Vita:Gén

Ez a lap egykor a kiemelkedő minőségű szócikkek közé tartozott.
A kiemelt státuszának megvonásáról szóló szavazást archiváltuk.

---

Ez a szócikk 2005. november 21. és 2005. november 28. között
szerepelt a kezdőlapon.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2005. október 20. – 2005. november 21. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Megjegyzések: A jelölés idejében a kiemelési eljárás egyet jelentett a kezdőlapra történő kikerüléssel. Lásd: [1] A kiemelt jelzést 2006. január 16-án kapta meg.
2007. május 26. – 2007. augusztus 30. (változások)	Jelölték kiemelt státusz megvonására	Megmaradt kiemeltnek
2009. július 29. – 2009. augusztus 15. (változások)	Második alkalommal jelölték kiemelt státusz megvonására	Elvesztette a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: korábbi kiemelt szócikk

RNS

1) En ugy tudom, hogy az az RNS, amit a kromoszoma kikuld, ugy hivjak, hogy messanger RNS, azaz m-RNS.

2) Dawkins Az onzo genben olyamsit fejteget, hogy a gen az a bazisparok egy meg nem hatarozott hosszusagu szakasza. Azaz a gen nem egy meghatarozott valami, hanem bazisparok egy olyans zakasza, amit az adott kontextusban megfelelo hosszusagnak gondolunk. Ha atirasrol es egy feherje kesziteserol vans zo, akkkor nyilvan az a szakasz, ami az m-RNS-be atirodik.

3) Szokas szerint a linkelheto szavaknal az elso elofordulast szoktuk linkelni, esetleg kesobb meg rikan egyet- egyet, nem az osszeset. A cel, hogy az olvasonak legyen minden egyes szora linkje elerheto kozelsegben, nem az, hogy csupa kek legyen a szoveg.

--Math 2005. október 21., 10:28 (CEST)

• 1) Valóban, a DNS-ről átírt RNSt messenger RNS-nek nevezzük, csak nem akartam túlbonyolítani. Így sem mertem egy csomó dolgot beleírni, mert rámsütik a laikusok, h érthetetlen. De ez talán még nem okoz gondot.

2) Dawkins elméletének a lényege nem a gén molekuláris definiálása, hanem a gén szerepének bemutatása az evolúcióban, és e szerint, a gén a kulcs mindenhez, a test körülötte is csak egy védelmező szerkezet, ami segíti az arra alkalmas gének fennmaradását.

3) Igen, belátom, ezt át kell javítgatni. Köszönöm az észrevételeidet, ha még találsz vmi javítanivalót, szívesen fogadom. Szeretném minél jobb cikké varázsolni. Üdv NCurse 2005. október 21., 11:20 (CEST)

Sajnos már belejavítottam a cikkbe, de észrevettem, hogy kommentezel a lap alján. A már meglévőkön túl még egy-két magyarítás, javítást javasolhatok:

1. képletben egy felesleges 3 szám található
2. a tripletet - úgy tudom triplettet nek kell írni
3. duplikácio-t is megduplázódása ként lehetne (csk hogy csökkentsűk az idegen szavakat.
4. A transcripcio -t - átírását
5. mutáció - változat
6. evolucio - fejlődés
7. expreszio - génkifejeződés, vagy a gének önkifejeződése
8. diferenciacio - elkülönülési (folyamat)-nak

Ahol likek közzé tetted, ott csak zárójelben mellé tenném, hiszen a szócikk elkészültekkor úgy is bővebb magyarázatot kap az olvasó.

Csak a valóban sok idegen szó miatt javaslom, mert ezek a szavak, (vagy többségük) már beépültek, vagy beépülőben vannak a magyar nyelvbe. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 11:25 (CEST)

Kefe:

transzkripcio = atrias, rendben mutacio , ez egy a magyar nyelvben tokeletesen atvett szo. lehet odairni valami olyasmit, hogy valtozas, zarojelben, de nem szakszo. evolucio ez is egy tokeletesen atvett szo. a fejlodes raadasul bovebb ertelmu, mint az evolucio, mint szakszo expresszio= genkifejezodes, ok differencacio hat nem tudom, hogy erre jo-e az "elkulonules". ez is egy olyan szakszo, amire nem nagyon van magyar jo szo.

