukázus vidékére vonatkozó leírásokból.” – Az ászik névadó csoportja már az i. e. 1. században az Al-Duna vidékén lakott, és az időszámításunk szerinti első évtizedekben az Alföldet is birtokba vette. A Kaukázus előterében tanyázó alánokat kikerülte a hun vihar, s bár később szorongatták őket a türkök, a kazárok és az arabok, országuk a mongol hódításig fennállott. Az alán és az ászi név viszonyáról előbb már értekeztem. A duhsz-ász és a tuval-ász korcs névalak: amaz vélhetőn a roxolánokra, emez az ászikra értendő. Az alánok kaukázusi országát a mongolok számolták fel. A fegyverforgatók egy részét Kínába hurcolták, a nép nagyobb része pedig a kunok egyik csoportjához csatlakozott, és velük a Kárpát-medencébe költözött.

„A magyar nyelvbe általános vélemény szerint valószínűleg orosz vagy délszláv közvetítéssel került az ászok neve, amely a szláv nyelvekre jellemző szó eleji „j” hangot kapott, és így születhetett a magyar „jász” név. Róna-Tas András szerint azonban egy csuvasos típusú török nyelvben is az ász alakból szabályosan jász lesz. A 'hermelin' jelentésű török ász szó a mai csuvasban jusz, ami közvetlenül egy jász alakra megy vissza. – Szeretem a hajnalt! Az ókori forrásokban rögzített alakokból (asiani, asii, asioi, iazyges, iazyx stb.) kiolvashatjuk: alighanem ott volt már a szó elején a j, mielőtt az orosz, illetve a délszláv népek a történelem színpadára léptek volna. Ha levágjuk a szó végéről a többes jelét, illetve a névszó jelölését stb., efféle szóalakokat kapunk: asi, iazyg, iazyx. Vagyis a szóban forgó kifejezés nem ász, nem jász, s legkevésbé sem jusz. Szkítáknak jászi, törököknek yayci, a finnek nyelvén jousi, mai magyarnak íjász.

„Mivel az ókorban a szintén indoiráni nyelvű jazigok egy része a Kárpát-medencében élt, egy elmélet a két népnév valószínű rokonsága alapján (jazig → jász) úgy tartja, hogy a jászok a honfoglalás előtti kárpát-medencei jazig népesség egyenes leszármazottai. Ugyanakkor alán eredetű néptöredékek már a honfoglalás előtt is csatlakozhattak a magyarsághoz, valószínűleg az ő nevük volt varsány. Ezt erősíteni látszik a magyar nyelvterületen elterjedt varsány törzsnévből származó Varsány nevű települések.” – Az idegen toldalékoktól megfosztott iazyg, iazyx szóalak, jó eséllyel, a jászi kifejezés többes száma. (Lehet találgatni, milyen mássalhangzót helyettesít a görög gamma, illetve kszi.) A bolgár madzsarok között bizonyára akadt Bars (Párduc) nevű nemzetség, s alighanem az ő nevükből keletkezett a Bars, Bercel (Barsil: Párducok földje) és Varsány helynév, illetve személynév. A madzsarokhoz csatlakozott alán népesség, nevezetesen a kabarok, nemzetségeinek nevét (többek között) Eszlár, Oszlár nevű településeink tartották fenn.

Jebusaeus ^vita 2015. október 5., 16:18 (CEST)

oszétok vagy oszétek?

El kéne dönteni. Mégiscsak egy nyelvi cikk.

Nem lehetünk okosabbak, mint Akadémiánk. Érdemektől megőszült tudósaink gyülekezete mindkét alakot helyesnek mondja. Helyes-e így? Jebusaeus ^vita 2018. november 29., 12:53 (CET)

Igen érdekes jelenség, hogy a jazig, ászi és oszét népnevek azonosságát gyakorlatilag senki se látja. Pedig annyira feltűnő. Így aztán Róna-Tasnak se kéne találgatnia se a szláv, se a csuvasos nyelvekről, amikor világos, hogy a J kezdőhang se nem szláv, se nem ogur találmány. Egy *josi̯t alapalak simán rekonstruálható, amiből aztán minden egyes rájuk használt népnév levezethető. Az oszét is, mivel a magyarban a veláris i általában i-vé alakult, megtartva a mély hangot, majd a nyíltabbá válással i→é hangváltozás történt sok esetben, az ilyenek adják az é-t tartalmazó vegyes hangrendű szavainkat (pl. béka). Szóval az oszét mély hangrendű szó, ezért mély toldalékot vonz. – LA^pankuš 2018. november 29., 14:28 (CET)