Ugrás a tartalomhoz

Vita:Garda Dezső

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Trevor 7 évvel ezelőtt a(z) Meg kellene szűrni témában

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Meg kellene szűrni[szerkesztés]

Egy anon beszúrta a cikkbe az alábbi publikációs listát, de szerintem ki kellene válogatni a lényegeseket. Trevor vita 2016. december 23., 11:04 (CET)Válasz

  • Könyvei 1.) Gyergyó a történelmi idő vonzásában – Székelyudvarhely, Infopress Kiadó, 1992. 2.) Székely hadszervezet és faluközösség – Gyergyószentmiklós, Mark House Kiadó, 1994. 3.) Mediu geografic şi evoluţia socio-demografică în bazinul Giurgeului si Ciucului în secolele XVI-XVII – Csíkszereda, Alutus Kiadó, 1997. 4.) A forradalom katonái Csíkban és Gyergyóban – Csíkszereda, Alutus Kiadó, 1998. 5.) A falutörvénytől a közbirtokosságig – Gyergyóújfalu monográfiája – Csíkszereda, Státus Kiadó, 1998. 6.) Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban – Csíkszereda, Státus Kiadó, 1999. 7.) Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2001. 8.) A székely közbirtokosság I-II. – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2002. 9.) Ditró a históriában – Gyergyószentmiklós, Mark House Kiadó. 2002. 10.) Kultúra és civilizáció I-II. – Csíkszereda, Alutus Kiadó, 2003. Újra kiadva 2005-ben, a Status Kiadónál. 11.) Munkarend és hagyományőrzés a székely faluközösségben – Gyergyóremete monográfiája I-II. – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2004. 12.) Az erdővisszaadás kálváriája Székelyföldön – Nagyvárad –Székelyudvarhely, Scripta Kiadó, 2004. 13.) Gyergyói örmények könyve I-II. – Budapest, Hadimúzeum alapítvány Kiadó, 2007. 14.) Gyergyószentmiklós története I-II. – Csíkszereda, Status Kiadó, 2007. 15.) A polgári fiúiskolától a Vaskertes iskoláig – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2008. 16.) A megfigyelt történelemkör – Csíkszereda. Státus Kiadó, 2009. 17.) Néprajz és toponímia – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2009. 18.) A törvénykező örmény közösség I-II-III. – Csíkszerda, Státus Kiadó, 2010. 19.) Cultură şi Civilizaţie Antică – Miercurea Ciuc, Editura Status, 2011. 20.) A kastély árnyékában I-II. – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2012. 21.) Az Országos Magyar Párt és Gyergyószentmiklós közélete az 1919–1933 közötti időszakban I-II. – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2013. 22.) Gyergyószentmiklós gazdasági- társadalmi élete az 1919-1933 közötti időszakban I-II.– Csíkszereda, Státus Kiadó, 2015. 23.) Gyergyó az 1916-os évi román katonai támadás viharában – Gyergyószentmiklós, f&f Internácionál kiadó, 2016. Tanulmányok könyvekben, évkönyvekben, szakfolyóiratokban 1.) Nem ártatlan, aki tétlen ( A második világháború okaihoz) – KORUNK, 1972, 8. sz. ( 1239-1240). 2.) Jobbágyok mondták Gyergyóremetéről – Remetei Híradó, 1976, 3. sz. (19-22) – Évkönyv. 3.) Gazdasági-társadalmi élet Gyergyóremetén a XVIII. század végén és a XIX. század elején – Remetei Híradó, 1977, 4. sz. (52-60) – Évkönyv. 4.) 1848 Gyergyóremetén – KORUNK, 1978, 9. sz. (757-761). 5.) A gyergyóremetei erdőmunkások tegnap és ma – Változó Valóság, Bukarest, Kritérion Kiadó, 1978, (133-162) – Évkönyv. 6. ) A szociográfia közegellenállása – KORUNK, 1979, 9. sz. (729-730). 7.) A gyergyóremetei tutajosok a XIX. században – 1980, (85-95) – Acta Harghitensia – Csíkszeredai Múzeum Évkönyve. 