--Math 2005. október 21., 11:33 (CEST)

Egyetértek Math véleményével. A mutációt, evolúciót és differenciációt nem lehet és nem is igazán szeretném átírni, mert semmilyen magyar megfelelő nem adja vissza jelentését. A génexpresszió mehet génkifejeződésre, a transzkripciót pedig magyaráztam lábjegyzetben. De este átnézem a cikket töviről hegyire. :)) NCurse 2005. október 21., 11:36 (CEST)

Csak ajánlást fogalmaztam meg, ebből semmi sem kötelező. Szeretném, ha a "mások" akik kifogásolták az idegen szavakat - megnyugodnának. Mert a cikk nem jó, hanem kitűnő. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 11:43 (CEST)

Splicing nyak

Nezze mar meg vki, hogy mit ir errol valami helyesirasi keziszotar.

Ahogy en tudom:

1) VZS-nak igaza van abban, hogy nem kell kotojel, ha a veget ugyanugy ejtjuk, mint ahogy irva vagyon

2) Nem tudom, hogy az idezojeles esetekben kell-e kotojel, szeritnem igen.

3) a splicing vegyes hangrendu szo, raadasul a magyarban nincs "ai". Nekem az egesz inkabb magas hangrendunek tunik, szovel SZVSZ "splicing"-nek.

--Math 2005. október 21., 12:54 (CEST)

Ez annyira vicces, mert a barátnőm is nekkel mondaná, én meg hajtom, hogy nak. Szóval döntsön, aki dönteni akar, nekem mind1. :)) NCurse 2005. október 21., 14:56 (CEST)

Kedves NCurse, az i különös hangrendű szó, lehet mély is. A teljesen szubjektív nyelvérzékem szertint 'nak' járul hozzá, de mert ez természetesen nem mérce, a GoggleFighttal mérkőztettem és 6:0 arányban a nak nyert. – Váradi Zsolt 2005. október 21., 18:45 (CEST)

Köszönöm segítséged, akkor splicingnak lesz. :) NCurse 2005. október 21., 19:07 (CEST)

Humán genom project

• ez kevert Hunglish kifejezés; vagy legyen human genom project, vagy humán genom projekt, sz'al az á és a c' nincs szinkronban szerintem. Korrigálom, más döntésig. – Váradi Zsolt 2005. október 21., 21:58 (CEST)

Amatőr kérdések

• van különbség az m-RNS és az mRNS között, vagy szimpla elütés? – Váradi Zsolt 2005. október 21., 22:07 (CEST)
• tudtommal nincs, és ha jól emlékszem, az mRNS a szokásosabb forma. Gubb ✍ 2005. október 21., 22:10 (CEST)
• Biza. Már átjavítottam délután, mert Math átírta őket kötőlejesre, Maradtak volna még? NCurse 2005. október 21., 22:13 (CEST)

Az önző gén

Csatlakozom Math-hoz Dawkins elméletével kapcsolatban. Szerintem Dawkins nem szánna oldalakat rá, ha nem tartaná fontosnak, hogy a gént ne deffiniáljuk ilyen mereven. --Gnomon 2005. október 24., 12:26 (CEST)

Na akkor jol emlekeztem. --Math 2005. október 24., 13:07 (CEST)

Megragadom akkor mar az alkalmat,h og ylemondjam, hogy emlekszem Dawkins meghatarozasara.

