Vita:Féltékenység (érzelem)

Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Pszichológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A férfiak és a nők közül is az a jellemű szaporodott jobban el, akinek több gyermeke lett. Na már most azt hogy hány gyermeke lesz egy nőnek, nemigen tudta a nő befolyásolni, mert úgyis meghágták a férfiak ahányszor csak tudták, tehát a régi időben egy nő, állandóan csak szült. Gyermekei számát a nő tehát csak csekély mértékben szabályozhatta. Egészen más volt a helyzet azonban az unokákkal! Ugyanis gyermekeinek nagyjából a fele fiúnak született. Na és egyáltalán nem mindegy hogy a nő milyen fiút szült! Ha olyan fiút, aki felnőve nagy hatalomra tesz szert, mert király lesz, vagy gazdag, vagy akár csak nagyon erős, nos, az sok nővel párzik majd, tehát számos unokát produkál anyjának. De miként szülhet ilyen fiút a nő?! Logikus hogy akkor erre a legnagyobb az esélye, ha olyan a fiú apja, aki maga is hatalommal rendelkező személy, tehát igazi férfias férfi!

Hát ez egyszerűen nem igaz! :-)) betegre röhögtem magam, főleg a kövéren kiemelt rész olvasásakor. Ez a "modern tudomány"? Ez egy lexikoncikk? A rendes ember után meg meg kellene írni a férfias férfi cikket is. Egyszóval lektorállandó. Gubb 2005. június 3., 12:48 (CEST)

Csodalkozom Gubb: Te nem tudod milyen a férfias férfi?! Hát olyan mint egy macsó, mint egy fogpasztareklám, mint Schwarzenegger!

és igenis ez a tudomany, ez teljes összhangban van Dawkins génelméletével! persze azt rég tudom hogy te tudomanyellenes vagy, kreacionista, stb stb... lektoralni természetesen lehet. De nem ugy, hogy eltorzitjuk a lényeget! Attol hogy te tagadod az evoluciot, az ugyanis még létezik! Viola Zoltán 2005. június 3., 14:26 (CEST)

hááááát, ha ez tudomány... és még engem röhögnek ki, mert nem hiszek az evolúcióban :) ez a Dawkins is akkora marha, amekkora csak egy férfi lehet (disclaimer: ezzel nem azt mondom, hogy minden férfi az, csak köztük valahogy több a marha, vagy legalábbis feltűnőbbek). egyrészt én speciel fütyülök a „nagy hatalmú” férfiakra, mert legtöbbjük nagyon öntelt bunkó, mellesleg szerintem az a férfias, aki vállalja a felelősséget a tetteiért, nem rögtön lelép (és szerintem a nők 99%-a osztja ezt a véleményt.) ebből következően épp ezeknek a macsóknak lesz a legkevesebb gyerekük, mert az ilyeneket a nők nagy része elküldi a francba, nemhogy még gyereket szülne neki. mellesleg én fütyülök rá, hogy hány leszármazottam lesz kétszáz év múlva, valahogy nem tartozik a prioritásaim közé, hogy én legyek az új mitokondriális Éva...

azonkívül logikai bukfenc is van az elméletben, mert ha a macsók nem törődnek a gyerekükkel, hanem rögtön továbbállnak, akkor semmi nem biztosítja, hogy a fia is ugyanolyan „nagy hatalmú” legyen, mert ha az apja nem törődik vele, nem segíti feljebb a ranglétrán, nem hagy rá pénzt, stb., akkor ugyanott kezdi, mint egy szegény csóka gyereke. kivéve, ha a nő a nyakára mászik tartásdíjért, de egyrészt az sem jelent milliókat, hacsak nem Bill Gateshez volt gusztusa a csajnak, másrészt szerintem az apasági per elég új fejlemény a történelemben ahhoz, hogy egy evolúcióval foglalkozó könyv tárgyalja...

ebben a cikkben egyvalami tetszik, de az nagyon: az, hogy már nem kell szégyellnem, hogy hazánkban minden baromságot kiadnak könyvben, mert látom, hogy külföldön ugyanez a helyzet :)

mindettől függetlenül talán az „úgyis meghágták, ahányszor csak tudták” talán nem a legszerencsésebb fogalmazás egy enciklopédiában :-)))

– Alensha 2005. június 3., 15:59 (CEST)

