Vita:Indoeurópai nyelvcsalád

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Eszperantó

Az egyetlen élő és mesterséges nyelv egyszerre az eszperantó! Ma már az újlatin vagy italikus nyelvek nyugati ágába is sorolható. Sőt sorolják is. Ha nem itt,de legalább az indoeurópai nyelvek között megemlítendő! Alapja 80%-ban a latin és újlatin nyelvekből van. Több, mint 95%-a indoeurópai nyelvekből. Még a magyarból is vannak szavai, papriko stb. Alapjában senki sem kétli indoeurópai nyelv, újlatin nyelv, élő nyelv 3 ezer anyanyelvi beszélővel. A spanyol és olasz valamint a francia közé lehetne helyezni. Rengeteg latin eredetű szóval. Tehát a latin közeli rokona. Egyben a ma élő nyelvek legkönnyebbike.

Csak egy közbe vetett jótanács: érdemes az egyetemes kijelentéseket elkerülni, mert szinte minden esetben valótlanok. Az eszperantó nem a legkönnyebben megtanulható nyelv, és nem mindenkinek. Ha gondolod, kifejtem; szerintem ha belegondolsz, te is rájössz.

Sajátos egyszerű képzőrendszere alkalmassá teheti, hogy egyszer a világ nyelvévé váljon. Az angol után ma más nyelv nem is jöhet számításba. Erősíti esélyeit, hogy a spanyolhoz is közel áll, a portugálhoz is, a franciához is, az olaszhoz is. Ezek mind nagy nyelvek és könnyen elsajátíthatják az eszperantót, mert az alapszavak ezekben a nyelvekben is léteznek. Így van esélye ennek a nyelvnek arra, hogy a világ nyelvévé váljon. Ha ezek a nagy nemzetek megegyeznének akkor az eszperantó nyelv 20 év alatt az EU összekötő nyelve is lehetne. Az ellenfele csak az angol lehet, esetleg az EU-ban a német és francia. Alkalmas munkanyelvnek, közvetítő nyelvnek, orvosi nyelvnek, szaknyelvnek, irodalmi nyelvnek.

Az angol nyelvet egyre kevesebb százaléka beszéli a Föld lakosságának 1. nyelvként.Vagyis anyanyelvként.2050-re már a spanyol kiszoríthatja és megelőzheti.Tehát elveszíti elsőségét.Miben is első,most az angol?Valójában mennyire is beszélik az angolt?Az,hogy a magyarok 60%-a angolul tanul,még nem jelenti azt,hogy tökéletes szinten beszéli az angolt.Nos kínaiul ma anyanyelvileg többen beszélnek mint angolul.Sőt lassan a hindi sőt arab nyelv anyanyelvi beszélői is többen lesznek,sőt még a spanyolok is.Akkor miért vannak úgy egyesek oda az angollal?Why?

Szerintem az angolok félnek az eszperantótól a legjobban,mert ez 20 év alatt természetes módon is kiszorítaná az angolt.Ez itt a fő gond!Ennyire könnyű és élő nyelv,mint az eszperantó még a Földön nem jelent meg.A legnagyobb probléma az eszperantóval az,hogy az egyetlen élő és mesterséges nyelv,amelynek ismert a feltalálója.De van jövője,mert többen félnek tőle...Pedig nem a hódítók nyelve, mint az angol. (--213.215.74.254)

Wikipédia:Semleges nézőpont <=> Agitációs propaganda. --grin

(Lehet, nem volt elég világos, amit írni akartam: a semleges nézőpont követendő, az agitprop pedig mellőzendő (ejtsd: "tilos").)

Írásjelek után szóközt teszünk, mert különben csúnyán néz ki. Azt hiszem akkor az összes többi mesterséges nyelvet is fel kéne sorolni, de legalább az (IALA-féle) interlinguát és a volapüköt. De talán az idót is. De nem szokás. Amikor az ember nyelvcsaládokról beszél, akkor a természetes nyelvekkel szokott foglalkozni. -- Ralesk Ne'vennoyx 2003 december 15, 20:47 (UTC)

Ma már nincs természetes nyelv, mert minden nyelv műnyelv, tehát mesterséges nyelv.Az új szavak és néhány nyelvtani szabály is a nyelvekben új lehet.A magyar nyelv sem csupány tisztán természetes, az volt amíg bele nem avatkoztak.Az újkorban azonban beleavatkoztak. Így a magyar nyelv is azóta mesterséges nyelvnek minősülhetne! Mégsem a mesterséges nyelvek között tartják nyilván.Pedig megérdemelné. Az azonban kétségtelen, hogy az eszperantó nyelvnek van megalkotója, de a magyar nyelvnek is volt, sajnos nem tudjuk ki vagy kik azok. De ettől helytelen egy nyelvet mesterségesnek a másikot természetesnek nevezni. (--213.215.74.254)

Egyetértek én is Raleskkel. Esetleg jelölhetjük, hogy hova lenne beilleszthető egy-egy mesterséges nyelv, de gyanítom, hogy a legtöbb esetben egyszerűen nem áll rendelkezésre nyelvészeti meghatározás, ezért a táblázatot soha nem tudnánk tökéletesre csinálni. Lehet külön táblázatot csinálni mesterséges nyelveknek, de szerintem ha elkezded (érdemes papíron vagy saját gépen) akkor rá fogsz jönni, hogy nincs elég adat. Az meg, hogy csak az eszperantót soroljuk be, vagy hogy mi találjuk ki, hogy szerintünk hova lehtne sorolni... egyiknek sincs sok értelme.

