Ugrás a tartalomhoz

Vita:Istemi

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt 178.48.177.1 7 évvel ezelőtt a(z) Vita tárgya témában

Vita tárgya

[szerkesztés]

"Vita tárgya, vajon Árpád vezér a kende vagy a gyula méltóságot viselte-e." Nagyon "szeretem" az ilyen mondatokat. Azt sugallja, mintha 100%-ig biztos lenne, hogy létezett kettős fejedelemség az ősmagyaroknál - pedig nem bizonyított, sőt újabban kifejezetten elvetik ezt a lehetőséget. De ez a cikk úgy tesz, hogy ez nem is kérdés, csak az a kérdés, hogy Árpád vajon kende vagy gyula volt-e. Hát illene hozzátenni, hogy lehet hogy egyik se, mert fogalmuk nincs a szakértőknek sem. Egyébként pedig az Istemi cikkhez egyáltalán nem kapcsolódik, hogy Árpád kende volt vagy gyula. Egyébként ha mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy feltételezzük, hogy kende és gyula sztyeppei mintára alakult ki az ősmagyaroknál, és ezek a kettős fejedelemségben együtt kormányoztak, akkor a sztyeppei minta szerint a keleti rész kellene legyen a vezető, a nyugati az alárendelt - de a KM-ben ez pont fordítva volt, nyugati központtal. Bár a Kárpát-medencét elfoglaló Árpádék először Erdélyt foglalták el, és Kelet-magyarországon volt nagyobb helyi erőkből álló csatlakozott bázisuk is, keletről indultak a nyugati részek meghódítására, de nyugaton alapítottak központot. Árpád Attila városának hitte Aquincumot, és azt tette meg székhelyének, ez világos a krónikákból, tehát nem keleten székelt.

A kettős fejedelemség ellen szól, hogy a sztyeppén a birodalmak kettéosztását a birodalom nagy mérete indokolta, viszont a Kárpát-medence nem akkora, hogy lehetetlen lenne egy központból irányítani, ezért - hacsak nem meggyökeresedett szokás volt - teljesen felesleges volt két részre osztani a területet. Meggyökeresedett szokásról pedig nehéz beszélni, mert a kutatók szerint a kazároktól vettük át, akikkel együtt, vagy akiknek közelében Türk Attila régész legújabb kutatásai szerint max 60-80 évet töltöttünk, hiszen eddig tartott az Uráltól a KM-ig a "vándorlás" (ez nem vándorlás volt de erre most felesleges lenne kitérni), a 800-as évek elején még az Urál másik oldalán voltak Uelginél. A kettős fejedelemség elmélete akkor volt uralkodó, amikor Róna-tas András nézetei uralkodók voltak, kb. az 1970-es években, akkor még azt hitték, hogy a kazárokkal 300 évig voltak együtt a magyarok és volt idejük tőlük átvenni türk eredetű szavainkat és a kettős fejedelemséget. Na erről derült ki Türk kutatásai flytán, hogy a 300 év sokkal inkább csak max. 60 volt.

Ugyancsak a kettős fejedelemség ellen szól, hogy a frissen létrejött Magyar Törzsszövetség (vagy inkább Új Nyugati Onoq Törzsszövetség) egyrészt nem fedte le a teljes KM-t, másrészt amennyit lefedett, az sem volt egységes birodalom, amit ketté lehetett volna osztani. A vezérek önálló kiskirályként uralták a 7-8 részre osztott KM-t és csak közös hadi vállalkozások esetén működtek együtt. Maga a fejedelem sem uralta a vezérek területét, nemhogy még kende meg jabgu különböző részeken uralkodott volna.

Másrészt: a gyula mint méltóság valóban valami hasonló volt a jabgu-hoz, de mint az idézett mondatból kiderült, a szakértőknek fogalmuk sincs, hogy hogyan viszonyult egymáshoz a kende és a gyula, ki volt felül és ki alul, ki volt szakrális és ki valós uralkodó. De tegyük fel, hogy van párhuzam, és a gyulát és kendét meg kell feleltetni a jabguval és a kagánnal. Nagyszerű etimológusainknak azt sikerült összehozni, hogy a kende jobban hasonlít a kagánra, tehát marad a gyula eredetének a jabgu. Indoklás: csak mert. Nincs valós indoklása.

Pedig a gyula erdélyben uralkodott, és köztudomású volt abban az időben, hogy Erdélyt Duloba néven ismerték, és az is, hogy Kuvrat halála után az ide érkezett onogur-bolgárok vezetői a Dulo-dinasztiából származnak. Abból a dinasztiából, mely a Volgai bolgárok vezetőit is adta, s ami Attila fiáig, Ernákig vezette vissza őseit. Ez az a dinasztia, melyhez Árpád is tartozott, mivel több krónika is lejegyezte, hogy Attila leszármazottjának tartotta magát. Hóman Bálint több könyvében levezette, hogy a magyar uralkodócsalád, a Turul-ház (nem Árpád-ház, ez későbbi elnevezés) a sztyeppei arisztokrata Dulo-dinasztiához köthető. Mellékesen ezáltal bebizonyította, hogy a magyarok uralkodócsaládja (és csakis az) valóban hun gyökerű. A Dulo-gyula párhuzamra az említett királyi család hátterének tudomásában nem felfigyelni, felveti a szándékos történelemhamisítási szándék, vagy megbocsáthatatlan munkaköri figyelmetlenség lehetőségét. 178.48.177.1 (vita) 2017. október 12., 09:48 (CEST)Válasz