Vita:Iszfaháni kódex

Mi van a kódexben?

Hát ez az? Ki látta? Hol van? Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 1., 22:36 (CET)

Az "Ősmagyar nyelvek" c. oldalon ezt lehet olvasni:

"Tisztelt Olvasó!

Közel félmilliószor nyitották meg honlapunkat, és olvasták többet-kevesebbet, bizalommal és reménnyel követve a szerkesztők által közvetített reményeket ősmagyar nyelvemlékek valódiságát illetően. Nagy keresést indítottunk el, kiváló emberek segítettek a megjelölt dokumentumok nyomait követve, többnyire magyar származású jeleseink, hogy reményeinknek dokumentálható alapot találjanak. Köszönjük a keresést, amit külföldi külképviseleteken, tudományos intézményekben és diplomáciai körökben folytattak olvasóink.

Mivel sem a belföldi, sem a külföldi kapott információk nem erősítették meg D. Cs. eddigi állításainak valóságtartalmát, sem pedig ő személyesen nem tartotta fontosnak erről megnyugtatni az érdeklődő és benne bízó honfitársait, a végleges esetleges „kanonizáció” előtt - ideiglenesen – felfüggesztem a hun-szkíta nyelvi anyagként http://osmagyar.kisbiro.hu oldalainkon áttekintett gyűjtemény eddigi minősítését illetve meghatározását......"

--[[Anzu54]] ^vita 2011. március 17., 11:13 (CET)

Nagy Kornél armenológus cikke a kódexről:Az Iszfaháni-kódex és az armenisztika

Géza

Minden tisztelet a kritikának, de a Géza név tényleg japán szóból ered? A Wikipédia Gézával foglalkozó szócikke szerint nem. Nem lehet, hogy elírták, és a gésa szó ered a geikából?

A gésa szó sino-japán, Senga Toru írt ezzel kapcsolatban cikket, el lehet olvasni:A geisha és gésa szóalakok a japán nyelvtörténet tükrében. --[[Anzu54]] ^vita 2011. március 17., 10:59 (CET)

Eleve furcsa lenne, hogy egy férfinév, uralkodói név eredete társalkodónő lenne, hogy finom legyek. Természetesen visszajavítottam. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 5., 21:52 (CEST)

Neander-völgyiekről szóló utolsó mondathoz fűzött megjegyzés

A kódexet én sem tartom létezőnek, magam is ellenőrizni próbáltam a forrásokat (egyet sem tudtam beazonosítani). Hozzászólásom tehát nem a kódex valódisága mellett teszi le voksát, csupán a cikk utolsó mondatához fűzne megjegyzést.

