Vita:Hemofília

Ez a szócikk témája miatt az Orvostudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Orvostudománnyal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Nem csak az anyák örökítik át, tudtommal egy vérzékeny férfinak 100%, hogy a fia is vérzékeny lesz és a lánya is hordozza. Ez, hogy csak az anyáktól örökölhető, száz éve lehetett igaz, amikor egy vérzékeny férfi nem érte meg a felnőttkort, most már azért (tudtommal) szerencsére van olyan fejlett az orvostudomány, hogy nem halnak bele fiatalon. De javítsa, aki nálam jobban ért hozzá. – Alensha ^üzi 2008. május 10., 23:05 (CEST)

Hát ez szerintem úgy van, hogy ugye a nők tipikusan azért nem kapják meg, mert elegendő egy "jó" X kromoszóma, hogy termelődjenek azok a faktorok. A vérzékeny férfinak ugye csak 1 X kromoszómája van, és az éppen hibás. Na most, a születendő utód nemét az dönti el, hogy az apa X vagy Y kromoszómát ad bele a közösbe. Ha a hibás X-et adja, akkor lesz egy vérzékenység génjét hordozó, de meg nem betegedő lánygyermek (most tekintsünk el attól, hogy ha az anya is gázos volt, akkor lehet vérzékeny a lánygyermek), ha viszont az Y-t adja, akkor egészséges fiúgyermek születik. Tehát nagyrészt helytálló a cikk állítása. Pussz, SyP 2008. május 11., 03:54 (CEST)

Lehet hogy ez az ábra segít megérteni, hogy hogyan történik az átörökítés. És az is jó lenne, ha valaki, akinek megvan a technikai háttere lefordítaná.– lacihobo ^{citation needed} 2008. május 11., 11:52 (CEST)

Magyar változat, készítette G²Akérdezz! 2008. május 12., 10:06 (CEST)

Ja, tényleg, belezavarodtam kicsit :) Köszi. – Alensha ^üzi 2008. május 11., 16:44 (CEST)

Ez ugyanaz az eset amúgy, mint a Retinoschisis#Öröklődés oldalon. Meg kéne írni az en:X-linked recessive-et, hogy ne kelljen mindig bonyolultan elmagyarázni. SyP 2008. május 11., 22:35 (CEST)

Sziasztok!

Örülök hogy sikerült elindítanom egy, másokat is érdeklő szócikkett! Az oldalra lennének még képek és ábrák amiket fel lehetne rakni, de még csak néhány hete foglalkozom a wikipédiával ( ha időm engedi )és még nem látom át az oldal szerkesztésében rejlő lehetőségeket teknikai szempontból. SyP-nak telyes mértékben igaza van, a lényeg az X kromoszóma. Máskülönben, anesztezilógiai és intenzív terápiás orvos vagyok, sajnos látom hogy ez a szakterület még gyerekcipőben jár a Wiki-n, ha lennének még válalkozó szellemű Wiki-sek e terület fejlesztésére, azok jelentkezését várom. Köszi, további jó munkát a Wikipédián!!!!! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Bahusz (vitalap | szerkesztései)

hemofília vs vérzékenység

A hemofília nem egyenlő vérzékenység! A vérzékenység egy betegségcsoport, amit okozhat: az erek kóros sérülékenysége, a vérlemezkék számának a csökkenése vagy funkciúzavara és az alvadási faktorok elváltozásai/hiánya. A hemofília ez utóbbiba tartozik. Azért írom ide és nem javítom ki a cikket, mert nem vagyok 100%-ban biztos!– lacihobo ^{citation needed} 2008. május 12., 17:30 (CEST)

Ezt a kifejezést először a német Schönlein használta 1828-ban, hämophile amit két görög ( és nem latin!!! - ahogy valaki írta) kifejezésből rakott össze: haima = vér és a philia = szeretni, érzékenykedni stb. és ezen felül egy kis német hangzást adott neki.

De amikor ő ezt kitalálta azt nem tudta hogy nem egy ilyen betegség létezik, hanem egy egész csokorra való, a magyar nyelv pedig egy az egyben lefordította és átvette vér+érzékeny=vérzékeny. Napjainkban pedig oda jutottunk, hogy maga a "vérzékenység" nem csak hogy egy betegsécsoport, de, idézőjelben egy egyszerű sindroma vagy akar egy simptoma. De megnyuktatlak hogy a szakkönyvek is egymás mellett említik. Egy példa:

Orvosi Szótár - Brencsán János - Akadémia Kiadó - Budapest 1993 Haemophilia = hemofilia = csak férfiakon mutatkozó, kizárólag női ágon öröklődő vérzékenység Vérzékenység = hemofília

De máskülönben, maga a betegség, a Véralvadási zavarok közé sorolható, azon belül a Véralvadási faktorok hiánya miatt kialakulók közé, és ezen belül amikor a vértékenységről, vagy hemofíliáról beszélünk voltakeppen 3 betegségről beszélünk, hiszen A, B és C típusa ismert, mindegyik esetben hiányzik egy alvadási faktor, de mindegyikben másik (VIII, IX és XI).