Dawkins ugy emlekszem, azt irta, hogy a gen az a bazisparok egy olyan hosszu szekvenciaja, ami relevans. (Az adott kerdes szempontjabol). A gen tehat bazisparok egy nem definialt halmaza. A ruigalmassag azert jo, mert igy lehet genek reprodukciojarol ugy beszelni, hogy ezzel az elnevezessel rugalmasan tudunk sok bazisparrol vagy keves bazisparrol beszelni. Amennyiol eppen akarunk az adott kerdesben. --Math 2005. október 24., 13:10 (CEST)

Most belekössek abba amit ide írtál?? Á, hagyjuk. Gubb ✍ 2005. október 24., 18:51 (CEST)

Megértem,h ti így emlékeztek rá, nem is köthetek ebbe bele. DE Dawkins elméletének ezen része, amiről ti beszéltek a mai molekuláris genetikai ismeretek szerint badarság, ezért nem is ezt a részt emeltem ki gondolataiból, hanem azt, ami inkább az evolúcióra vonatkozik, mert az még most is megállja a helyét. Ennyi az okom... NCurse 2005. október 24., 19:10 (CEST)

Vigyázz, mit mondazs Dawkinsról. Aki szerint badarságokat ír, azt a z elterjedt p-dox egyház hívei kiátkozzák (vagy lehitkomisszározzák) :-)) Gubb ✍ 2005. október 24., 23:58 (CEST)

Nem vagyok otthon ebben a P-DOXban, miér Dawkins vmi kulcsfigura? A tudomány számomra mindennél szentebb, ebben a témában nem ismerek kegyelmet. :) Szal csak nyugodtan bárki... NCurse 2005. október 25., 11:32 (CEST)

Erről csak annyit, hogy az utóbbi időben - a kommunizmus keleti letűnésével nagyjából egyidőben - nyugaton új militáns ateista áramlat tűnt fel, akiket nevezzünk - idézőjelben - a "tudományos világnézet" képviselőinek. Elődjüknek méltán lehet nevezni B. Russell angol filosofőrt, a csapat általam ismert tagjai - kisebb-nagyobb fuzzy beletartozási koefficienssel - C. Sagan, S. Blackmore és R. Dawkins. Ők azt csinálják, hogy olyan ismeretterjesztő könyveket írnak, melyekben nem restellnek a hivatalos tudománytól elszakadva bizonyítatlan, hipotetikus állításokkal foggal-körömmel pocskondiázni, sokszor a vallási rasszizmus fokozatáig is elmerészkedve, a vallásokat és a hívő embereket. Egyszóval ők majdnemhogy olyan alternatív tudósok, mint itthon Egely vagy a sumeristák (csak nekik nagyobb a tekintélyük, ld. lentebb). Bár én szeretem az alternatív tudósokat úgy általában, kivéve akkor, ha ugyanazt csinálják, mint az akadémisták, vagyis magukat az egyetlen lehetséges igazság bajnokainak, lovagjainak tüntetik fel. Sajnos az a helyzet, hogy ráadásul ezek az emberek tekintélyük felhasználásával úgy próbálják beállítani a dolgot, mintha ők lennének a hivatalos tudomány. A sok <censored> ... </censored> (sajnos köztünk, egykori ill. jelenlegi wikipédisták közt is vannak ilyenek) meg bedől nekik és azt hiszi, amit ők mondanak, az a hétszentség, sőt a Tudomány. A dologban az a rettenetes, hogy bár könyveik érdekesek, de ezek a tudósok sem a kereszténység történelmével, sem hitvilágával nincsenek egyáltalában tisztában, de még alapvető filozófiai ismereteik sincsenek, és így egyrészt olyasmit bírálnak, amit egyáltalán nem ismernek, másrészt - ebből következően - akkora baromságokat írnak, hogy az ember nem tudja, nevessen-e vagy sírjon. Egy volt p-doxos ("politikai ateista") volt wikipédista (Viola Zoli) tiszteli pl. alapvető tekintélyként Dawkinst, a fenti okok miatt túlzottan. Hogy a hitkomisszározás - akarom mondani hitkommiszározás hogy megy, azt az IGével (első [örökre] kitiltott szerkesztőnk) kapcsolatos véleménykérés oldalán nézheted meg. Gubb ✍ 2005. október 25., 14:07 (CEST)

NCurse: Azert ha valami Dawkins velemenye, akkor meg akkor is megemlitendo, ha mas tudosok szerint badarsag. A WP-ben mindenkeppen, mivel az NPOV, es sajnos nem tudomanyos. Egyebkent tudnal hivatkozni az ellenvelemenyre? Gubbra szerintem ne figyelj oda, neki ez a maniaja. --Math 2005. október 25., 14:38 (CEST)

