Vita:Hőmérséklet

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Fokok

Rodrigo,

láttam, hogy kijavítottad a Kelvint, Celsiust, Farenheitet kisbetűsre, mondván, hogy mértékegységek, tehát köznevek. Ebben az esetben, azt hiszem, nincs igazad, ezeknél a mértékegységeknél a fok a mértékegység neve, A Celsius-fok, Farenheit-fok, stb. szerintem úgy olvasandó, mint a Celsius-féle fok, Farenheit-féle fok, stb. rövidebb alakja, ez utóbbi formában pedig nyilvánvaló, hogy nagybetűvel kell őket írni.

--Dhanak 2004. december 31., 17:29 (CET)

Hőfok egyége

A magyar helyesírás szabályai 1993-ban kiadott kötetét. Idézzük: Celsius-fok, jele °C. Évtizedek óta így (kötőjellel) írjuk, bár a jelet csak ritkán használjuk. /forrás: Élet és Tudomány/

ahha tehát helytelen az "5 celsius", mert a hőfok pl. 5 fok, és ha megkérdezik milyen fok, akkor Celsius-fok.

korrigálom a szócikket.

Kelvin vs. Kelvin-fok?

A cikkben: "Mértékegysége: °K (Kelvin-fok)." - Namost nekem azt súlykolták évekig, hogy ez bizony "csak" Kelvin (K), éspedig fok nélkül. Mi az igazság? Például a Sablon:Elementbox boilingpoint és Sablon:Elementbox meltingpoint is ezt látszik alátámasztani, ott is fok a Celsius és Fahrenheit, de a Kelvin az foktalan. Valaki, nálam kissé aktuálisabb tudással rá tudna nézni? :) -- CsTom 2005. szeptember 19., 22:39 (CEST)

• Na, hát megválaszolom magamat. Az ennek a cikknek a végén lévõ hivatkozás, Kelvin cikk ("a "fokot" 1967-ben hagyták el"), meg még egy pár hely mind következetesen kelvin-t használ, úgyhogy javítom itt. -- CsTom 2005. szeptember 19., 22:49 (CEST)

Csatlakozom: anno fizikai kémiából azért csúsztam lejjebb egy jeggyel egy dolgozatnál, mert a kelvint foknak tituláltam, és elétettem a ° jelet, amire a tanár pontot vont le, és éppen a határ alsó felére estem vele, így aztán egy életre sikerült megjegyezni, hogy a K bizony nem fok. Ezek után tetszett, hogy az egyetemi kém. szám. könyvben meg következetesen °K szerepelt, de akkor valószínűleg az lehetett az ok, h. az 1967 előtt íródott, és a vált. után nem módosították az utánnyomáshoz. (Ez viszont új info volt, eddig nem tudtam, hogy régebben tényleg fok volt, aztán módosították.) --Rocky 2005. szeptember 19., 23:03 (CEST)

Hőmérséklet számolás

Az álláspontom leírtam már valahol, egy személyes üzenőlapon, most ennyit találtam: Vita:Fizika#Mértékegységek helyesírása

Szóval újra:

• A személy az Kelvin
• A skálájáján Kelvin-fokok vannak
• a mértékegysége kelvin, nem műszaki szövegben a Kelvin-fokelfogadható
• a mértékegység jele °K vagy K (a modern írásmód a K, de a fokkal is elfogadható)

http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.doc (168., 277.,280-as bekezdés)

Itt két szempont feszül egymásnak: a mérnökfizikusok egységesítési törekvése, és az átlag művelt ember vizuális, hagyománytisztelő gondolkodásmódja. Szerintem ez a téma is megér egy bekezdést a szócikkben.

--Rodrigó ⇔ 2005. szeptember 20., 09:47 (CEST)

Nem elég a kelvin szócikk kiegészítése? -- Árpi (Harp) ✎ 2005. szeptember 20., 13:26 (CEST)

Hogyan mérjük meg a folyásban lévő acél, alumínium hőmérsékletét?

A mértékek részletessége mellett az extrém alacsony, extrém magas hőmérsékletek mérése, tehát maga a mérés technikája nincs leírva. Pedig az alcím: A hőmérséklet mérése.

Vagy az alcímekben utalni kellene arra, hogy csak a léghőmérséklet, esetleg a víz hőmérséklete a Hőmérséklet tárgya.

Zlajos ^vita 2008. május 29., 16:22 (CEST)

Pirométerrel. Ez a műszer a termikus sugárzás mérésével működik. Lásd még: Hőmérséklet mérése (az említett cikk nem a folyékony acél hőmérsékletére vonatozik). MZ/X ^vita 2016. március 9., 20:58 (CET)

Hőmérő#Pirométerek szócikk erről. MZ/X ^vita 2016. március 9., 21:09 (CET)

Szerintem nincs abszolút nulla fok

Én úgy tanultam, hogy nem létezik abszolút nulla fok (azaz 0 K), mert akkor olyan környezet kellene, amely még föl tud venni hőt a lehűtendő gáztól, holott a gázzal akarom elérni a 0 kelvint; ez pedig egy nála is hidegebb környezetet eredményezne, ami lehetetlen!... Gary ^vita 2009. november 1., 13:40 (CET)

Az abszolút nulla fok az anyag olyan állapota, amelyben termikus energiája nulla. Értékét folytonos értékkészletű adatok határértékeként számították ki. A kvantumelmélet szerint az energia egy minimális értéknél kisebb nem lehet, tehát a hőmérsékletnek van alsó határértéke (lásd: Planck hőmérséklet). Elméleti megfontolásból azt mondhatjuk: ha valamely anyag elemi részecskéi közt van olyan, amely negatív kvantumállapotban van, más részecskéi pozitív állapotban, akkor ezek összege lehet nulla; s ez az abszolút nulla fok. MZ/X ^vita 2016. március 9., 21:04 (CET)

Hideg és meleg

A hideg és a meleg című wikiszócikk is automatikusan ide írányít, de itt nincs leírva, hogy mi az, hogy hideg, meg mi az, hogy meleg. Valaki utánanézne pontosan mi az, hogy meleg, mi az, hogy hideg. Én úgy gondolom, de még nem találtam definiciót, hogy a hőérzékeléssel kapcsolatban éreznek az emberek blabla – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2a02:8109:8c40:46:bd69:5267:5584:b6b5 (vitalap | szerkesztései)

Ha egy test felől hőáramlás folyik egy másik felé, akkor az meleg (melegebb). A hőmérséklet tehát azt mondja meg, hogy milyen lesz a hőáramlás iránya. MZ/X ^vita 2016. március 9., 21:07 (CET)

Javítások.

Helyesbíteni kell a cikket. A Celziusz és a Kelvin skála történelmileg követik egymást, de a hivatalos leszármaztatásuk már fordított: elsődleges a Kelvin. MZ/X ^vita 2017. március 8., 21:22 (CET)