A mondat nem állja meg a helyét, mivel azt sugallja, hogy 28.000 évvel ezelőtt nem létezett Homo Sapiens, hanem még csak Neander-völgyi ember létezett. Nos, a Neander-völgyi ember kb. 200.000 éve jelent meg és kb. 30.000 éve "tűnt el", pontosabban nem tűnt el, erre mindjárt kitérek. Egyszóval a neander-völgyi ember nem őse a mai embernek, hanem párhuzamosan létezett a mai emberrel. A korábbi kutatások kizárták, hogy a Homo Sapiens-szel bármiféle keveredés történhetett, de a legújabb kutatások szerint keveredés nemcsak hogy volt, a jelenlegi emberi génállományának 1-4 százaléka a neander-völgyiektől származik. (http://www.origo.hu/tudomany/20100506-kesz-a-legujabb-neandervolgyi-genomszekvencia.html) Tehát a Homo Sapiens nem a neander-völgyiek után, hanem velük párhuzamosan élt, és ugyancsak körülbelül 200.000 éve jelent meg. Mindemellett hadd jegyezzem meg, mivel élő neandrevölgyit nem ismerünk, nem ismerjük mentális képességeiket. Eszközeikből következtethetünk, de ha csak erre hagyatkoznánk értelmi képességük megítélése terén, a korai Homo Sapiens kőeszközeit sem találjuk fejlettebnek. Ugyanakkor érdekes megemlíteni, hogy az emberi törzsfejlődést gyakran a koponyaméret növekedésével illusztálják. És a meglepő tény: A neander-völgyiek koponyatérfogata a Homo Sapiensénél nagyobb volt. Mindemellett sok kutató a 160 ezer éve megjelent Homo Sapiens Idaltut - melynek koponyamérete szintén nagyobb volt a mai emberénél - a mai emberrel minimum azonos szinten intelligensnek tartják, sőt vannak, akik értelmesebbnek tartják a mai embernél, bár a faj végül kb. 15.000 éve (nagyjából az utolsó jégkorszak és globális áradások idején) ismeretlen okok miatt kihalt, vagy beolvadt a Homo Sapiensbe. Filozofálgassunk tovább - mert ez már csak logikus elmélkedés - A Homo Sapiens és elődei, valamint a párhuzamos emberfajok számára nagyjából 200.000 év állt rendelkezésre, hogy kultúrákat hozzon létre. A mai kultúránk tágabb értelemben vett gyökereitől számítva nagyjából 5000-6000 év alatt jutott el a mai szintre, ahol az űrben járunk és idegen bolygókat célzunk meg távcsöveinkkel, atomenergiát használunk, stb. Több tanulmény készült, mennyi idő alatt tűnne el az ember által épített világ, ha senki nem tartaná karban, az eredmény megdöbbentő: a vasbeton szerkezetek és más hosszúéletűnek hitt építőanyagaink néhány száz, legfeljebb ezer év alatt elporladnak, és nyomukat sem lehetne fellelni. A Homo Sapiens agyi képességei ma ugyanazok, mint mellyel 200.000 évvel ezelőtt rendelkeztek őseink. A Homo Sapiens Idaltunak, a Neander-völgyinek, vagy akár a szintén 200.000 éves (egyes kutatók szerint 400.000) Homo Sapiensnek tehát mentális adottságai megvoltak a maihoz hasonló kultúra létrehozásához, és rendelkezésükre állt kb. 10-20-szor annyi idő, ami alatt mi a jelenlegi technikai színvonalunkat elértük. Amennyiben léteztek ezalatt a 200.000 év alatt - ha nem is a mai szintű, de fejlett - civilizációk, azoknak a nyomát már az idő eltüntette, az emberiséget több környezeti katasztrófa is sújtotta, legutóbbi bolygóméretű volt a már említett, kb. i.e. 9500-ban globális áradásokkal véget ért utolsó jégkorszak, mely után a nyomok szerint az embernek szinte nulláról kellett újrakezdenie, s hogy mit értek el előtte, azt a katasztrófa nagyrészt kideríthetetlenné tette. Mindezzel csupán arra akartam rávilágítani, hogy 1. A Homo Sapiens a Neander-völgyi korában is élt és tevékenykedett 2. Nem kizárható a fentiek miatt, hogy a 28.000 évvel ezelőtti ember (legyen az Homo Sapiens, H.S: Idaltu vagy Neander-völgyi) primitív, vagy fejlettebb kultúrákat hozott létre, melyek nyomtalanul eltűntek, mindenesetre a képességeik a maival megegyezőek voltak, ugyanakkor lehetőségük és idejük is volt minderre.

Természetesen ez nem ad alapot arra, hogy a MAGYAROK, vagy a HUNOK 28.000 éve léteznek, sőt...a délibábos magyarkodásnál is elrugaszkodottabb ilyet állítani.

Ugyanakkor az lenne a "botorság", ha a 28.000 évvel ezelőtti embert a mainál butábbnak, makogó félmajomnak tartanánk, mivel semmivel sem voltak butábbak nálunk, csupán kultúrájuk és technológiai színtjük nem érte el a miénket. Zoltan bereczki ^vita 2011. március 24., 11:06 (CET)

Nincs is ott semmilyen félmajom, csak az időtáv szemléltetése. Az a kor volt a Homo sapiens sapiens szétvándorlásának kora, Európát akkor érték el. Ha jól emlékszem, a National Geographic-en megy egy film, amelyik szerint úgy 55 ezer évvel ezelőtt a mi valódi őseink még Afrikában éltek és nagyon kicsi volt lélekszámuk. A korábban onnan kivándorolt alfajok kihaltak. Az Indiában mostanában emlegetett töbszázezer évvel ezelőtt ott élt eszközhasználó emberek sem elődei a mai embereknek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 5., 22:11 (CEST)

Mindenesetre a neandervölgyit kivettem belőle. A neandervölgyiek kora ugyanis ebben a kontextusban megtévesztő. Több százezer évvel ezelőttől kb. 25 000 évvel ezelőttig tartott – illetve egyes vélemények szerint ma is tart, mivel az európai ember a neandervölgyiek és a H. s. s. leszármazottai. LA^pankuš→ 2011. április 6., 13:43 (CEST)

Off: a kínaiak úgy tartják, hogy ők a Homo erectus leszármazottai (H.e. pekinensis) ) LA^pankuš→ 2011. április 6., 13:22 (CEST)

Detre Csaba és Vahan atya kapcsolata - a lehetséges igazi források

Azért nyitottam ezt a szakaszt, mert érdekes összefüggésre leltem, mely a kutatásban segítségére lehet annak, aki keresni szeretne, illetve talán azoknak is, akik éppen ellenkezőleg tennének: a most kapott információk alapján kizárnák dr. Detre Csaba Iszfaháni kódexének és egyéb megjelölt forrásainak létezését.