De nem a Gén, hanem a Dawkins szócikkben. --Tgr 2005. október 25., 16:21 (CEST)

Ha minden tudós leglényegtelenebb, vagy inkább legvitathatóbb elméletét leírnánk, ezzel foglalkozna mindenki, állandóan ezt kellene írni. Van elég bajom az egyetemen, ha zavar írd át, nem fogok most könyvtárba szaladgálni. De legfeljebb írd a meglévőkhöz, az eddigieket legyél szíves bennehagyni. Köszönöm. NCurse 2005. október 25., 16:17 (CEST)

Csak megjegyzem, annyira jelentéktelen dologról vitázunk. Ez egy vitatottan elfogadott tudós még inkább vitatott elméletének egy messzemenőkig vitatott része. Inkább kezdjünk bele az RNS-be, meg a génexpresszióba, transzlációba, mert szégyen, h alap folyamatok nincsenek meg a magyar wikin. NCurse 2005. október 25., 16:20 (CEST)

Sajnálom, de ki kell ábrándítsalak. Dawkins egy elismert tudós, és az önző gén elmélet - mind amellett, hogy modern (és egyszerűen szép - akár, mint Newton gravitációs elmélete), széles körben elismert, még, ha vitatott is (egy elméletnek a rangját az is emeli, ha érdemes vitatkozni róla). Valami oknál fogva :-) Dawkins a katolikusoknál indexen van - Egy hittan tanár ismerősöm annak ellenére tücsköt, békát kiabál rá, hogy egyetlen könyvét/cikkét sem olvasta. --Gnomon 2005. október 26., 08:30 (CEST)

• Megjegyzés lentebb. Gubb ✍

Gnomon: most én kell, h kiábrándítsalak. Dawkins könyve az elsők között volt, amit elolvastam a mélyebb tudományos könyvek közül, és mint leendő genetikus, igencsak foglakoznom kellett vele. De most akkor te nem érted, h miről vitázunk itt. Nem a jelentőségéről, hanem arról, h amit te meg Math akartok a cikkbe írni, az NEM EBBE A CIKKBE VALÓ. Írjátok bele a Dawkins cikkbe, úgyis van még mit azon javítani. De a GÉN cikkhez szorosan nem kapcsolódik. Legyünk objektívak, és mond, ha úgy gondolod, hogy Dawkins ezen elmélete , amely továbbra is állítom, nagyon vitatott (kiváltképp elméletének ezen része, és amit már amúgy is ezerszer megcáfoltak, ti. h a gén nem definiálható nukleotidtól nukleotidig), nem illik ide. Üdv NCurse 2005. október 26., 10:08 (CEST)

• megjegyzés gnomonnak: a hittantanárnak is lehet igaza. illuisztrációul szolgáljon a következő idézet:
• Miután ilyenformán megleckéztette Ivant, a vendég megkérdezte: - Foglalkozása?
• - Költő - vallotta meg Ivan kelletlenül.
• A vendég elcsüggedt. - Hajjaj, nekem aztán nincs szerencsém! - sóhajtott fel, de hamar észbe kapott, elnézést kért, s megkérdezte: - Szabad a nevét?
• - Hontalan.
• - Hm, hm - hümmögte a vendég, homlokát komor redőkbe vonva.
• - Önnek nem tetszenek a verseim? - érdeklődött Ivan.
• - Nagyon nem tetszenek.
• - Mit olvasott tőlem?
• - Egy árva sorát sem olvastam! - kiáltott fel idegesen a látogató.
• - Akkor honnét tudja, hogy nem tetszik, amit írtam?
• - Ugyan, hát nem elég az, amit a többiektől olvastam? - legyintett a jövevény. - Egyébként tudja, mit? Elhiszem becsületszavára. Mondja meg maga: jók a versei?
• - Rémesek! - válaszolta Ivan hirtelen támadt bátorsággal, őszintén.
• - Ne írjon többet! - kérte a vendég szinte könyörögve.
• - Ígérem és fogadom, nem írok többet! - jelentette ki Ivan ünnepélyesen.
  • Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita. Valóban, ha elolvasol tetszőleges szovjet tudósnak egy, mondjuk 1969-es írását (ajánlom pl. az Ember és Világ c. évkönyvsorozatot, könyvtárban biztos van belőle), akkor onnantól kezdve Dawkins nézetei már nem érnek meglepetésként. Gubb ✍ 2005. október 26., 13:00 (CEST)