– bahusz 2008. május 12., 18:20 (CEST)

És még valami, abban az esetben ha valamilyen orvosi beavatkozásra kerül sor (Pl. műtét, altatás, valamilyen regionalis anesztézia stb.), a beteggel alá kell iratni egy dokumentumot hogy ebbe beleegyezett, persze azután hogy megfelelő felvilágosítást adtunk a betegnek, elmondva a kockázatokat is és ezt magyarul fel kell tüntetni ezeken a hivatalos papirokon, és ha éppen a beteg hemofíliás, akkor a kockázatok közé a vérzékenység szót kell irni, és csak ekkor nem lessz támadható az orvos a bíroságon ha valami probléma lép fel ezen betegsége miatt, más kifejezés nem megfelelő a hivatalos iratokon – bahusz 2008. május 12., 18:44 (CEST)

Az érfragilitás miatt fellépő kóros vérzést is a véralvadási zavarok közé sorolják? Mert ha igen akkor itt egy nagy nyelvi össze-visszasság van.– lacihobo ^{citation needed} 2008. május 12., 19:11 (CEST)

Akkor bonyolítsuk egy kicsit a dolgokat :)

Az alap maga a haemostasis fogalma, ami a vascularis integritást bisztosító folyamatok összessége, védekezés az elvérzések és az intravascularis thrombusképződéssel szemben.

Ez kórosan 2 irányba mozdulhat: fokozódhat, és akkor thrombózisok, thrombemboliák keletkeznek; vagy csökkenhet és ekkor lép fel a vérzékenység (haemorrhagiás diatézis).

A haemorrhagiás diatézisnek 3 fajtája van: 1. a thrombocyták mennyiségi és minőségi zavarai 2. a coagulopathiák és 3. a vasculáris erdetű vérzékenység.

1. a thrombocyták mennyiségi és minőségi zavarai: thrombocytopeniák (thrombocytaszám 50 G/l alá csökken); thrombocytopathiák (normális thrombocytaszám, de megnyúlt vérzésidő)

2.coagulopathiák - a véralvadási faktorok szerzett vagy örökletes hiányállapotai

Szerzett: májbetegségekben, K-vitamin hiány, heparinkezelés miatt, sztreptokináz kezelés miatt, szerzett inhibitorok okzta vérzékenység, DIC stb.

Örökletes: az I, II, V, VII, VIII, Willebrand, IX, X, XI és XIII-as faktorok valamelyikének örökletes hiánya

3.vasculopathiák - Ehlers-Danlos-szindróma, Marfan-szindrómában a szenilis-purpura, skorbutban az általad említett érfragilitás, Schönlein-Henoch-szindróma, haemorrhagiás teleangiectasia stb.

Ezek mindegyike vérzékenységet okoz (magyarul), azaz haemorrhagiás diatézis-t (megvan ennek az idegen nyelvű kifejezése is!), de ha Haemophiliaról beszélünk (ami egy idegen nyelvű kifejezése, és attól még nem lesz magyar ha hemofíliát írunk) helyesen magyarul ugyancsak vérzékenységről beszélünk de már mint betegség, ami a köznyelvben ismert és szinte mindenki hallott már róla valamit. Szerintem is elég szép ez az egész, de ez van. Vehetjük úgy mintha egy többértelmű szó lenne. Az viszont bisztos, egyrészt, hogy a szakirodalomban is rengeteg helyen található egymás után ez a 2 kifejezés, másrészt, mivel ez az enciklopédia mindenki számára hozzáférhető, és azt a célt szolgálja hogy mindenki számára értheőek legyenek a cikkek, szerintem mardjon meg egymás mellett ez a két kifejezés. – bahusz 2008. május 12., 20:24 (CEST)

Kösz a felelevenítést. A kérdésem arra vonatkozott (csak nem jutott eszembe a haemorrhagiás diatézis kifejezés és így nem tudtam megnevezni ...), hogy a haemorrhagiás diatézis latin kifejezésnek van-e magyar, szakmailag elismert megfelelője, vagy erre is a vérzékenységet használják? Mert ha utóbbi áll fenn, akkor félreértések forrása lehet. Mint ahogy az is. – lacihobo ^{citation needed} 2008. május 12., 20:53 (CEST)

Hogyha szo szerint forditjuk, a haemorrhagiás diatézis jelentese vérzesre valo hajlam, ezt igy azert ritkabban hasznaljuk– bahusz 2008. május 12., 23:29 (CEST)

Matek

Nem kétlem, hogy a szócikk szerzői jók voltak történelemből és orvostudományból. De.

1. Ha mindkét szülő beteg, akkor a lánygyermekben miért 25% a betegség esélye? Az apától csak beteg X kromoszómát kaphat, az anyától pedig vagy 50% eséllyel beteget (heterozigóta), vagy 100% eséllyel beteget (homozigóta). A hetero- és homozigóta hemofil nők arányát nem ismerem, de nekem mindenképp 50% feletti megbetegedés jön ki.

2. Az "Előfordulás" részben a "Típusai" előtt már megemlítésre kerül a magyar A és B betegek száma. (Ez csak didaktikai probléma.) Viszont ez egyből nem egyezik azzal, hogy a "Haemophilia A – az esetek 90%-a". Értem én, az valószínűleg az egész világra lehet érvényes, vagy az Etiológia részben szereplő mondat kezdő töredéke lehet, de megjegyzés vagy forrásmegjelölés nélkül csak tippelek. Aztán a felsorolás alá bevágva, hogy "Haemophilia A : Haemophilia B = 4:1", mintha egy vizsgára bemagolt ökölszabály lenne, és megint csak nem egyezik a felsorolásban említett 90%-kal. A magyar adatokból amúgy 4,36:1 jön ki. Yogurt ^vita 2011. szeptember 13., 22:03 (CEST)

Hemofília vs haemophilia

A bevezetőben megemlített latin írásmód után a folyó szövegben nem lenne szebb mindenhol magyarul írni? Tudom, az orvosoknál ez érzékeny pont, túl pórias a magyar. Yogurt ^vita 2011. szeptember 13., 22:03 (CEST)