Az itt feljebb nyitott szakaszban fejtegetik, hogy igen elismert szaktekintélyek indultak dr. Detre Csaba forrásdai, köztük az "Iszfaháni kódex" nyomára, de nem találtak semmit, ami meggyőzné őjket Detre Csaba állításainak valóságtartalmáról. Foglaljuk össze, mely forrásokra hivatkozik Detre:

- Iszfaháni kódex - (a Szurb Khács kolostorban Iránban) - Krétai kódex - (ugyanott vagy más ismeretlen helyen)

A kutatások során (melyeket párhuzamosan magam is lefolytattam a magam eszközeivel), bebizonyosodott, hogy sem iszfahánban, sem egész Iránban nem létezik Szurb Khács (Szent Kereszt) nevű örmény kolostor, csupán a Van-szigeten, ami távolról sem Iszfahán. Detre Csaba azt állítja, a kódexeket Iránban nemzeti kincsként őrzik, ezzel szemben az iráni megfelelő minisztériumok nem tudnak ilyen vagy hasonló kódexek létezéséről. Detre Csaba doktori végzettségének valódisága is megkérdőjeleződött, nem találtak a nevéhez fűződő doktori disszertációt (holott állítása szerint kettővel is rendelkezik) és bebizonyosodott, hogy nem vehetett részt örmény kurzuson Olaszországban az örmény egyetemen, mert ilyen szintén nem létezik. A Hun szavakat egy kifestőkönvyvben jelentette meg Detre Csaba, minek ténye és az, hogy azóta sem reagált hivatalosan egyetlen kérdése sem, szintén komolytalan színben tüntetik fel forrásai hitelességét. Detre Csaba azt állítja, azért nem fedi fel a pontos lelőhelyet, mert a szerzetesek megkérték erre, és mert ezek az egyházi személyek nem szeretnék, ha az internetre kerülve az anyag "amerikai business"-szé válna.

Nos, mindezek egyértelműen Detre Csaba állításai ellen szólnak.

Ugyanakkor mellette szól, hogy az elismert szaktekintély Detre Csaba, akinek nem is szakterülete a nyelvészet, miért és hogyan találhatott ki egy ennyire valószerűnek tetsző hamisítványt, és mi célja volt mindezzel, ha utólag látszólag nem is próbálja megvédeni hamisítványát? Erre mindeddig nem született válasz, sőt ezt a kérdést sem nagyon tették fel.

Létezik egy összefüggés, melyről itt sem esik szó, mégpedig a magyar származású Vahan Anhaghth Astvatzaturian, örmény pap létezése és művei. Vahan atya eredetileg Szongott Dénes néven látta meg a napvilágot, örmény származású volt. Vahan atya műveit és életének rövd leírását megtalálhatjuk a következő link alatt: http://filozofia.wplanet.hu/tag_va.html

Érdekes módon a nekrológot Detre Csaba írta Vahan atyáról. Vahan atya műveit ugyanitt találjuk belinkelve, a Filozófiai Vitakör honlapján. A felsorolt művek között a Detre Csaba nevével fémjelzett Hun szavak gyűjteményénél jóval teljesebb, bővebb, Askathan Lezukuna I-II elnevezésű hun nyelvköny, egy hun szótár (Detre szavainál jóval több szóval), valamint 2 eredetinek mondott, hun nyelven írt irodalmi mű található.

Ugyanebben a nekrológban Detre Csaba saját magát örmény származásúnak és Vahan atya negyedfokú unokatestvérének nevezi.

Vahan atya élete és örmény-iráni ténykedése tény és bizonyítható, lehetősége, ideje és képzettsége inkább megvolt a gyűjtéshez, róla azonban senki nem beszél.

Vahan atya anyagaiban szereplő részleteket összehasonlítva Detre Csaba anyagával teljes egyezést találunk, mindössze írásmódbeli különbségek fedezhetőek fel (Detre Csaba magyar fonetikával, Vahan atya latin vagy örmény fonetikával közli a szavakat). Detre Csaba egész műve Vahan atya műveinek kivonatos változatának tűnik, új részleteket nem tartalmaz Vahan atya művéhez képest, Vahan atyáé jóval teljesebb változat.