Te Gubb, ez így érvnek elég gyengécske! --Gnomon 2005. október 27., 09:44 (CEST)

Math: napokon át csak azon dolgoztam, h laikusok számára is érthető legyen a cikk. Erre te beírod azt, amit többen is javasolunk, h ne írd be, és egyébként is teljesen érthetetlen módon. És ez egy olyan elmélet, amit ezerszer megcáfoltak. Math, tényleg nem szóltam eddig, de ha valamihez nem értesz, akkor inkább foglalkozz más cikkekkel. Köszönöm. NCurse 2005. október 27., 10:19 (CEST)

NCurse: 1) Azert az ellen tiltakoznek, hogy Dawkins egy vitatottan elfogadott tudos. Dawkins egy egyertelmuen elfogadott tudos. (Ertsd senki sem vitatja, hogy tudos). Az elmeletei kozul persze vannak vitatottak. Az mondjuk igaz, hogy Dawkins inkabb iroasztal tudos, mint praktizalo. 2) Hogy a gen definiciojanak kerdese szerinted nem tartozik a "gen" cimu szocikkbe, azon megdobbentem. 3) "Megcafoltak". Igazabol nincs itt mit megcafolni, ugyanis ez nem is elmelet, hanem definicio kerdese, foglami kerdes, konvencionalis kerdes. Lehet, hogy Dawkins javaslatat nem fogadtak el szeles korben. A megcafolas az ide nem alkalmazhato dolog.

Gubb hulyeskedeseirol mar emlitettem, hogy komolytalanok. Ervnek nem gyengecske, hanem 0. --Math 2005. október 27., 10:20 (CEST)

NCurse:

1) azt irtad, hogy a te altalad irottak melle oda irhatom.

2) Elismerem, hogy genetikahoz valoszinuleg jobban ertesz.

3) En visoznt tudomanyfilozofiahoz jobban ertek. Hidd el, hogy amirol itt szo van, az nem egy elmelet, es nem lehet megcafolva. Nevezesi konvenciorol van szo, nem elmeletrol.

--Math 2005. október 27., 10:21 (CEST)

Math:

• ha akarod, akkor írok még mellé 50 megcáfolt elméletet, de akkor nevezzük át a cikket, a Mi nem a gén-re
• azt írtam, tény, nem akartam Dawkins könyvből idézgetni, de ezt ilyen formájában sehogysem támogatom, és nem azért mert ez az én cikkem, vagy féltem, hanem azért, mert ez így messze nem illik bele. A Dawkins cikkbe inkább illik, de ide, mint messzemenőkig megcáfolt elmélet, nem!
• Nem lehet megcáfolva? Na ilyenkor felejtds el a második pontod valószínűleg szavát. :) NCurse 2005. október 27., 10:26 (CEST)

NCurse:

1) Ha tudsz 50 megcafolt elmeletet ami arrol szol, hogy mi a gen, akkor itt a helye! Ez egy lexikon, nem pedig a tudomany mai allaspontjat es csak azt kozlo szakirodalom. Tehat peldaul tenyleg beletartozna a gen fogalmanak alakulasa, tortenete, a genetika tortenetenek egy szuk, csak a genrol szolo mettszete.

2) azt irtad, hogy beleirhatom, ha adalakkent irom bele. Visszatancolsz?

3) Igen, egy nevkonvenciot nem lehet cafolni, mert nem tenykerdes. A tudomanyfilozofiahoz ugy latom, valoban en ertek jobban, es ez tudomanyfilozofiai kerdes, nem genetikai kerdes.

