Vita:I. András magyar király
Új téma nyitása![]() |
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. szeptember 7. | |||
|
Endre vagy András?
[szerkesztés]Az összes többi király Andrásként szerepel, és a hivatkozások többségében is András van. Szerintem az András a megszokottabb, bevettebb név.
- Szerintem, természetesen, nem. Az „összes többi”-hez elérve, azokat is Endreként tervezem felvenni, oszt' a legrosszabb esetben teszünk rájuk átirányítást... Váradi Zsolt 2005. március 15., 10:06 (CET)
A lényeg az egységesség!
- Szerintem szavazzunk, és a "vesztes" változat mindenképpen - ne csak "legfeljebb" - kapjon REDIRECT-et.--Linkoman
Kinek a fia?
[szerkesztés]Az Árpád -ház leszármazási táblája szerint Vazul fia (én is így tudom). Úgyhogy valami nem stimmel. Remete
- A Pallas Nagy Lexikona alapján Vazul és (Endre, Béla, Levente) unokatestvérek voltak. Váradi Zsolt 2005. március 16., 08:01 (CET)
- Utánajárva azt kellett látnom, hogy ellentmondóak a források: egyesek valóban Vazultól származtatják. PEZENHOFFER ANTAL
Mihály Gézának volt az öccse, tehát Szent István nagybátyja volt. Neki két fia volt: Vászoly és Szár László. Mihálynak a felesége valószínûleg Piast Adél volt, tehát szintén idegen (szláv). Régebben azt tartották, hogy Endre, Béla és Levente nem Vászoly, hanem Szár László gyerekei voltak s még Vászolynak felesége, illetõleg ágyasa (Szilágyi, I. 304.1.) egy Tatun nemzetségbeli, tehát magyar lány volt, addig Szár László felesége Rurik Premiszlava, kijevi hercegnõ, tehát szintén idegen volt. Mi fenti számításunkban Bélát nem Szár Lászlótól, hanem Vászolytól, tehát magyar anyától származtattuk
- De olvasok ilyet is:
A kegyeskedő történeti irodalom egy ideig annak érdekében próbált érveket kovácsolni, hogy további királyaink – Géza fejedelem Mihály nevű öccsétől, s annak is ifjabbik fiától, a "pogányság" gyanújába nem keveredett – Szár László hercegtől származnak. Ezt a László herceget nemcsak kifogástalan előélete, hanem házassága is alkalmassá tette volna a kiemelt dinasztikus ősapai szerepre, mert I. Vladimir orosz herceg leányát vette feleségül. A hiba csupán abban rejlett, hogy nem ő nemzette a további Árpád-ivadékokat, hanem fivére, a rosszéletűnek mondott Vazul (Vászoly) herceg. Akit ebből a megfontolásból célszerű lett volna elfelejteni. A történelmi csalás azonban nyilvánosságra került, mint ahogy az is valószínűnek látszik, hogy a tehetségesnek mondott, de nevéből ítélve (Vazul, Bazil, Bazileosz) talán bizánci hitű és elkötelezettségű rokon, keresztezte a Gizella királyné körül gyülekező német érdekcsoport szándékait, s akik – az Imre herceg halála után egyre inkább befelé forduló és betegeskedő István félrevezetésével, vagy tudta nélkül, – nevével visszaélve követték el Vazul brutális megcsonkítását. [1]
- Ugyanakkor Anonymus tűnik „autentikusnak”, az utókor már csak fantáziál. Azt gondolom, esetleg megemlíthetjük mellékesen ezt a Vazul-származást is. Váradi Zsolt 2005. március 16., 08:35 (CET)
Hát ha valaki nem autentikus, akkor Anonymus nem az. A magam részéről inkább hiszek Marczali Henriknek. üdv. Remete
- Akkor a három fivérnél vezesd végig az alternatív állítást; nekem semmi kifogásom nincs ellene
. Váradi Zsolt 2005. március 16., 11:18 (CET)
Az Árpád-ház címszónál megtalálható leszármazási tábla jónak tűnik. Remete
- Gellért püspökről szólva Pallas is Vazul fiainak visszahívását említi...
- Igazán nem szeretnék kötekedni senkivel, a Pallas kitűnő lexikon, de van már vagy száz éves, és ez nem csak a stílusán látszik. Vajon miért nem írunk kémiai, fizikai, biológiai és orvostudományi cikkeket is a Pallas alapján? (Persze ezt nem ezen a lapon kell megvitatni.)
Endre vagy András? és kinek a fia?
[szerkesztés]A Pallas lexikon és Marczali már van vagy száz éves. Csak az elmúlt évtizedben is több jó minőségű összefoglalás és monográfia jelent meg, mind az uralkodókról, mind a magyar középkorról. Néhány:
- Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Bp., 1998. Osiris. [2003]
- Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Bp., 2001. Osiris.
- Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. [Bp.], [1995.] I.P.C. könyvek.
- De ha valakinek fenntartásai lennének Kristó Gyula munkásságával:
- Bertényi Iván - Gyapay Gábor: Magyarország rövid története. 6. kiad. Bp., 2001. Maecenas. [Első kiadás: 1992]
- Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig. Bp., 1990. Háttér- és Lap Könyvkiadó. (Magyarok Európában I.)
- Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. (Magyarország története 1301-ig.) Debrecen, 1997. Csokonai. (Történelmi Kézikönyvtár)
- Viszont el kell ismernem, ebben a kötetben az Endre nevet használják:
- Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. 1-2. köt. Bp., 1984. Akad. (Magyarország története tíz kötetben I.)
A jelzett kivételtől eltekintve az Endre helyett az András nevet használják mindenütt. S mivel a legújabb lexikonokban is ezen a néven fut, így azt gondolom, hogy nekünk is ezt kéne tennünk. Ugyanezek alapján állíthatom, hogy Andrást Vazul és nem Szár László fiának tekinthetjük.
Mit gondoltok? Egyed 2006. január 2., 23:58 (CET)
- Én is úgy tudom, hogy Vazulé, csak amikor azokat a krónikákat írták, amik alapján Szár László fiának tekintik, akkor úgy gondolkodtak, hogy rossz fényt vet a dinasztiára, ha a Szent István ellen lázadó Vazultól származtatják. (talán a Kristó-Makk könyvben volt ez).
- És könyörgöm, legyen már András... ki hívja őket Endrének?
- Jól emlékszel, a Kristó-Makk könyv írja ezt (pont most olvasom). Novalusz 2007. augusztus 30., 12:59 (CEST)
András szerintem és Vazul az apja.Legalábbis a törikönyvemben így van és mások is ezt mondták.Úgyhogy szasztok:) – 94.27.162.177 üzenőlapja 2012. január 16., 14:56 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)