8. ) Egy vidéki kutató szemszögéből. – KORUNK, 1981, 5. sz. (382). 9.) Gyergyói tutajosok a XVII-XVIII. században – Művelődés, 1981, 5 sz.( 42-44). 10. Műkedvelő előadások Gyergyóremetén a XX. század elején – Művelődés, 1981,12. sz. (41-43). 11.) Képek Gyergyószentmiklós történetéből – KORUNK, 1982, 9. sz. (710-715). 12.) Tarisznyás Márton és Gyergyó történeti néprajza – KORUNK, 1983, 1. sz.(91-92). 13.) Életmód és „comunitás” – KORUNK, 1983, 5. sz.(383-387). 14.) A kézműipartól a modern nagyiparig – Hargita Kalendárium, 1984. 15.) Gyergyószentmiklós hat és fél évszázada – Művelődés, 1983, 4 sz. (17-18). 16.) 75 éve alakult a gyergyószentmiklósi középiskola –Hargita, 1983. XI. 13. (A tanulmányt szó szerint átvette és név nélkül közölte a Magyar Nemzet.) 17.) 75 éves Alma Mater – Művelődés, 1984. 2. sz. (12-13). 18.) Múzeum és közművelődés – Művelődés, 1984. 4. sz. (13-16). 19.) Plutăritul în bazinul Giurgeului – Acta Muzei Napocensis, 1984. (227-238) – a Kolozsvári Múzeum Évkönyve. 20.) Falu vagy város? (Ditró község történetéből) – KORUNK, 1986. 8. sz. (594-596). 21.) Populaţie şi societate în Bazinul Giurgeului în secolul al XVII-lea.(Népesség és társdalom a Gyergyói-medencében a XVIII. században) – Revista de istorie, 1986. nr.11. (1143). 22.) Várhegyalja gazdasági-társadalmi élete a XVIII-XIX. században – Hargita Kalendárium, 1986. (94-95). 23.) Contribuţii la istoria satelor româneşti din Bazinul Giurgeului. – STUDIA Universitatis Babeş-Bolyai. Historia, 1986. nr. 2. (20-30). 24.) A had és a tízes – TETT, 1987. 2. sz. (16-19). 25.) A borvíz forrásánál – KORUNK Évkönyv, 1988. (231-234). 26.) Hagyományos bútorzat – TETT, 1988. 1. sz. (11-14). 27.) Aspecte ale structurii sociale ale unor localităţi de pe valea superioară a Mureşului în secolul al XVIII-lea – Acta Muzei Napocensis, vol. XXII-XXIII 1985-1986. (279-286). – A Kolozsvári Múzeum Évkönyve. 28.) Evoluţia relaţiilor agrare în valea superioară a Mureşului. Acta Muzei Napocensis XXIV-XXV/1987- 1988. (657-668). – A Kolozsvári Múzeum Évkönyve. 29.) Mediul Geografic şi evoluţia socială în bazinul Giurgeului în secolele XVI-XVII. – Acta Muzei Napocensis vol. 26-30/1989-1993. (85-103). – A Kolozsvári Múzeum Évkönyve. 30.) Gyergyószentmiklós története 1870-1940 között – Művelődés, 1990. (44-46). 31.) Nemzetségi szervezet maradványai Gyergyóban. Nemzetiség-Identitás – A IV. nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia előadásai. Békéscsaba -Debrecen, 1991. (189-192). 32.) Termelés és munkamegosztás a gyergyói földműves, családban – Néprajzi látóhatár. 1992. 1-2.sz ( 90-101). 33.) A gyergyói tutajozás társadalomrajzához – Népismereti Dolgozatok, Bukarest, Kritérion Kiadó, 1994. (18- 28). 34.) The Conflicts and Consensi of Armenian - Szekler Coexistence. Kultúrák találkozása - Kultúrák konfliktusai. (Az V. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató konferencia előadásai. Békéscsaba - Budapest, 1995. (473-475.o.). 35.) A székelységről a fejedelemség korában – Hargita Kalendárium, 1996. (38-42). 36.) A székelység autonómiája a XVII. század végéig – Hargita Kalendárium, 1997. (22-25). 37.) Főiskola Székelyföldön – Magyar Kisebbség, Kolozsvár 1997. 3-4. (36-41). 38.) A földközösségtől a közbirtokosságig. Hargita Kalendárium, 1998. (62-65). 39.) Gimnáziumalapítás és iskolaépítés Gyergyószentmiklóson – Salamon Ernő Gimnázium Évkönyve, 1998. 