--Math 2005. október 27., 10:33 (CEST)

1) Igazad van, de ehhez ez az első kevés magában, nekem meg most nincs időm erre. Később talán érdemes lenne nekifogni. De ez így magában elviszi az szemléletet messzire a lényegtől. 2) visszatáncolsz? LOL Vártam már a kedvességed, úgy érzem magam, mint egy kihallgatáson, mindenre figyelnem kell, vagy kivégeztetsz. Furcsa, de ezt csak a veled való vitákban érzem. Hmm. Egyébként, igen, ezt a beírást ilyen formában nem támogatom, tehát meggondoltam magam. Vállalom minden következményét. Megkérlek, van elég dolgom az egyetemen, ne kezdj el velem is vitázni. Egyébként sem tanácsos egoista embernek egoistával kezdenie. :) 3) a tudományfilozófiának ehhez kevesebb köze van, mint a tudománytörténetnek. Abban pedig nagy valószínűséggel jártasabb vagyok, minthogy egész életemben kutatónak készültem és mindig a tudomány felé orientálódtam. 4) Összefoglalva a dolgot, még mielőtt néhány megásra bővítenénk a vitát: Dawkins elméletei közül soknak nagy az elismertsége, de ez éppen egy olyan, aminek nem. Megesik ez új elméletet létrehozókkal. Nem az a dolgunk, h Mendel, Johannsen, Hunt Morgan minden egyes akár megcáfolt elméletét leírjuk, hanem az, h a gén kifejezést magyarázzuk a kedves érdeklődőnek. És így , ez a Dawkins elmélet magában nem mond semmit, vagy ami még rosszabb, értelmezési hibákat kelt az olvasóban. Így tehát ez magában nem illik ide. Sztem többedmagával sem. Erre lehetne csinálni egy másik cikket, pl. A gén értelmezései címmel. És tartom, h nem az a jó, az igaz, amit többen állítanak, hanem az ami jó és igaz. 4) Ha ez nem genetikai kérdés, akkor miről beszélünk. Ez egy genetikai cikk nemde? Tudományfilozófiai kérdéseket fejtegess lényegében tudományfilozófiai cikkekben. Üdv NCurse 2005. október 27., 10:42 (CEST)

1) Na ha ebben igazam van, akkor Dawkins elgondolasa meg akkor is idetartozna, ha "Megcafolt elmelet volna"

• de akkor a cikk fele csak ilyen elméletekről szólna, ennél az egynél pedig vannak fényévekkel fontosabbak.

2) Jo, akkor visszatancolsz. Sajnos ennek kovetkezmenye, amit vallaltal, hogy megproballak megis meggyozni.:) Velemenyt modositani az emberi dolgo, helyes lehet, ha van ra megfelelo indokod. Egyelore nem latom ezt.

• Mit nem látsz? Nem a Dawkins elmélet taglalásának tényével van bajom, mert (egyébként ha megnézed az angol cikket, nem a te megjegyzésedről beszélnek, hanem az evolúciós jelentőségéről, amit megpróbáltam én is kiemelni a cikkben) én is írtam olyat bele, hanem a beírttal magával. Ami a legjelentéktelenebb része Dawkins felfogásának. Ha vannak elméletének időtálló elemei, akkor azokat kell kiemelni, nem ezt a butaságot (hiszen ha továbbra is állítod, h a gén nem definiálható nukleotidra pontosan, akkor hozok egy OMIM példát esküszöm).

3) Hat marpedig az, hogy "mi egy tudomanyos elmelet es mi nevkonvencio", "mi tenykerdes, es mi nem", "Mi cafolhato, es mi nem" es konkretan az, hogy "cafolhato-e egy nevkonvencio", az tudomanyfilozofiai kerdes. Nem genetikei, es nem tudomanytorteneti kerdes. Hogy ki miben jartasabb, azugyben talan az eletrajzomat ha elolvasnad. EN nem csupan keszultem tudosnak, hanem voltam tudos. Es tudomanytortenetbol is eleg sok kurzusra jartam doktori iskolaban. Tudomanytortenetbol egyebkent meg lehetsz jartasabb is akar, mert nem ide tartozik.