Detre Csaba tehát nem találhatta ki a Hun szavakat, mivel gyakorlatilag kivonatosan utánközölte Vahan atya szótárát. Így Detre Csaba megadott forrásai nagy valószínűséggel valóban hamisak, és szándékosan azok (hogy miért az egyelőre nem világos), hiszen a forrásai a jelek szerint valójában Vahan atya művei. Hogy Vahan atya forrásai igaziak-e, ezt a jövőbeli vizsgálatok feladata lesz eldönteni (illetve ha már történtek ilyenek, azokról a közvélemény nem értesült).

Vahan atya látszólag pontosabb forrásokat tüntet fel, melyek a következőek (a nagybetűs rövidítések Vahan atya belső hivatkozásai, azok nem a források neveinek részei): - Tyrosi Keleti Kézirattár: T (Töredékek TF, Tízparancsolat)TT - Société Arménienne de Zarytos: Z ( ZA-DA „Dlimild Ashar”, ZA„Kozmológia”ZK, Tízparancsolat ZT, Darrhajavaus ZD) - Kirkuki Örmény Templom: K (Töredékek) - Shareza-i Szurb Khács örmény kolostor: S (ún. „Guidebook”SG, „Eposz”SE, Tízparancsolat ST) - Krétáról származó iratok, lásd fent: SK (Töredékek SKF, „Kezdetben vala az ige”SKL )

Mindezen források ellenőrizhetőek, és logikus lenne ott folytathatni a nyomozást, hogy felkeressük Vahan atyát, azonban Vahan atya 2008-ban elhunyt.

Kettejük forrásai között is akadnak hasonlóságok, a Szurb Khács kolostor mindkettőben említésre kerül. Emellett Detre "Krétai kódex" néven említi, míg Vahan atya "krétáról származó iratok"-at ír. A "Société Armennie de Zarytos"-ra csak Vahan atya hivatkozik, ilyen szerveződésnek a neten nincs nyoma, csupán annyi, hogy Vahan atya élesztette fel a 70-es években e nagymúltú szerveződést, melynek kb. 80 örmény szerzetes a tagja, és rendszeresen tartanak konferenciákat, az egyik ilyenen "publikálta" Vahan atya a fellelt anyagot (hogy miért ott és sehol másutt arra Vahan atya nem szolgál logikus magyarázattal).

---

Nos, összefoglalva: Detre Csaba unokatestvére Vahan atya (alias Szongott Dénes). Detre Csaba nem tudja megnevezni forrásait, illetve forrásai lenyomozhatatlanok, hamisak. Ezzel szemben Vahan atya forrásai konkrétabbak, bár eleddig ellenőrizetlenek (tudomásom szerint).

Nem célom elméleteket gyártani, csupán feltevéseimet közlöm, melyek segíthetnek a további nyomozásban:

1. magyarázat: Detre Csaba a nagymúltú Filozófia Vitakör tevékeny tagja, az egész Hun szavasdi csak egy játék vagy kísérlet, melynek célja kívülállók számára ismeretlen, lehet a kiváltott reakciók vizsgálata, vagy más. Mivel anyaga Vahan atyáéra épül, mindehhez meg kellett kérnie Vahan atyát, hogy kreálja meg az eredetit, illetve Vahan atyának létezhetett egy csak általa ismert meglévő - és általa tudottan kitalált - műve, melyet magányos kolostorbeli estéin alkotott, elképzelve, milyen is lehetett az egykori ősmagyar nyelv. Vahan atya műveltsége és ideje is megvolt mindarra, hogy ilyet alkosson. Ennek felhasználásával és és hamis források megadásával kezdett Detre kísérletébe (Vahanra véletlenül sem hivatkozva).

2. magyarázat: Vahan atya műve valódi, forrásai igaziak, Detre Csaba volt az "összekötője" a magyar közélet felé, hiszen unokatestvérek és örmény származásúak voltak. Detre kiadványa ezért jelent meg kifestőkönyvben és kezdetben azért nem kívánta megvédeni tartalmát és felfedni forrásait, mert Vahan atya összefoglaló műve lett volna az, amely utólag igazolja állításait. Vahan atya azonban időközben meghal és Detre - esetleg - tett neki olyan ígéretet, hogy nem fedi fel a forrásait, melyet - unokatestvérének végakaratáról lévén szó - a mai napig komolyan vesz. ezt jelentheti, amikor Detre arra hivatkozik, hogy "ígéretet tett az örmény szerzeteseknek", hiszen az örmény szerzetesek nem tudnak a kódexekről, azonban Vahan atya is örmény is volt és szerzetes is, így az ígéretet neki is tehette Detre.

3. magyarázat: A fenti két magyarázat legkülönfélébb kombinációi lehetségesek, valódi Vahan atya művel, hamissal, hamis forrással, igazi forrással.