Kedves Alensha, ne írj elhamarkodott dolgokat Dawkinsról. Nagyon rég olvastam már Dawkins könyveket, de nem hiszem, hogy ebből a ... zizéből ebben a formában akárcsak egy szó is le lenne írva a köynveiben. Én V.Z. helyében nem mutatnám meg neki a nevében készített irományaimat. Hát ez csúcs egyébként: "Teljes összhangban van Dawkins elméletével" ... még mindig röhögőgörcsöt kapok, ha ezsembe jutnak a kiemelt részek. Sziasztok vazze, ezt a ciket és a vitalapját most hagytam itt. Ez még a GHrespiknél is jobb. Majd ha valakinek lesz energiája, kitakarít, nekem dolgom van a többi cikkel. Gubb 2005. június 3., 16:13 (CEST)

ha ezt tényleg nem ő írta, akkor ünnepélyesen bocsánatot kérek Dawkinstól és nagy kő esett le a szívemről, hogy ez nem jelent meg könyvben :) Alensha 2005. június 3., 16:22 (CEST)

Nem lexikoncikk

Kedves Zoltán! Feltételezem, hogy volt már a kezedben lexikon és azt is feltételezem, hogy ebben az esetben belátod, hogy amit ide írtál, bár tényleg vicces, meg minden, de nem hasonlít lexikoncikkre és nagyon sok munkát ad az utánad jövő szerkesztőknek.

Én azt javasolnám olvasgasd többet egy kicsit a Wikipédiát, hogy lásd, mi az a stílus, ahogyan mi a szócikkeket elképzeljük.

nyenyec ☎ 2005. június 3., 15:43 (CEST)

Tudománytalan?!

Abban igaza lehet Nyenyec urnak, hogy a cikk stilusa nem egészen "leikon-szeru". Elismerem. mentségemre legyen szolva ismét: Távol állok a száraz szobatudostol. Iro vagyok. Egyebekben meg igyekeztem olyan közértheto lenni ahogy csak lehet, mert sejtettem hogy nagy ellenallasba fogok utkozni, még azt is kitalaltam hogy Gubb lesz az elso aki belekot! Na de: Ez igenis tudományos! Alensha, kérlek, nem rolad beszéltem! Mindig vannak kivételek. lehet hogy te az vagy. De itt ezer és százezer nemzedékek alatt kifejlodott emocionális mechanizmusok mukodnek, amik nemcsak az emberré válás alatt alakultak ki de azt megelozoen is: már pld a fokáknál is megveri a nöstényét a him, ha félre akar lépni!!! Igen, a fokák is lehetnek eszerint féltékenyek! és szo sincs rol hogy egy nö(stény) eltervezné hogy ekkor vagy akkor lesz tobb utoda, s emiatt tudatosan tenné amit tesz. Csak AMELYIK Nö(STéNY) ugy valasztott párt ahogy leirtam, annak lett több utoda, tehat az ilyen tipusu párválasztás, az erre valo hajlam terjedt el a populácioban! Mi van ezen érthetetlen?! Kulonben Alensha, te vajon kibe szeretnél bele elobb: egy igazgatoba, vagy egy hajléktalanba, egy csovesbe?! Ugye hogy vonzobb az, aki "menobb", aki nem a ranglétra alján van?! Viola Zoltán 2005. június 3., 16:59 (CEST)

Aki nem igazgató, az szerinted már rögtön csöves? Te igazgató vagy? :) Szerintem senki nem tudja szabályozni, hogy kibe szeret bele és kibe nem, és szerintem az emberek igen nagy százaléka arra is fütyül, hányezer utódja lesz évszázadokkal később. Erről az evolúció-dologról mindig azt hirdették, hogy a minőségre megy, nem a mennyiségre. Függetlenül attól, hogy a hímfóka veri-e a nőstényfókát :)

Gubb amúgy nem belekötött az irományodba, hanem kiröhögte, ami teljesen más kategória (és be kell látnod, hogy érthető reakció, főként a fogalmazás miatt.) Alensha 2005. június 4., 21:57 (CEST)

Még mindig nem érted, fogalmad sincs a genetikárol! épp az hogy az ember nem képes szabályozni hogy kibe szeret bele, azt bizonyitja hogy ez nála genetikailag kodolt! és NEM KELL hogy érdekelje hány utoda lesz késobb! Amelyik a cikkemben leirt modon viselkedik, az jobban szaporodik el, fuggetlenul attol hogy akarja-e, tehat ez a viselkedési minta tovabbadodik a köv. nemzedéknek! Olvass egy kis Dawkinst, Alensha! Viola Zoltán 2005. június 6., 08:17 (CEST)