• olvastam a user lapod, rendkívül érdekes témával foglalkozol. Viszont nem láttam ilyen jellegű cikket. Én próbálom azokat a cikkeket a lehető legtöbb odafigyeléssel, OBJEKTIVITÁSSAL megírni, amikhez értek, amikről tudok egy s mást. Ezzel szemben a te témádban nincsenek kifejtve egyáltalán a cikkek. Én a genetikához, orvostudományhoz értek. Ezért valószínűleg, ha lenne is megjegyzésem a témádban írt cikkekhez, mert biztosan lenne, de te azt mondanád, h érvelve ez így meg így jobb, azt mondanám, jó hagyom, mert ehhez te értesz (lényegében az egész wiki működése ezen alapszik). Most viszont te éppen az ellenkezőjét csinálod. Mert annyi genetikai tudásod van, valljuk be, mint nekem az A.I. területén. (l. az uracil hozzáírását a DNS-hez)

4) Nem latom, hogy tul nagy ertelmezesi problemat kavarna az a kis megjegyzes. A cikk tobbi resze nyilvanvaloan a masik konvencioval van irva.

• bizony azt kavar, mert nem objektív álláspontot eredményez. A Dawkins cikkben ,viszont szép helye lenne, mert erről az elméletéről az angol, a francia wiki sem ír.

4) a masik: egy genetikai cikkel kapcsolatban is vannak tudomanyfilozofiai kerdesek, ahogy peldaul helyesirasi kerdesek is. jo regggelt! A tudomanyfilozofiai kerdes nem a cikkben fog szerepelni, hanem a te erveddel vetette fel.

• Tény, de a személyeskedést mellőzd kérlek. Az én érvem nem veti fel Dawkins elméletének ezen jelentéktelen részének ilyen érthetetlen formában történő hozzáírását.

--Math 2005. október 27., 10:58 (CEST)

• Math, én máűr megköszöntem és megköszönöm most is, h ilyen termékenyen járultál hozzá a gén cikk fejlődéséhez, de valljuk be, jobban értek (márcsak a belefektetett munka, érdeklődés szempontjából is) a genetika minden, vagy legalábbis legtöbb területéhez, ezért kérlek, fejezzük be a vitát. A beírásod ebben a formájában nem odavaló, és mint militáns genetikus, mindig érvelni fogok, h ne kerüljön bele. Igazából nem ilyen formában, hanem ezen elméletcsökevény semmilyen formában sem. NCurse 2005. október 27., 11:18 (CEST)

NCurse:

1) "de akkor a cikk fele csak ilyen elméletekről szólna, ennél az egynél pedig vannak fényévekkel fontosabbak."

a WP nem papir. sok infot elbir.

2) "ha továbbra is állítod, h a gén nem definiálható nukleotidra pontosan, akkor hozok egy OMIM példát esküszöm"

a gen definialhato sokfelekeppen. pont arrol vans zo, hogy ez nem egy tenykerdes, hanem egy konvencio. barki barhogyan definialhat barmit. mondjuk "gen= pontosan 2 nukleotid". a kerdes az, hogy ez a nevkonvvencio praktikus, vagy nem. Dawkins adott nehany ervet arra, hogy miert praktikus az o nevkonvencioja. te azt allitod, hogy nem vettek at ezt a nevkonvenciot. ez nem egy elmelet cafolodasa, hanem egy konvencio atvetele, vagy nem atvetele. nincs itt cafolasrol szo.

a gen definicioja lehet az is, hogy az a nukleotidszakasz,a mi egyszerre atmasolodik egy mRNS-be. azt mondod, hogy ez meghatarozhato. rendben, Dawkins nem mondta, hogy ez nem hatarozhato meg, o azt mondta, hogy ne ezt nevezzuk gennek, legyen a "gen" valami rugalmasabb fogalom. ezen nincs mit cafolni.

3) genetikaval valoban nem foglalkozom. tudomanyfilozofiaban valoban csak eloadasaim vannak, nincs cikkem. de van abszolutoriumom, tanultam. es nemsokara lessz cikkem is.