Amíg Vahan atya forrásainak nem járunk utána, és nem beszélünk azokkal, akik személyesen ismerték, kutatásait nyomon követhették, amíg rokonain keresztül esetleges kézirataiba betekintést nem nyerünk (Dél-amerikában él a lánya, Szongott Klára), nem tehetünk pontot a Hun szavak valódiságát kutató vizsgálat végére.

Rendkívül szövevényes hazugság-rendszert épített fel tehát Detre Csaba, amennyiben hamisította az egészet, melybe másokat is bevont. Ezen kívül sok szaktekintélyt elsőre meggyőztek a dokumentumok, annyira valószerűek, hiszen nem véletlenül nyomoztak ez ügyben annyian. Mindezt nem tették volna, ha ordító hamisítványról lenne szó (leszámítva a csillagászati elnevezéseknél egy-két helyen előforduló anakronizmust).

Az Iszfaháni kódex és a krétai kódex legnagyobb rejtélye, hogy miért és hogyan hamisíthatták, amennyiben hamis.

Mindezt azért írtam le, hogy mások is bekapcsolódhassanak a kutatásba, a feltárt új összefüggések és források nyomában. Zoltan bereczki ^vita 2011. március 31., 15:05 (CEST)

Úgy tűnik, hogy a zseniális nyelvész Vahan "atya" Detre egy újabb alkotása. Érdemes elolvasni ezeket: Az „Iszfaháni kódex” avagy a történelemhamisítás egy magyar példája (2019), MEGJEGYZÉSEK A „HUN ÉS SZKÍTA NYELVKÖNYVEK” ÖRMÉNY „FORRÁSAIHOZ” (2011). -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. március 5., 08:41 (CET)

Exkluzív beszélgetés Kiszely Istvánnal

„Amit Detre Csaba mond és ír, az mind igaz. Detre Csaba komoly kutató, 20 évig élt Perzsiában (Iránban). Az iszfaháni kódexet 1860-ban találták Iszfahánban, van annak egy jereváni VI. századi örmény és egy IX. századi török fordítása is. Ki kellene adni facsimile kiadásban, hogy a "nyelvészek" egy kicsit megdöbbenjenek a hun és a magyar nyelvtan, valamint a szókincs nagymértékű hasonlóságáról. Az eddig megjelent részek is meggyőzik az olvasót a két nyelv alapjainak azonosságáról.” Európai idő, 2009, 4-6. o.
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. június 1., 17:25 (CEST)

Átértékelő nyilatkozat

„Pető Imre: Átértékelő nyilatkozat (2008.07.08.)

Tisztelt Olvasó!

Közel félmilliószor nyitották meg honlapunkat, és olvasták többet-kevesebbet, bizalommal és reménnyel követve a szerkesztők által közvetített reményeket ősmagyar nyelvemlékek valódiságát illetően. Nagy keresést indítottunk el, kiváló emberek segítettek a megjelölt dokumentumok nyomait követve, többnyire magyar származású jeleseink, hogy reményeinknek dokumentálható alapot találjanak. Köszönjük a keresést, amit külföldi külképviseleteken, tudományos intézményekben és diplomáciai körökben folytattak olvasóink.

Mivel sem a belföldi, sem a külföldi kapott információk nem erősítették meg D. Cs. eddigi állításainak valóságtartalmát, sem pedig ő személyesen nem tartotta fontosnak erről megnyugtatni az érdeklődő és benne bízó honfitársait, a végleges esetleges „kanonizáció” előtt - ideiglenesen – felfüggesztem a hun-szkíta nyelvi anyagként http://osmagyar.kisbiro.hu oldalainkon áttekintett gyűjtemény eddigi minősítését illetve meghatározását. Személyesen - mint szerkesztő - minden további várakozásom és reményeim ellenére, ám Olvasóim és a tudományos igazság tiszteletét mindenek fölé helyezve, a továbbiakban és ideiglenesen, a nyelvi gyűjteményt az ősmagyar nyelv helyreállítási kísérletének tekintem, amely azonban bővelkedik hitbéli-irodalmi-mitológiai elemekben is. Kérem a szerkesztő Társakat, hogy a testvér oldalakon hasonlóképpen közöljék a változtatást.

Igazolható nyelvemlékek hiányában a helyreállítás (~ nyelvi rekonstrukció) lehet a követhető műfaj mindaddig, amíg hiteles dokumentumok más, a helytálló nyelvtudományi fogalom használatát nem teszik lehetővé. Ha a témával rokonszenvező olvasók-levelezők úgy döntenek, a meglévő nyelvi anyagot tudományos igénnyel is áttekintik, és D. Cs.-val történő megegyezéssel, folytatják a munkát, a források, szerzők megjelölésével.