Angol

Ha valaki tudja az alábbiak magyar nevét, az ne habozzon beírni: Dobuan, Samoan, multiamory. Az érzelmek neveit is biztosan lehetne pontosabban fordítani. --Tgr 2005. június 4., 02:48 (CEST)

Samoan az valszeg szamoai. Örülök amúgy, hogy megírtad a cikket, és így legalább a laptörténetben ott van a Zolié, mert hihetetlen kár lett volna törölni :) Alensha 2005. június 4., 21:57 (CEST)

Esszé

A kisregényt áthoztam ide. Aranyos, de feleslegesen hosszú, és helyenként elég kusza. --Tgr 2005. június 4., 03:23 (CEST)

A féltékenység biológiai gyökerei:

A férfiak és a nők közül is az a jellemű szaporodott jobban el, akinek több gyermeke lett. Na már most azt hogy hány gyermeke lesz egy nőnek, nemigen tudta a nő befolyásolni, mert úgyis meghágták a férfiak ahányszor csak tudták, tehát a régi időben egy nő, állandóan csak szült. Gyermekei számát a nő tehát csak csekély mértékben szabályozhatta. Egészen más volt a helyzet azonban az unokákkal! Ugyanis gyermekeinek nagyjából a fele fiúnak született. Na és egyáltalán nem mindegy hogy a nő milyen fiút szült! Ha olyan fiút, aki felnőve nagy hatalomra tesz szert, mert király lesz, vagy gazdag, vagy akár csak nagyon erős, nos, az sok nővel párzik majd, tehát számos unokát produkál anyjának. De miként szülhet ilyen fiút a nő?! Logikus hogy akkor erre a legnagyobb az esélye, ha olyan a fiú apja, aki maga is hatalommal rendelkező személy, tehát igazi férfias férfi!

Na de a helyzet nem ilyen egyszerű, mert a nőnek nemcsak ez fontos, az igazán férfias férfi ugyanis épp attól férfias, mert sok nővel akar párzani, tehát ő szívesen megdugja ugyan a nőt, de máris tovább áll a következő nőhöz, vagyis nem segít a gyereknevelésben! Holott az is fontos egy nőnek! Ha a nő hűséges férjet akar, akkor olyan férfi után kell néznie, aki férfias ugyan, de nem tartozik a legislegférfiasabbak közé! Az ilyen férfi ugyanis képes a nőt teherbe ejteni, de utána segíti is őt mint jó családapa. Azért segíti, mert épp amiatt hogy nem a csúcskiváló férfiak egyike, emiatt tudja hogy nehéz neki sok másik nőt is lefektetnie, megszereznie, hiszen a még férfiasabb férfiakkal kell megküzdenie, akik vele szemben előnyben vannak. Ő tehát örül ennek a már megszerzett egyetlen nőnek is, nem hagyja el, és szaporodási esélyeit úgy igyekszik maximalizálni, hogy arra törekszik, hogy e nőtől született utódai közül minél több növekedjék fel a felnőtt korig, egészségesen, gazdagon. Az ilyen férfi tehát erőforrásai tekintélyes részét nem önmagára, hanem a nőre és utódaira fordítja, s ez a párjának nagyonis megfelel!

A nőnek tehát amikor gyerekszülésre vállalkozik, döntenie kell, hogy férfias férfit választ-e hálótársául, arra törekedve így hogy remélhetőleg sok unokája lesz, ezesetben valószínűleg egyedül kell nevelnie a gyermeket, aki ráadásul lehet hogy lány lesz és így mégsem lesz olyan sok unokája, vagy nem annyira férfias, de hűséges férfit választ, aki így támogatja a gyereknevelésben!

Na már most, belátható hogy a nőnek a lehető legmegfelelőbb egy harmadik megoldás volna: megszerezni férjéül, támogatójául egy hűséges férfit, majd teherbe esni egy nagyon férfias férfitól, miközben a szegény megcsalt férj azt hiszi hogy a saját gyermekéért fáradozik! Így a nőnek van társa, támogatója, de egyben a lehető legtöbb unokát biztosítja a maga számára! S mert a természetben kíméletlen önzés folyik, emiatt el is szaporodtak azok a nők, akik így tettek. A nőkben tehát igenis határozott hajlam kell legyen a félrelépésre, ebben igaza van a férfiaknak!