4) nem latom, hogy mit kavar.

masik 4) itt osszekavarodtal. a cikk egy genetikai cikk. felvetodott egy kerdes, miszerint egy bizonyos elgondolas szerepeljen benne. ez mar nem csupan genetikai kerdes. ezzel kapcsolatban te felvetetted, hogy Dawkins elmeletet cafoltak. en azt allitottam, hogy Dawkins elgondolasa nem egy elmelet, hanem egy nevkonvencio. ez pedig mar teljesen tisztan tudomanyfilozofiai kerdes. tehat oda jutottunk, hogy az, hogy egy cikkben egy bizonyos allitas szerepeljen, az mar lehet, hogy tudBold textomanyfilozofiai kerdeseket vet fel. es nem en vetettem fel, hanem a vita soran jott elo. namost itt kezd attolodni az illetekesseg rolad a "genetikusrol" rolam, a "tudomanyfilozofusra".

--Math 2005. október 27., 11:52 (CEST)

Úgy érzem, hogy elbeszéltek egymás mellett. Nem ugyanarról a génről beszéltek/írtok. Dawkins evolúcióbiológiai nézőpontból (értsd, replikátor) deffiniálja a gént, mint a természetes szelekció egységét. Ez nem genetikai deffinició, bár van köze a genetikához. Következésképpen ez a szócikk nem csupán szűk genetikai szócikk. NCurse, egy-egy szócikk senkinek nem az "édesgyermeke", önálló fejlődését akadályozod túl szigorú (értsd, korlátolt) bábáskodásoddal. --Gnomon 2005. október 27., 12:23 (CEST)

Ha a magyar wiki közösség egyes tagjai odaáig süllyedtek, hogy ilyen érvekkel (l. bábáskodással) szállnak vitába egy tudományos cikk tartalmát illetően, akkor mélyen sajnálom, hogy megírtam 50 nap alatt azt a 100 egynéhány cikket. Azt csináltok, amit akartok. Én itt kiszállok a vitából, nem érzem magam elég pofátlannak ahhoz, hogy hasonlókat vágjak más szerkesztők fejéhez. Jó munkát! NCurse 2005. október 27., 18:44 (CEST)

hasonlat: Az atom szócikkben benne vannak az ókori görög elméletek? Az adott kifejezésnél a jelenleg ismert fogalmat érdemes pontosan definiálni; azután lehet több egymást kiegészítő cikket írni. Én egyetértek azzal, hogy legyen egy olyan gén szócikk, ahol genetikai szempontból van végigvezetve. --Rodrigó ⇔ 2005. október 27., 22:37 (CEST)

Génmanipuláció - szakaszcsonk?

Szándékosan van benne a cikkben egy üres alcím? Szerintem törölni kellene, mert így nagyon befejezettlennek hat, és a téma úgyis külön szócikket kíván - Serinde 2005. november 4., 09:02 (CET)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Kérlek távolítsd el az ilyen képeket a szócikkből, vagy csatlakozz a Commons-on levő vitához. Ha a képet kiveszed a cikkből, kérlek nézd át, hátha van a Commons-on hasonló témájú kép, ami az alább felsoroltakat helyettesíthetné.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Image:Featured_article_star.png:
  • 80.63.213.182 a(z) Ifd törlési jelzést tette a(z) Image:Featured_article_star.png nevű képre(eltérés);
    
  • 80.63.213.182 a(z) Duplicate törlési jelzést tette a(z) Image:Featured_article_star.png nevű képre(eltérés);
    

-- CommonsTicker 2006. augusztus 27., 16:30 (CEST)

---

gének klónozásáról, gének mutációjáról nem esik szó a cikkben, ill. hivatkozás sincs nagyon rá, ami más belső vagy külső oldalra mutatna.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 14., 11:08 (CEST)

Genetikai kód

A genetikai kód ide vezet, de erről nem igazán van szó a szócikkben. Megérdemelne egy külön szócikket. --Kunadam ^vita 2014. február 14., 19:20 (CET)

Tessék :) Genetikai kód --Hollófernyiges ^vita 2014. március 15., 16:03 (CET)