Ezt a szorító nehéz élményt a lelkiismeret szavát követve oldom fel, de az „élményre” való tekintettel, más témák kezelésében is nagyobb óvatosságot tanúsítok. Mindenek előtt ki kell jelentenem, hogy a honlapon megjelenő írások nem a szerkesztők véleményét tükrözik feltétlenül, sőt helyet adunk egymásnak ellentmondó nézetek kifejtésére is. A beküldött írások igazságtartalmáért, állításaiért teljes mértékben a szerző a felelős, ám a vitatételek és vitázó írások jól szolgálják a párbeszéd színességét, az ismeretek áramlását, a vélemények szabad terjedését. Kérem a Tisztelt Olvasó megértését.

Üdvözlettel: Pető Imre” [1]

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. április 25., 16:40 (CEST)

Egy másik levél

És egy másik (állítólagos) levél.

"Az alábbiakban idézek Maleczki József leveléből az ő engedélyével, aki közvetlen közelről tapasztalhatta meg Detre Csaba mellébeszéléseit:

"Sajnos az a legvalószínűbb, hogy nincsen iszfaháni kódex, csak Detre Csaba képzeletében. Hogy az "iszfaháni kódex" szójegyzékét honnan vette az rejtély, de valószínű, hogy az egész koholmány csupán.

Évekkel ezelőtt Czakó Gáborral nagyon szerettük volna Detrét rávenni arra, hogy utazzunk vagy utaztassunk el valakit Iránba, és készítsünk vagy készíttessünk bizonyító erejű másolatokat a kódexről, de legalább a "hun-magyar" vonatkozású részeiről. Lett volna erre ember is, pénz is, csak Detre nem volt rá hajlandó. Hogy milyen mesékkel és hazudozással tért ki az egész kérdés tisztázása elől, annak részletezése meghaladja e levél kereteit, de egyetlen példát azért felidézek. Detre azt mondta, hogy az iráni örmények - az "iszfaháni kódex" ugyanis szerinte egy iráni örmény kolostorban van - nagyon bizalmatlanok, és nem engednének bennünket minden további nélkül a kódex közelébe, ezt tehát csak nagyon óvatosan lehetne előkészíteni, és bízzuk rá a dolgot. (Ő ugyanis örmény származású, és a maga terjesztette történet szerint járt is ott, sőt ő gyűjtötte ki a kódexekből a szójegyzék szavait). Ám az idő telt-múlt, Detre pedig nem készített elő semmit, Czakó pedig már égett a kíváncsiságtól, havonta meghívta Detrét magához Békásmegyerre, én is ott voltam általában, és közösen próbáltuk rábírni Detrét valamilyen előre vivő lépésre, vagy legalább valamilyen beváltható ígéretet kicsiholni belőle. Sikertelenül.

Aztán Czakó meghívta az egyik ilyen találkozóra Kelemen Andrást, az Antall kormány külügyi államtitkárát. Kelemen akkor azt mondta, hogy még most is vannak neki olyan iráni kapcsolatai, melyek segítségével simán a kódex közelébe kerülhetünk. Detre Kelemen jelenlétében nem ellenkezett, látszólag mindenbe beleegyezett, ám mikor Kelemen elment, azonnal azt kezdte el hajtogatni, hogy "ebből az ügyből hagyjuk ki a mocskos politikát", és természetesen őt is. Ha mi "ilyen eszközökkel" akarjuk a szójegyzéket dokumentálni, abban ő nem működik közre, és nem adja ki nekünk az iráni örmény egyházhoz meglevő kapcsolatait. A hazugság annyira nyilvánvaló volt, hogy többet én nem mentem el ezekre a találkozókra, Detrével nem voltam hajlandó többé még szóba állni sem, nemhogy egy asztalhoz ülni vele, de Czakó türelmes keresztény ember lévén még hosszú ideig kísérletezett azzal, hogy Detrét jobb belátásra bírja. Persze eredménytelenül. Mindazonáltal könnyen lehet, hogy az MTA akkor sem foglalkozna az üggyel, ha csakugyan lenne iszfaháni kódex."" (2011)

Abani nicknév teljes hozzászólása a Magyar őstörténet, magyar honfoglalás topikban: [2]

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. július 22., 07:57 (CEST)

@Ulrich von Lichtenstein: Ennek amúgy szintén az osmagyar.kisbiro.hu volt az eredeti forrása, csak azóta leszedték az oldalról. Én magam még ott olvastam. Van amúgy egy több mint tíz éves társalgás is a neten, érdekes érvekkel, ha gondolod nézd meg: https://molnargoreny.blog.hu/2007/12/21/lakota?full_commentlist=1#comments Körülbelül 2008. február 6-tól kezdődik a kommentfolyamban az iszfaháni kódexről való társalgás, elég sok mindent elővesznek, ami a későbbi cáfoló publikációkban előkerült. Qedrák ^vita 2018. július 22., 09:11 (CEST)