40.) Csík- és Gyergyó társadalomképe 1708-1750 között Hargita Kalendárium 1999. (140-144). 41.) A gyergyószentmiklósi magyar-örmények társadalmi, kulturális, egyházi helyzete a kezdetektől napjainkig. Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény-katolikus egyháza és identitástudata régen és ma. Szamosújvár, 1999. (153-156). 42.) Vélemények az arányosításról –Hargita Kalendárium, 2000. (92-94). 43.) Gyergyói, csíki honvédtisztek naplói és visszaemlékezései az 1848-1849- es szabadságharc katonai eseményeiről – ACTA, 1999. Sepsiszentgyörgy 2000. (73-87). – A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve. 49.) A közbirtokosságok rövid története – Tájékoztató és gyakorlati útmutató a 2000. évi 1. számú „A mezőgazdasági földterületek és erdők tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alkalmazására –Sepsiszentgyörgy, T 3 Info Kiadó 2000. ( 8-15). 50.) Szórványosodó Székelyföld. – Magyarország 2000. Budapest 2000. (113-115). 51.) Szomorú tapasztalatok – Magyarország 2000. Budapest 2000. (336-337). 52.) Gyergyószentmiklós története 1703-ig – Gyergyószentmiklós monográfiája, Csíkszereda, Status Kiadó 2001. (24-46). 53.) Gyergyószentmiklós története a XVIII. században és a XIX. század első felében –Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Status 2001.(47-76.o.). 54.) Az 1848-49- es évi forradalom és szabadságharc – Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Status Kiadó 2001. (77-86). 55.) Gyergyószentmiklós története 1849-1940 között – Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Status Kiadó 2001. (88-102). 56.) A város mezőgazdasága – Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Status kiadó 2001. (119-126). 57.) A gyergyói iskolák rövid története – Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2001.(127-138). 58.) A gyergyószentmiklósi gimnázium megalapítása – Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Status Kiadó, 2001.(139-146). 59.) A Gimnázium megépítésének körülményei – Gyergyószentmiklós monográfiája, Csíkszereda, Status Kiadó, 2001. (146-152). 60.) A gyergyószentmiklósi gimnázium története az első világháború végéig – Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Status Kiadó, 2001. (153-156). 61.) A gyergyószentmiklósi főgimnázium története a két világháború közötti időszakban – Gyergyószentmiklós monográfiája – Csíkszereda, Status Kiadó, 2001.(156-162). 62.) A gyergyói társadalomszerkezet alakulása a XVII. század végéig – Historia Manet. Demény Lajos emlékkönyv, Bukarest. Kritérion Kiadó 2001.( 209-226). 63.) Adatok a székely örökség történetéhez – A székelység története a 17-19. században –Csíkszereda, Pallas Akadémia Kiadó, 2001. (294-319). 64.) A csángó magyarok identitástudatának változásai – A nemzetiségi kultúrák az ezredfordulón (Esélyek, lehetőségek,kihívások). Békéscsaba-Budapest, 2001. (639-644). 65.) Adalékok a székelyföldi főiskolarendszer kialakulásához – A Romániai Magyar Felsőoktatás – A Magyar Professzorok Világtanácsának csíkszeredai konferenciája. – Csíkszereda, 2001. (70-74). 66.) Erdőgazdálkodás Csíkban és Gyergyóban a XIX. század utolsó évtizedeiben. – Helytörténeti füzetek – Gyergyószentmiklós-Maroshévíz 2001. 2. szám (5-19). 67.) A földközösség és közbirtokosság – Közbirtokossági Hírvivő, 2001. február 7-8. 68.) A modern közbirtokosságok az első világháborúig – Közbirtokossági Hírvivő, 2001. március 7. 