Ugrás a tartalomhoz

Vita:Harmadikutasság

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 10 évvel ezelőtt a(z) Tudományos fogalom-e a harmadik utasság? témában

Tudományos fogalom-e a harmadik utasság?

[szerkesztés]

A válaszom nem, mivel a politikai spektrum tudományos értelmezései vagy kettő, vagy négy pólusban gondolkodnak. Ez felel meg az egy- vagy kétdimenziós térelemzésnek. Erről az alapról több irányban is elindulhatunk:

  • Egyrészt felesleges forrást elvárni egy-egy párt beazonosítása szempontjából abban az esetben, ha a fő pólusokat betöltő pártok már be vannak azonosítva. Ez esetben minden más pártot automatikusan harmadik utasnak tekinthetünk. Mindazonáltal megadnék egy elsőrangú forrást, amit be kellene építeni a cikkbe: Steve Bastow, James Martin (2003): Third Way Discourse: European Ideologies in the Twentieth Century, Edinburgh University Press
  • Másrészt a korszerűbb elméletek már egyértelműen négy pólussal (két dimenzióval) számolnak, ezért a "harmadik utas" minősítés voltaképpen olyan amatőrizmus, amely inkább csak maguknak a pártoknak a politikai kommunikációjában jelenik meg. Valójában inkább ötödik utasnak kellene nevezni őket. A politikai spektrumról az angol wikipédián (ezt meg le kellene fordítani): http://en.wikipedia.org/wiki/Political_spectrum

193.224.72.132 (vita) 2014. november 18., 10:16 (CET)Válasz

A politikai spektrum témában Rokeach munkásságáról van szükség a leginkább cikkre. 193.224.72.132 (vita) 2014. november 19., 09:34 (CET)Válasz

A kérdés valahogy teljesen félre van csúszva. A "harmadik utasság" mint fogalom, elsődlegesen nem politikai szakszó, hanem ideológiai program. Mint a legtöbb ideológiai programon, úgy a harmadik utasságon sem látom túl sok értelmét annak, hogy a szakmai következetességet a fenti formában számon kérjük. Ilyenformán az azt használó pártok nem "amatőrizmusból" használják, hanem mert a politológia metaszintjébe nem kívánnak belemerülni. Míg a kérdésre válaszként adott kijelentés valóságtartalma, hogy a fogalom nem tudományos, kétségkívül helytálló, addig a kérdés apropója, jellege egyáltalán nem az. Mintha azt kérdeznénk, hogy az "alumíniumkanál" fogalma megfelel-e az atomfizikai sztenderdeknek - nem lehet, hogy abban az alumíniumban valójában kötött víz, pár gramm roncsolt baktérium-DNS, három milliomodszázalék vas-oxid, és egy kis mangán is található? Kétségkívül található, na de kit érdekel? Ettől még alumíniumkanál. Gubbubu12 2014. november 19., 13:02 (CET)Válasz