Annyiban visszakoznék, hogy a lementett linkjeim között nem az osmagyar.kisbiro.hu szerepel forrásként, hanem a szabir.com, szóval lehet, hogy ott jelent meg először. Ez mondjuk nehezen derül már ki, az oldal ugyanis megszűnt. Qedrák ^vita 2018. július 22., 09:46 (CEST)

A levél igazságtartalmat kimondottan alátámasztja Czakó egyik cikkének lábjegyzete (133. o., 6. lábjegyzet):
„A szöveg terjesztője lelőhelyként hivatkozott az iráni Iszfahán tartományban fekvő Shurb Khács örmény kolostor könyvtárára, de a helyszínre utazott kutató sem a könyvtárat, de még a kolostort sem találta. Sőt, egész Iránban nincs ilyen nevű zárda. Ezután egy másik kolostor jött szóba, az létezett ugyan, de könyvtár nélkül, régóta kiürítve. Ezután a Tyr-i örmény egyetem egyik néhai professzora neveztetett meg, ám megjelent műveiben, kéziratos hagyatékában hun nyomok nem lelődtek. A Hun szavak, szövegek című irat társszerzőjeként hírbe hozott néhai Schütz Ödön, jeles armenológus tudósunk könyvtárában, emlékszobájában sincs hun iratemlék.” Czakó Gábor: Ki jött, honnan és mikor?, Székelyföld, 2017/9 -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. március 3., 20:38 (CET)

Sőt, van egy további adalék Czakó Gábor honlapjáról:
„Hunlevél

Ha beütjük a Google-ba a „hun szavak szövegek” szavakat, akkor az egész izé előjön számos példányban. Hun-magyar szótár és nyelvtan. A hamisítvány mesterkézre vall: az illető ismeri az ún. ómagyar szövegeket: ezekből dolgozott. Magam is bedőltem neki. Évekig dolgoztam az ügyön dr. Detrével, aki elmondása szerint sk. másolta az Iszfahán közelében fekvő Szurb Khács kolostorban. Munkáját Schütz Ödön híres armenológus professzor, az Örmény Akadémia külső tagja irányította. Dr. D. ígérte, hogy megmutatja följegyzéseit, s azt is, hogy egy-két év múlva az örmények kiadják a teljes szöveget. Sem ez, sem az nem történt meg, Schütz hagyatékában semmi nyoma a dolognak.

Időközben kiderült, hogy Iszfahán mellett nincsen Szurb Khács nevű örmény kolostor, sőt, egész Iránban sincs. „Iszfaháni kódexet” az iráni történészek nem ismernek. Erre a hun forrás áttevődött Kirkukba, majd Libanonba dr. Detre Vahan atya nevű rokonához, aki azonban meghalt. Vahan állítólag már kiadta, de erről sem párizsi kiadója, sem a Tyr-i Egyetem, Vahan állítólagos munkáltatója nem tud.” Hunlevél (2011) -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. március 3., 20:46 (CET)

T. Túri Gábor cikke

Kíváncsiságból rákerestem, hogy mostanság miket írnak a "kódexről".

Dr. T. Túri Gábor: Ismét a hun-magyar kérdésről (2018) [3]

"Ezzel kapcsolatban nemrég olvastam egy újabb támadó cikket, amely nemcsak a kódex meglétét, hanem annak még a feltalálási helyét is hamisnak állítja be. A szerzőjét nem kívánom megnevezni, mert ezzel sem szeretnék az írójának reklámot csinálni. Mindenesetre megjegyzem – aki még nem ismerné –, hogy ez a kódex (az ún. Krétai kódexszel együtt) a Szurb Khács kolostor tulajdonában van. [...]"

A szerző korrekt módon hivatkozik a wiki szócikkére.

"Ezzel kapcsolatban Sárközy Miklós iranista professzor határozottan kijelentette (ld. magyar Wikipedia: Iszfaháni kódex), „hogy ilyen kolostor nem létezik Iszfahánban, a szöveget pedig „felfedezőjén” kívül nem látta senki semmilyen formában. [...] Véleményem szerint ebből a kijelentésből csakis a sértett szaktudós véleménye csendül ki, aki egy „amatőr” geológusnak a munkáját nem tudja (mert nem is akarja) autentikusnak elismerni. Pedig ezt – szerény véleményem szerint – helyi kutatások nélkül nem lehet ilyen határozottan kijelenteni. Ugyanis a környéken például valóban létezik egy kolostor, amelyet a német Wikipedia „Tanahat (Wajoz Dsor)” szócikke említ meg, és amely sok hasonlóságot mutat a Detre Csaba által megnevezett kolostorral (magyarul ld. lentebb):..."

