Vita:Iván (település)
Új téma nyitásaLegutóbb hozzászólt Kit36 17 évvel ezelőtt
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
---Kit36a--- Ez a község a szülőfalum.
- A történeti leírás több helyen kiegészítést kíván.
- Javaslom felkutatni Németh Emil (kohómérnök): Iván története c. monográfiát (az 50-60-as években készült.)
- A település középkori - esetleg korábbi - történetéhez forrást nyújthatna a Viszta-major határában levő területen - napjainkban is - szántáskori cseréptöredékek fellelése (ezt már korábban a soproni múzeumnak is jeleztem).
- A faluban a 20. - századelőn uradalmi földekből - telkesítés történt, így alakult ki az "Új (Árpád)-utca", zömében uradalmi cselédek és sommások számára, de több helyen az ősi gazda-családok terjeszkedésének is telket biztosítva. Több, faluba költöző család is itt építkezett.
- Elbeszélések szerint, az első világháború idején az itteni uradalmakban orosz hadifoglyok dolgoztak.
- A faluban 1930-as években létesítettek villamos ellátást. Apámnak volt a faluban legelőször rádiója, először kristálydetektoros, majd telepes, végül hálózati is (a háború alatt és a Rákosi-időszakban is, folyton hallgattuk a tilos - BBC, majd Európa Hangja - adásokat).
- A faluban működött gőzmalom is, ami a 30-as évek végén tönkrement, utána csak magtárként használták.
- A két világháború idején iparosköre volt (könyvtárral, s a Németh-vendéglőben volt találkozóhelyük), dalárdája (az iskolai tanitó-kántorok vezetésével) működött. A falu értelmisége a Varga-vendéglő (a mai kisárúház helyén) körül csoportosult, táncmulatságra a Tóth-kocsma nagy pajtája szolgált, itt tartottak színi előadásokat is (néhányszor jómagam is szerepeltem itt).
- A község közigazgatási területéhez tartozott Viszta-major (későbbi puszta, bérlője a Grünwald-család, később ide telepítették SERNEVÁL-telepet), Cséri-major (a Leéb-bérlő családja a holokauszt után nem tért vissza. Az 50-es évekig itt működő téglagyárából a vasútállomásra lóvontatású kisvasúton szállították a téglát, illetve az e részen termelt cukorrépát). Erdőlak(major?) adott helyt az Állami Gazdaság baromfi- és szarvasmarha-telepének, központja a ma iskolának szolgáló kastélyban volt). A Gépállomás az u.n. Felső-major-ban volt. Alsó-majort sommások, mezőgazdasági munkáscsaládok lakták, később elcigányosodott.
- 1945-ben nem tért vissza a Berger-fatelepes családja, a csak Just-úrnak nevezett házaló-kereskedő, valamint a Kaminer-boltos családja.
- A negyvenes évek elején kedvezményes, nagycsaládos építkezések (FAX - ONCSA) során alakult ki a Fax-utca, és a vasútállomás melléki ú.n. Hátsó utca (mostani nevüket nem ismerem).
- A II. világháború utólsó hónapjaiban a kastélyban működött a honvédelmi minisztérium (az alatta levő pincében éltem át a bevonulást) egy részlege.
- A negyvenes években a falu lakossága független kisgazda-párti egyértelműen vallásos szellemiségű, beállítottságú volt. Ezért a faluban nagyon nehezen alakult a kolhozosítási kampány, melynek az áldozatai több ÁVÓS- verést szenvedtek el (Paál (Pános) János, Kiss Lajos, Rozmán Sándor stb.(Az ÁVÓS-verés a mai gyógyszertár környékén levő általános iskolában folyt. Nagyon furcsállom, hogy a falu ezekről nem emlékezik meg. Viszont - annak idején az akkori (?) Tanácselnök tisztelgő emléktalálkozót szervezett annak a faluból elszármazott elvtársnak, aki az akciót háttérből szervezte. Hm... C' est tout).
- A faluban átélt eseménydús, de boldog gyermekkorom, kiváló tanítóim emlékeit- mindenkori szabadidőm mértékében - most dolgozgatom fel, s Enzsöl Géza barátommal való esetenkénti találkozásokon elevenítjük fel.)
- Gratulálok az Ivániak Baráti Köre működéséhez.
- Minez mellett igen rossz a község híre az ú.n. cigánygarázdálkodások, lopások miatt.
- A községben igencsak elkelne egy közösen szervezett utcafásítás, ami során vissza lehetne állítani pl. az Árpád-utca (Varga Endre volt tanácselnök által kiirttatott) fásított utcaképét is.
Kit36 2006. december 27., 21:21 (CET) kiegészítve 2011.05.30.Opap vita 2011. május 30., 09:22 (CEST)