Vita:Homo erectus

A homo erectus beszéde

Erről láttam nagyon régen egy dokumentum filmet. Vitatkoztak rajta, hogy tudott-e beszélni, épp az koponya miatt, de mások felhívták arra a figyelmet, hogy a gerinccsont ürege a homo erectusnak mégis kisebb átmérőjű az embernél és itt húzodnak fontos szálai a beszédkészségnek. A kisebb átmérő miatt kérdőjelezik meg, hogy ő már valóban képes volt beszélni. Nem jut eszembe a film címe, de szerintem ezt érdemes volna valamiképp megemlíteni, ha lehetne valami forrást találni róla, vagy legalább a film címét megtudni. Doncsecz^vita 2011. szeptember 20., 10:27 (CEST)

Anatómiailag a beszédkészséget nem igazán a csontok határozzák meg (ebből leginkább az állcsúcs, amihez a nyelvmozgató izmok egy része tapad), hanem a lágy szájpad és a gégefő helyzete. A tagolt beszédhez az szükséges, hogy ezek távol legyenek egymástól, a szájpad ne zárja le a szájüreg felé a légutakat (ezért az ember az egyetlen olyan állat, ami nyelés közben képes megfulladni). Ezt viszont csontokon nem nagyon lehet tanulmányozni. Kíváncsi lennék arra a filmre, mivel és mit állít pontosan. LA^pankuš→ 2011. szeptember 20., 10:55 (CEST)

A filmben nem ezeket a szempontokat vették figyelembe, amiket te mondtál. A koponya belső részének van egy olyan kis része, ami a beszédért felelős, ezt ha jól tudom beszéd-központ-nak nevezik. A korai homo erectus leleteken ezeket még nem találták, mert nem volt meg minden darabja a koponyának (Jáváról származott az a lelet). Viszont amikor turkánai fiút megtalálták, a koponyán belül a beszéd-központ is meg volt. Ez volt a legfőbb érvük arra, hogy a homo erectus már talán képes volt beszélni. De más antropológusok szerint a gerincátmérő miatt ez nem volt lehetséges. Ennek ellenére a felfedező kitartott az álláspontja mellett. Egyébként a csontokból meg tudták állapítani a halál okát. Amikor a tejfogai a fiúnak kihullóban voltak, néhány nem tudott kiesni és megsértette az ínyeket. A sebekbe sok szennyeződés jutott és a szerencsétlen fiú vérmérgezés következtében halt meg szörnyű kínok között. Doncsecz^vita 2011. szeptember 22., 08:40 (CEST)

Élelmüket főleg gyűjtögetéssel és kisebb állatok vadászatával szerezték, és bár idővel a húsevés jelentősége nőtt, a nagyvadakat még nem tudták rendszeresen elejteni.

Csányi Vilmos friss nemzetközi kutatások alapján olyat nyilatkozott, hogy jutottak nagy vadak husához is, de ezekhez eszköztelenség miatt (fizikailag nem tudták elejteni, készített eszközeik meg nem voltak elégségesek) inkább más ragadozók zsákmányának ellopásával jutottak hozzá.

Ez volt az egyik csoportképző ok is, hiszen egy több tucat vadász által megrohant ragadozó, mégha csak botokkal és kövekkel (és kődobálással) támadtak is rá, inkább otthagyta a prédát. eMeL ^vita 2024. november 19., 12:51 (CET)