69.) A székely közbirtokosságok a XVI-XIX. században – Közbirtokossági Hírvivő, 2001. április 6 - május 8. 70.) Fejezetek a moldvai magyar csángók történetéből – Gyergyói Kisújság Évkönyv, 2002.( 53-58). 71.) A közbirtokossági erdők visszaszolgáltatása – Romániai Magyar Évkönyv 2002, Temesvár-Kolozsvár 2002. (275-287). 72.) A gyergyószentmiklósi Polgári Fiúiskola – Helytörténeti füzetek –Gyergyószentmiklós-Maroshévíz, 2002. (77-113). 73.) A székely határőrezredek részvétele az 1788-1790 közötti osztrák-orosz- török háborúban – Hargita Kalendárium 2003 – Csíkszereda, 2002. (84-87). 74.) Művelődési egyesületek a két világháború közötti időszakban Gyergyóremetén – Gyergyói Kisújság Évkönyv 2003 – Gyergyószentmiklós, 2003. (178-182). 75.) A székelység autonóm intézményei a 19. század első feléig – ACTA – 2003 – Sepsiszentgyörgy 2004. (111-119) – A Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve. 76.) A székely közbirtokosságok fürdőbirtokosságai a XIX. század második felében – Hargita Kalendárium 2004. (97-100). 77.) Székelyföld autonómiája – Gyergyói Kisújság Évkönyv 2004. (163-172). 78.) Erdőgazdálkodás Csíkban és Gyergyóban a XIX. század utolsó évtizedeiben – Helytörténeti Füzetek 4. sz. 2004.(65-88). 79.) Népességcsökkenés Gyergyóban – Helytörténeti Fűzetek 4 sz. 2004. (89-95). 80.) Az arányosítás és a tagosítás témakörének vitája a csíktusnádi Székely Kongresszuson –Erdélyi Magyar Gazdasági Gondolkodás Múltjából II – 2004. (223-243). 81.) Gyergyószentmiklós gazdasági, népességi potenciálja – Gyergyói Kisújság Évkönyve 2005. (158-166). 82.) Erdőgazdálkodás Székelyföldön – Romániai Magyar Évkönyv 2004-2005 –Temesvár (542-558). 83.) Megmaradásunk esélyei a Gyergyói-medencében – Megmaradásunk esélyei, Státus Kiadó, Csíkszereda 2005 (59-178). 84.) A gyergyószentmiklósi örmény iskola –Gyergyói Kisújság Évkönyv 2006 – Gyergyószentmiklós 2005. (76-79). 85.) Az önálló magyar iskola – Gyergyói Kisújság Évkönyv 2006 – Gyergyószentmiklós, 2005.(80-82). 86.) A gyergyóremetei borvízfürdő – Apele Minerale din Regiunea Carpatică. A III-a conferinţă ştiinţifică internaţională. – Csíkszereda, 2006. (35-38). 87.) Csík-, Gyergyó és Kászonszék 1650. évi Constitutiója – Emlékkönyv a Székely Nemzeti Constitutio 500. évfordulójára. Székelyudvarhely, 2006. (71-88). 88.) Catastrofă ecologică în bazinul Giurgeului.(Természeti katasztrófa a Gyergyói-medencében) – Ecologica 2006 aprilie-iunie, nr. 4-6, (7). 89. Gyergyószentmiklós népessége a várossá válás korában – Gyergyói Kisújság Évkönyv 2007 –Gyergyószentmiklós 2006.(95-97). 90.) Gyergyó gazdasági viszonyainak bemutatása XVII-XVIII. századi írott forrásokban Helytörténeti fűzetek – Maroshévíz-Gyergyószentmiklós 2006. 6.szám (5-18). 91.) Erdélyi örmény települések a 17. század végétől a 19. század közepéig – Városok és városlakók – Argonaut Kiadó, 2006. (179-215). 92.) Az Agyagfalvi Székely Nemzeti Constitutió és a székely törvénykezés a XVI. század elején – Gyergyói Kisújság 2006. október 26 – november 1. 93.) Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején – Évfordulós tanácskozások 2007 „az élő Rákóczi” –Szatmárnémeti 2007.(127-136). 94.) A nép sorsának alakulása Gyergyószentmiklóson (Gyergyói Kisújság Évkönyv 2008. (148-161). 