Vita:Gravitáció
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
| ||||||
|
|
||||||
|
||||||
Ki is hát az említett szerző?
[szerkesztés]A Wikipédia kontextusában nehezen értelmezhető ez a megjegyzés:
Ez a bekezdés a szerző eredeti magyar nyelvű közlése a „Csillagászat Éve 2009” tiszteletére. Pontosítani kéne, hogy kiről is van szó, hiszen a laptörténet egyre gyarapodik.
Karmela posta 2011. július 31., 18:05 (CEST)
- A Wikipedia szabályzata szerint egy Wikipédia oldal sosem lehet elsődleges forrás! Mindig egy másik közlésre kell hivatkoznia. Az említett bekezdés szerintem törlendő. 176.63.21.39 (vita) 2023. július 27., 19:45 (CEST)
- u.i. megtaláltam az eredeti művet: Dr. Kereszturi Endre: AXIOMA PHYSICA HUNGARICA, https://www.mek.oszk.hu/02400/02420/02420.pdf
- Ugyanakkor ennek hitelessége erősen megkérdőjelezhető:
- " Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
- 4. 1995-12-24 / 351. szám
- [...] élő orvos természetgyógyász asztrológus házaspár dr Keresztúri Endre és dr Keresztúri Valéria tett közzé Jézus nem [...] azóta is tanulmányozza ahogy ezt dr Keresztúri Endre okkal feltételezi Ő egyébként a [...] eső Legyőzhetetlen Nap ünnepét mondja dr Keresztúri Endre a világszenzációt keltett horoszkóp elkészítésének [...]"
- Forrás: https://adt.arcanum.com/en/view/DunantuliNaplo_1995_12/?query=dr+kereszt%C3%BAri+endre&pg=405&layout=s 176.63.21.39 (vita) 2023. július 27., 19:53 (CEST)
árapály
[szerkesztés]Üdv,
ellentmondást érzek a föld felszínén tartott 1kg tömegű testre a Hold és Nap által gyakorolt tömegvonzás értéke és az árapály bekezdésben jellemzett a Hold elsődleges a Nap másodlagos szerepe között. Az ellentmondás nekem abban mutatkozik, hogy a Napnak erre a kis tömegre nagyobb a tömegvonzása, mint a Holdnak, mégis a Hold játszik elsődleges szerepet az árapály kialakításában, míg a Nap a másodlagos. A tengervíz esetében fellépő dagálykúp valójában a vonzott víztömeg és a rá ható égitest távolságától és tömegvonzó képességétől függ, ami itt nincs letárgyalva. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Tgely (vitalap | szerkesztései) 2016. július 24., 12:25
a Napnak erre a kis tömegre nagyobb a tömegvonzása, mint a Holdnak
Ezt mi alapján jelented ki? misibacsi*üzenet 2016. július 24., 16:07 (CEST)
A kérdés teljesen jogos - én az Arvisura kapcsán a jégkorszak lehetséges okait keresve találtam rá arra az igen hatalmas ellentmondásra, hogy a Nap gravitációs ereje kb. 170 szerese a Holdénak (nem tévedés, - én is kiszámoltam, sőt a Gravitáció szócikkben is ez az arány van). Felvettem a kapcsolatot az ELTE elméleti tanszékével, ahol azt közölték, hogy a dagálypotenciál számításnál köbösen (!?) kell számolni a Földre ható égitestek távolságát. Erről találtam egy cikket az ELTE tananyagai közt ( http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/Oceanografia/ch07s02.html )- tehát téves néhány általános vélekedés a magyar wikin az árapállyal kapcsolatban.– Ljerk vita 2017. szeptember 21., 14:27 (CEST) A pontos válaszlevél szövege Katz Sándortól (ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Tanszékvezető) 2017. február 23.:
"Tisztelt Császár István!
Az árapály erőt nem közvetlenül a gravitációs erő, hanem annak a föld két oldala közti különbsége okozza, így az nem a távolság négyzetével, hanem a harmadik hatványával arányos. Behelyettesítve a föld-hold-nap adatokat így nem az az ön által említett 150-es szorzó, hanem kb. 1/2 szorzó adódik. Tehát valóban van a napnak árapály hatása, de ez fele a Hold hatásának. Ez megfigyelhető, ennek köszönhető például, hogy újhold és telihold esetén az árapály jelenség maximális.
Üdvözlettel, Katz Sándor" – Ljerk vita 2017. szeptember 21., 14:48 (CEST)
Anon hozzászólása áthozva a cikkből
[szerkesztés]A gravitáció hatás, de nem kölcsönhatás! Einstein 1915-ben alkotott általános relativitás elmélete szerint a gravitáció a tomeg által okozott torzulás a téridőben. Ezért nem árnyékolható le és nem hozható létre antigravitáció. A nemrégiben felfedezett, megmért gravitációs hullámok Einstein elméletét bizonyítják.
Egy kis forrás az általam leírtak alátámasztására. https://qubit.hu/2018/03/07/miert-gorbul-a-ter
Lukács Béla elméleti fizikus is említi egyik előadásában. Sajnos nem emlékszem melyikben.
Hét éve, 2016. február 11-én hivatalosan is bejelentették, hogy a LIGO obszervatórium detektorai gravitációs hullámokat észleltek. A felfedezés súlya túlmutat az érte kapott 2017-es Nobel-díj jelentőségén. Azt, hogy léteznek gravitációs hullámok (a téridő nagy tömegű testek mozgásából fakadó, fénysebességgel haladó fodrozódása), maga Albert Einstein jósolta meg általános relativitáselméletében. Amellett, hogy nemcsak a tudományt, hanem a kultúrát is nagy mértékben átható relativitáselmélet újabb bizonyítékaként üdvözölhetjük a gravitációs hullámok felfedezését, a gyakorlatban is sokat várnak tőlük: egyik jellemzőjük alapján ugyanis az űrben található és mozgó különböző tárgyak nem árnyékolják le őket, ennél fogva olyan dolgokról is információkhoz juthatunk (fekete lyukak, az univerzum korai állapota stb.), amelyeket hagyományos csillagászati eszközökkel nem tudunk vizsgálni. A gravitációs hullámok felfedezése 2015. szeptember 14-re tehető: aznap délben küldték körbe azt az emailt a gravitációs hullámokon dolgozó fizikusok között, amely szerint a detektorok „érdekes jelet” észleltek - olyan jelet, ami potenciálisan két, éppen egymásba olvadó fekete lyukból származó gravitációs hullám is lehet. 107.189.252.5
- Megjegyzésem: Érdekes hozzászólás, de célszerű az ilyen előtt el is olvasni a cikket, mert a nagy része benne van. A gravitáció pedig továbbra is kölcsönhatás a tudomány mai állása szerint.– Szilas vita 2023. augusztus 25., 07:42 (CEST)