Vita:Folyadék

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Fizikai témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dorgan (vita), értékelés dátuma: 2014. november 6.

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kémiai témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dorgan (vita), értékelés dátuma: 2014. november 6.

Kémiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Igaz lehet, hogy a folyadék nem képes csavaróerők továbbítására? Szerintem még a reális gázok is! Dr. Báder Imre 2007. május 3., 17:00 (CEST)

Szia! Én igazából nem értek hozzá, ha tudod bőviteni a cikket kérlek tedd azt. --Albertistvan 2007. május 3., 18:04 (CEST)

Folyadékokban, gázokban nincsenek nyíróerők. Cecca 2009. június 29. 20:12 (CEST)

Most néztem meg Nagy Károly: Elméleti mechanika című könyvét. Valahol a 170-ik oldal körül írja (a Lamé-állandóknál), hogy a nyírási modulusz azonos a csavarási modulusszal G=μ. Márpedig a folyadék vesztséges áramlását épp a nyírás jelenségéből vezetik le. Ha tehát van nyírás, akkor van torzió is. MZ/X ^vita 2010. október 18., 16:16 (CEST)

Kiegészítendő, pontosítandó

Azt írod: Sűrűsége általában néhány százalékkal kisebb, mint a megfelelő szilárd anyagé. Nos, a higany sűrűsége hatszor nagyobb, mint a kvarcé. Egyébként: nemcsak szobahőmérséklet és atmoszférikus nyomás létezik ám!

Ha nem lenne képes csavaróerőt átvinni, akkor a felszín megkavarásával a folyadék alja nem lenne képes forgásba jönni. Ezt a folyadéksúrlódás produkálja. MZ/X ^vita 2010. október 14., 22:05 (CEST)

Most látom a megjegyzést a viszkozitásra vonatkozóan. Nos, hozzáteszem: a méz nagy viszkozitású anyag, viszkozitása mégis newtoni! MZ/X ^vita 2010. október 14., 22:13 (CEST)

Passz. A Cambridge Enciklopédiában így írta, én onnan szedtem az adatokat, de persze az enciklopédia is tévedhet. Én nem értek annyira hozzá, hogy meg tudjam ezt ítélni. Egyelőre commentbe tettem a kérdéses részeket. Ha van anyagod, akkor légyszi bővítsd és javítsd. Köszi és üdv– Istvánka ^posta 2010. október 14., 22:23 (CEST)

Valahonnan tudom, hogy a víz paramágneses anyag, ezt hozzá lehetne tenni. Még keresem a forrást. (A vizet természetesen csak példának szánom; a cikk általános célzatú) MZ/X ^vita 2010. október 15., 09:51 (CEST)

Megvan: [1], tehát diamágneses anyag. Ebből pillanatnnyilag annyi fontos számunkra, hogy eltér az ideális folyadéktól. MZ/X ^vita 2010. október 15., 12:47 (CEST)