"...német adatok alapján is Surb Khach, vagyis Szent Kereszt. A Tukh-Manuk láda pedig a kereszténység előtti időből származó szent hely (egy, az anyaistennő szobrokat őrző) szekrény, amely vallás eredete az észak indiai területekre vezet, s ez tudvalevőleg a fehér hunok (heftaliták) egykori lakhelye volt.

A Tanahat-i Surb Stephanos kolostorbejárata feletti relief (Irán). A vadászjelenetben oroszlán és sólyom, valamint (különösképpen egy páva is) látható / Forrás: pinterest.com"

Itt most álljunk meg... Vegyünk egy mély levegőt és kezdjünk elemezni.

Van egy gaz iranista professzor határozott kijelentése, „hogy ilyen kolostor nem létezik Iszfahánban,...", aztán ezzel szemben állítja T. Túri: "Ugyanis a környéken például valóban létezik egy kolostor..." (Tehát Iszfahán környékén!)

Nem kell túl nagy szakmai hozzáértés ahhoz, hogy az érdeklődő rögtön észrevegye: az iranista az iráni Iszfahánról beszél (koordináták: é. sz. 32° 39′ 27″, k. h. 51° 40′ 40″), míg T. Túri egy örményországi faluról (koordinaten: 39° 47′ 23″ N, 45° 24′ 2″ O). Pontosan is ki lehetne számolni, de ez ránézésre is 1000-1200 km.

Innentől mit bizonyított a szerző? Egy örményországi falucskával? Egy olyan országban, ahol valószínűleg minden második faluban van Szent-Kereszt templom.

A szerző megjegyzi: "Kimondani pedig azt – néhány ezer kilométer távolságból, anélkül hogy gondosan utánajárnának –, hogy „nem létezik”, több mint könnyelműség!"

Pont annyira könnyelműség, mint összekeverni egy felkutatandó - esetleg nemlétező - iszfaháni kolostort egy örményországival, össze-vissza keverni a képeket.

"A Tanahat-i Surb Stephanos kolostorbejárata feletti relief (Irán)."

Ha az ember alaposabban elolvassa a német szócikket, akkor megtalálja a képet. Nem Iránban található ez a bejárat, hanem Örményországban. (Tympanon über dem Eingang) [4]

(A képet Zorik Galstyan wikipédista készítette 2013-ban, és az örményországi Tanahat-kolostor egyik bejáratát ábrázolja.)

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. július 24., 08:45 (CEST)

@Ulrich von Lichtenstein:: Most mi a teendő a szócikkel? Törölni kell vagy átírni? Te mit szándékozol tenni, illetve mit javasolsz? misibacsi*^üzenet 2018. július 24., 17:08 (CEST)

@Misibacsi:Semmi esetre sem szabad törölni a szócikket. VSz különösebb átírásra sem szorúl. Per pillanat tartalmazza a témával kapcsolatos legfontosabb adatokat, véleményeket, az érdeklődök további részleteket is találnak a vitalapon. A viszonylagos pártatlanság jegyében említettem meg T. Túri cikkét, aki - kissé ügyetlenül - megpróbálta megvédeni Detre hitelét.

Összegezve: maradjon minden, ahogy volt; persze itt-ott lehet pontosítani, netalán átfogalmazni, de a szócikk VSz nem igényel radikális beavatkozást. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. július 24., 20:11 (CEST)

Sopron vs sopru

Jelenleg a szócikkben ez szerepel: „A földrajzi nevek között hun eredetűnek vél számos, jól dokumentált kialakulású nevet is. Sopron városa az első birtokosáról kapta a nevét, nem pedig a szószedetben szereplő hun 'sopru' szóról, amely hegyalját jelent a lista szerint.”

Egyáltalán nem állítható, hogy Sopron nevének kialakulása teljes mértékben tisztázott lenne. Az a tudományos elképzelés, hogy az első birtokosáról (Suprun), netalán az első várispánról kapta volna a nevét csupán egy igen valószínű felvetés. Oklevelekkel igazolható a városnév alakulása (Cyperon, Suprun stb.) [5] Továbbá igazolható a valószínűleg szláv eredetű Suprun(y) név megjelenése a XIII. században. [6][7] De ettől többet sajnos nem tudunk.

Átfogalmaztam. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. március 6., 16:54 (CET)