Vita:Frege geometriafilozófiája
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Kevéssé fontos | Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Gubb (vita), értékelés dátuma: 2010. október 31. | |
Nos, ez egy jó cikk. Éppen ezért két megjegyzést fűznék hozzá.
- Szerintem nem anyira jó (inkább csak tartalmas, de ezt ki kell hámozni), nagyon esszészerű. De ennyit tudtam javítani rajta az alatt a másfél év alatt, amíg Fregével és körével komolyan foglalkoztam. Telitalálat Felügyelő 2005. július 26., 15:55 (CEST)
1. ezt a részt teljesen nem értem: "Ez akkoriban, mikor sem az intuicionistáknak, sem a Bourbaki-csoportnak, sem egyéb irányzatoknak nem volt híre-hamva sem, melyek így vagy úgy, többé-kevésbé fel tudták ezt a kognitív disszonanciát oldani mondjuk a többértékű logikai rendszerek bevezetésével, tényleg komoly megdöbbenést és indulatokat váltott ki. Még a nemeuklideszi geometria hívei is mint „az euklideszi geometria megsemmisülését” magyarázták e felfedezéseket, mintha a kettő közül csak az egyik lehetne igaz. Érdekes kérdés, hogyan interpretálta volna a közvélemény e felfedezéseket, ha a többértékű logikákat ismerték és nagy mértékben elfogadták volna." Nem értem mi köze van Bourbakinak az intuicionistákhoz és a modellelméletnek a többértékű logikához (az intuicionizmusnak egyfajta többértékű logikához tudom mi a köze).
- Tudomásom szerint az intuicionisták (is) próbálkoztak többértékű logikák kidolgozásával. De ha rosszul tudom, javítsd. Ami pedig a bekezdést illeti, nyugodtan írd át vagy tömörítsd (sőt töröld), én is megtenném, ha lennének ötleteim, hogy fogjak hozzá. Telitalálat Felügyelő 2005. július 26., 15:55 (CEST)
2. Érdemes az érem másik oldalát is megmutatni: Az aritmetika alapjai 14. paragrafusában szól arról Frege, hogy ugyan a nemeuklideszi geometria nem valóságos, de fogalmi gondolkodással elérhető és így nem értelmetlen ilyen geometriákat vizsgálni. Erről a Kneale könyvben a Frege fejezetben olvastam, a pontos címet megtalálod a hazug paradoxona cikknél.Mozo 2005. július 26., 08:34 (CEST)
- Pontosan! Épp ezért ítam ezt a cikket, mert Fregét manapság már ideológiai alapon vádolják azzal (pl. R. Hersh vagy Tóth Imre), hogy megtagadta a nemeuklideszi geometria érvényességét! Csakhogy ez nem felel meg a valóságnak! Épp Frege volt az, aki az "irány" mint ekvivalenciaosztályozás bevezetéséhez hasonlóan, az egyik felfedezője volt az ideális pontok halmazelméleti, ekvivalenciaosztályzásokon alapuló definíciójának! És ez nagyon nem közismert dolog (legalábbis az ismeretterjesztő irodalomban). Örülök, hogy más is ír erről, mert eddig azt hittem, ez itthon nagyrészt az én tudománytörténeti felfedezésem; noha angol honlapokon azóta már sok helyütt írtak róla, ha jól emlékszem . Telitalálat Felügyelő 2005. július 26., 15:55 (CEST)
Na egyszóval ha nem írom be záros határidőn belül, tedd nyugodtan. Telitalálat Felügyelő 2005. július 28., 17:55 (CEST)