Ugrás a tartalomhoz

Vita:Hellenizmus

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt V79benno 17 évvel ezelőtt a(z) A hellenizmus az hellenizmus témában
E szócikk témája történelem tantárgyból a középiskolai tananyag része.
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Ókori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A hellenizmus az hellenizmus

[szerkesztés]

Valaki valamiért é-vel írta, ami kétségtelenül szép és archaikus, de a mai helyesírási szabályok szerént ez e-vel írandó. Bennó 2007. január 28., 23:47 (CET)Válasz

Borzalmasak ezek az archaikus történelemkönyvek, amiket az egyetemen használunk...--Mathae قلني 2007. január 30., 12:22 (CET)Válasz
Kis huncut! Maga nyilván ironizál. Persze hogy előfordul archaizmus egy egyetemi tankönyvben, sőt mi több, az egy kimondottan disztingvált divat. A mi tanáraink között volt olyan például (ELTE BTK), aki megkövetelte, hogy handout helyett sillabuszt mondjunk. Sajnos azonban bármennyire híve legyek én az archaizálásnak, az AkH.11 28. állásfoglalása világos ezügyben, és most büntetésedül ideidézem egy az egyben az Osirisból (bár begépelni nekem kell, tehát az erkölcsjavító célzat kissé kétséges :o):
Az -izmus, -ista stb. képzők előtti magánhangzó-rövidülés. Az idegen eredetű -izmus, -ista, -itás, -itál, -izál, -ikus stb. képzők előtt a főként idegen eredet tövek egy részében a tő belseji hosszú magánhangzó megrövidül. Ez az írásmód számít szabályosnak:
démosz – demokratikus | diakrónia – diakronikus | eufémia – eufemikus | hérosz – heroikus | hellén – hellenizmus, hellenisztikus stb.
A hosszú magánhangzó néhány szó származékában megőrződik, de ez az írásmód számít kivételesnek:
akadémia – akadémikus | kémia – kémikus | líra – lírikus

Lásd, kivel van dolgod, az összes példát nem idézem a fejedre. Bennó 2007. január 30., 13:18 (CET)Válasz

Elhiszem és elhittem mindezt, bár a handouttól és sillabusztól egyaránt kiráz a hideg. Csak gondoltam, ha már ezek az elvetemült szakértők ével mondják, történelem- és holtnyelv-tanárok vegyest, akkor csak igazuk lehet... Egyébként szerintem még jól sem néz ki, mert odáig oké, hogy helléniszmosz, de hogy latin raggal ellázni? Elég öszvér az a hellénizmus. Örülök viszont, hogy az Akadémia állást foglalt, bár Laczkó Krisztina tanárnőnek hála némi betekintést nyertem az Akh életébe. Hát, azóta finoman szólva szkeptikus vagyok ;). Sok beszédnek sok az alja, nem szaporítom tovább a szót, végkövetkeztetés: legyen. --Mathae قلني 2007. január 30., 13:34 (CET)Válasz
Háááát. Magam is Laczkó tanárnő emlőin nevelkedtem helyesírás-ügyben, és nagy tisztelője vagyok, különösen azt szeretem benne, hogy nem tekinti szentségnek a helyesírást, mint ahogy nem is az, csak egy nagy multú épület ezer apró sajátossággal, logikátlansággal, hagyománnyal. Van egyébként a folyamatnak fordítottja is, van aki "akademikust" meg "kemikust" meg "lirikust" mond és ír, lelke rajta. :o) A toldalékokkal kapcsolatban viszont mint ókorász hadd ne értsek egyet veled, nekem a kedvenceim ezek a hibridek, mert sokszor annyira jól elárulnak bizonyos szótörténeti fejleményeket. Nincs ezekkel semmi baj, be is szervesültek már szépen ezer nyelvbe. Ha pedig kötözködni akarnék – quod absit! :o) – hát a szóba került ragok közül speciel egy latin van: az -itas elvont fogalomképző (nőnemű), a többi görög, illetve az -ikus az kettős, véletlenül egybeeső képző, lévén ugye a két fivér rokonnyelv (pardon, nővér, latinul a nyelvek nőneműek). Bennó 2007. január 30., 13:44 (CET)Válasz