Vita:Ihász Dániel
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az 1848–1849-es műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. március 5. | |||
| |||
Áthozva a Wikipédia:Cikkértékelés oldalról
[szerkesztés]Kedves Wikipedia-csapat! Most regisztráltam, még el vagyok tévedve és nincs sok időm. Egy problémára szeretném felhívni a figyelmet az "Ihász Dániel" cikknél: Elég furcsa, hogy a Dani bácsi 15 éves korára már jogot végzett és a hadseregbe is beállt, aztán pedig 1848-ban egy jogászra bíztak önálló csapatmozdulatokat és harci feladatokat. Ezzel szemben a családi tradíciónk szerint Wiener Neustadtban végzett katonai akadémiát. Ez esetleg kezdődhetett 15 éves korában. Mindenesetre a családi hagyomány egyáltalán nem tévedhetetlen, pláne ennyi év után. Az Ihászoknál egyébként előfordult, hogy jogot végeztek, amire a Nagydém/Hathalom birtokhoz közel eső Pápán megvolt a lehetőség. Nem tudom, hogy ez a beírás észrevehető lesz-e. Ha olvastátok, adjatok valamilyen visszajelzést. Üdv Lajta
Átmásolta: – Hkoala .jpg){kind=small}
2009. március 13., 23:21 (CET)
- Ihász Dániel (Dém, 1813 – Collegno al Baraccone, 1881. ápr. 10.): honvédtiszt, majd Kossuth kísérője az emigrációban. Az osztrák hadseregből lépett át mint főhadnagy a honvédséghez. Kossuth hadsegéde lett, s ezredesi rangra emelkedett. 1849. júl. 20-án seregével vereséget szenvedett Lüders csapataitól. Töröko.-ba emigrált, s Viddinbe, később Kiutahiába került, majd elkísérte Kossuthot Angliába, Amerikába, Olaszo.-ba. 1859-ben az olaszo.-i m. légió parancsnoka. 1862-ben kilépett a katonai szolgálatból, s élete végéig Kossuth mellett maradt. Feljegyzéseit Áldor Imre használta fel az emigrációról írott könyvében. – M. Egy kiszakított lap I. D. naplójából (Jónás Lapja, 1873. 3–4. sz.). – Irod. Áldor Imre: Vázlatok a magyar emigrátio életéből (Pest, 1870); Ruhmann J.: I. D. szerepe az olaszországi magyar emigrációban (Soproni Szle, 1942); Koltai-Kastner Jenő: A Kossuth-emigráció Olaszországban (Bp., 1960). – Szi. Illyés Gyula: Fáklyaláng (dráma, Bp., 1953).Magyar életrajzi lexikon
- A szócikk pontosításra szorul, mert valójában nem végzett jogot, ahogy Lajta megjegyezte. Viszont katonai ismeretei 48-49-re már voltak...– Kavicsposta 2009. március 14., 00:29 (CET)