Csakhogy könnyű belátni azt is, hogy azok a férfiak, akik nem láttak át ezen a női trükkön, azok igen hamar kipusztultak, mert sokkal kevesebb utóduk született, az erejüket ugyanis kakukkfiókák nevelésére fordították. Azok a férfiak szaporodtak tehát el, akik állandóan résen voltak, ügyeltek nejük minden lépésére, vagyis így alakult ki a féltékenység érzése!

AmSci

Ha valakinek van AmSci hozzáférése, az lécci küldje el nekem ezt a cikket! (Persze ha van kedve bedolgozni a szócikkbe, az még jobb.) --Tgr 2005. június 4., 03:27 (CEST)

Jo az atdolgozott cikk, de egy aprosag kimaradt belole!

Gratulalok, a féltékenység cikkem atdolgozott valtozatan kellemesen meglepödtem! Tgr most igazan kedvemre valot alakított, köszönöm! Bevallom, korabbi tudomanyellenes kirohanásai után erre igazán nem számítottam! Egyetlen aprosagot hianyolok csak, amit 1 mondattal orvosolni lehetne: Korabbi hosszas (és elismerem, inkabb ismeretterjeszto regénybe valo, de hát ez nálam szakmai ártalom) cikkembol vilagosan kiderul, hogy az ott felsorolt okokbol a nökben igenis határozott hajlam van a "félrelépésre" (elismerem nem mindegyiknél, de nagy átlagban), a férfiaknak tehát VAN okuk "résen lenni", féltékenykedni! Persze a nöknek is, mert a férfiakban is megvan a hajlam a félrelépésre. Szoval én szélsöségesen feminista férfi vagyok, de nem akarom egyik nem hibait sem letagadni, a nökét sem, ezt tehat jo lenne valami modon jelezni a cikkben, de nem akarok belenyulni én, mert Tgr olyan gyönyöruen meegcsinálta! Ismételten köszi neki! De ezt bele kéne venni még ugy érzem! Viola Zoltán 2005. június 4., 07:33 (CEST)

Szerintem hülyeség így általánosítani. Van, akiben megvan a hajlam, van, akiben nem. Van, aki félre is lép, van, aki nem. Ezt amúgy anélkül is valószínűleg tudja mindenki. Alensha 2005. június 4., 21:57 (CEST)

Szerintem meg akinek nincs oka az nem megy felre. Ha benned van ha nincs a felrelepes osztone. ha megkapsz mindent akit szeretsz nincs ra okod, hogy mas utan facsarogj. Egesz eletemben hu voltam. De mindig is megkaptam amit akartam.

a fitnesz

"Az evolúciós pszichológia szerint minden más viselkedésformához hasonlóan a féltékenység is csak egy eszköz a fitnesz növelésére"

• TAPS*

D

Beau de Noir 2007. augusztus 9., 10:33 (CEST)

Javaslat

Sziasztok, ez az első hszem a wikin :)

Javasolnám, hogy a szócikk elején tisztázzuk le: A féltékenység nem csak párkapcsolatban értelmezhető, hanem minden olyan emberi kapcsolatrendszerben, amelyben kettőnél több ember található ÉS tudomásuk van egymásról.

A meglevő definíciót ki kellene egészíteni azzal, hogy a féltékenység olyan szorongás , amit... Ez azért fontos, mert szerintem a féltékenység alapvetően egy negatív érzelem de ez a szócikkből nem derül ki, csak az, hogy érzelem. Fontos, hogy ez a szorongás akkor és csak akkor jelentkezik, ha az adott ember által megkapott dolog szintje egy adott szint alá csökken. Ez a szint azzal egyenlő, ami már szorongást vált ki az emberből, viszont az idő folyamán meg tud változni lefelé és felfelé is.

Emellett a féltékenység egy háromnál több szereplős kapcsolatrendszerben mindig azzal a személlyel szemben jelentkezik, aki az adott dolgot a Valakitől látszólag a legnagyobb mértékben kapja. Azaz: nem leszek mindenkire féltékeny aki kap a Valakitől, csak azzal vagy azokkal szemben, aki vagy akik a dologból látszólag a legtöbbet kapják az én rovásomra.