95.) A gyergyószentmiklósi örmény céhek és társulatok a 18. században és 19. század első felében – Örmény Diaszpóra a Kárpát-medencében – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2007. (227-257). 96.) A gyergyószentmiklósi örmény kereskedők – Acta Siculica. A Székely Múzeum Évkönyve, 2009. (391- 434). 97.) Erkölcs és tisztesség a gyergyószentmiklósi örmény közösségben – Erdélyi Örmény Gyökerek. 2010. szeptember. 163. sz. (5-8). 98.) Az 1581. évi gyergyószentmiklósi falutörvény – Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2010. (107-112). 99.) A gyergyói szarvasmarha útja – Acta Siculica. A Székely Múzeum Évkönyve – Sepsiszentgyörgy, 2010. (289-300). 100.) Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében – Az Orel korszak – A mezővárostól a rendezett tanácsú városig – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2011. (190-234). 101.) A gyergyószentmiklósi történész konferenciák történetéből – A mezővárostól a rendezett tanácsú városig – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2011. (310-350). 102.) Vákár P. Arthúr gazdasági gondolkodása – Az Erdélyi Magyar Gazdasági Gondolkodás múltjából – Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadója – Kolozsvár, 2011. (207 – 226). 103.) A gyergyói iskolák történetéből a XX. század második évtizedéig – Iskolák, iskolamesterek, diákok Erdélyben – Kolozsvár, 2011. (85-104). 104. Gyergyó a 18-19. század fordulóján keletkezett források tükrében – Acta Siculica. A Székely Múzeum Évkönyve – Sepsiszentgyörgy, 2011. (257-266). 105.) Természeti katasztrófa előtt áll-e Székelyföld? – Romániai Magyar Évkönyv 2009-2010. Temesvár-Kolozsvár, 2011. (515-528). 106.) A Lázár család marosszéki otthonalapítása a 16. században – A Maros megyei magyarság történetéből – Marosvásárhely, 2012. – III. (60-74). 107.)Szárhegyi gróf Lázár Ferenc közéleti tevékenysége – Emlékkönyv Székely Zoltán születésének 100. évfordulójára – Háromszék Vármegye Kiadó – Sepsiszentgyörgy, 2012. (222-240). 108.) Az örmények gyergyószentmiklósi letelepedése és az örmény- székely ellentétek a XVIII. századi Gyergyóban Székelyföld, 2013. május 5. (96-114). 109.) Lázár V. István kalandos élete – Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön – Sepsiszentgyörgy, T.3 Kiadó, (165-220). 110.) Bethlen Gábor ifjúsága – Székelyföld, 2013. október, 10. szám. (115 -150). 111.) A határőrség szervezése Gyergyószéken – Székelyföld, 2014. január, 1. (41-70). 112.) A gyergyószentmiklósi örményekről a letelepedéstől a 19. század közepéig – A gyergyószentmiklósi örmények és az erdélyi magyar-örmény identitástudat – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2014. (65-88). 113.) Erkölcs és tisztesség a gyergyószentmiklósi örmény közösségben – A gyergyószentmiklósi örmények és az erdélyi magyar-örmény identitástudat – Csíkszereda, Státus Kiadó, 2014. (184-226). 114.) Bethlen Gábor és Gyergyó – Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene – Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület kiadója. 2014. (596 – 607) 115.) A „Csukulyok halma, vagy a gyergyói nők hősies harca szülőföldjük védelmében” - Székelyföld, 2015. szeptember, 9. (109–132) 116.) Gyergyószentmiklós 16-17. századi gazdaság- és társadalomtörténete és a Blénessi család – A székelység 12-17. századi története és a Blénessi család – Csíkszereda, Státus Kiadó, (136-245). 117.) Az 1916. augusztus 27-i román katonai támadás és Gyergyó. – Székelyföld, 2016. augusztus, 8. (41-65)