Oh, és még egy. Érdemes aláírni ha kérdezel vagy mondasz valamit. --grin 2003 december 16, 09:24 (UTC)

Langobárd

Gaja! Én csak langobárd-ot ismerek, longobárdot nem. (lásd: gepida) Hogy is van ez? Gnomon

Tudom. Több forrásban is utánanéztem és forrástól függően mindkét alakot használják. (Itt most nem általános iskolás szintről beszélek, hanem komoly szakforrásokról.) Felveszem mind a kettőt, OK? - Gaja 2004 január 9, 13:16 (UTC)

---

A szkíta-szarmata és a horezmi nyelv indoeurópaisága kérdéses, nincs bebizonyítva. Erre utalni kellene valahogy.

kasub

A kasub nyelvhez (szláv nyelvek) az van írva, hogy kihalt. Ezt eléggé furcsának találnám, hisz 2004 nyarán Malborkban személyesen találkoztam kasubul beszélő emberrel. Másrészt a neten rákeresve az első találat ezt adja ki: televízió Kasub magazinját hétrôl-hétre 200 ezren hallgatják-nézik. A Dziennik Ba?tycki (Balti Napló) kasub nyelvű heti mellékletére, a Nordára 60 ezren fizetnek elô. Szóval én hirtelen élővé varázsoltam a nyelvet :)) (ajánlott olvasmány a témában: Günter Grass írásai) --Mestska 2005. december 26., 14:15 (CET)

Kifejteni

Érdemes lenne a táblázatban a nyelvcsalád egyes ágait jobban kifejteni, vagyis a fontosabb nyelveket mind felsorolni. Pl. az indoiráni nyelveknél nem kell nyilván mind a 800 dialektust meg változatot beleírni, de a legfontosabbakat, amelyek hivatalos nyelvek is (hindi, urdu, nepáli, bengáli, szingaléz, cigány, pandzsábi, stb.) bele lehetne írni, és ugyanígy az összesnél. – El Mexicano ^(taberna) 2007. szeptember 14., 17:23 (CEST)

Hettita mi?

„s az így megismert hettita fontos bizonyítékokat szolgáltatott” - sejtésem szerint „hettita történelem” akar lenni, de nem vagyok biztos benne. Jó lenne, ha aki írta, javítaná. Winston 2007. október 9., 16:47 (CEST)

Hm...

Kicsit ledöbbentem, hogy ez mitől lett kiemelt szócikk asztúriai nyelven!? Nálunk inkább csonk lenne, nemhogy kiemelt :))) – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 17., 17:49 (CEST)

Ráadásul helyesírási hibák is vannak benne... – El Mexicano ^(taberna) 2007. október 17., 17:50 (CEST)

Indoeurópai és indogermán

Sajnos most nincs kéznél megfelelő forrás, de én úgy tudom, hogy legelőször a németet próbálták összehasonlítani/rokonítani a görög, a latin és a perzsa nyelvekkel, s ebből született az indogermán nyelvcsalád elnevezés. Vagyis a sorrend fordított volt, mint ahogy most a bevezetőben le van írva. – Mex ^plática 2008. április 15., 11:31 (CEST)

Az indogermán nyelvcsalád/nyelvészet megnevezés egész egyszerűen a németek önszeretetének jele, azt van hivatva kifejezni, hogy az indusoktól a germánokig terjed a nyelvcsalád. A tudomány ezt használta egészen a második világháborúig, amikor is az indogermán germán fele népszerűtlen lett, és lett belőle indoeurópai. Semmi más különbség nincs a két megnevezés között, ez egyszerűen politikai döntés volt, szerencsésebb/elfogadottabb ma az utóbbit használni, jelezve hogy volt korábban más neve, de a jelentése azonos. • Bennó^fogadó 2008. április 15., 13:22 (CEST)

Igen, nekem is valami német nacionalista felfogás rémlett ezzel kapcsolatban, de mintha olyat olvastam volna, hogy a német, a perzsa és a görög között ismerték fel először a rokonságot. Majd otthon utánanézek. :) – Mex ^plática 2008. április 15., 14:19 (CEST)

Indoeurópai nyelvcsalád felülvizsgálata?

Tudomásom szerint a XIX. században még elfogadott volt ez az elmélet, de a tudomány mai állása szerint már meghaladottá vált. Hogyan is ne vált volna, amikor eltelt felette 150 év. A cikk mégis tele van olyasmikkel, hogy 1670-ben vagy tudomisén mikor ki-mire jött rá ezzel kapcsolatban. Kérdem én ez miért fontos? És miért nem szerepel a cikkben, hogy az elméletet azóta toldozzák-foldozzák, hogy valamennyire felszínen tartsák? Miért nem olvasunk arról, hogy kik és mikor cáfolták meg az elméletet? Értem, hogy a germán és angolszász népek kezében van ma a világhatalom (egyelőre) és az ő politikai céljaiknak ez az elmélet felel meg, sajnos, de meglepő, hogy még ma is ők fújják a passzátszelet. 81.183.245.214 (vita) 2016. március 16., 15:23 (CET)

Szerkessz bátran! De csak is hiteles forrásokkal! - Gaja   2016. március 16., 15:49 (CET)