Vita:Ercsi
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 12. | |
Településtáblázat
[szerkesztés]„népsűrűség=128,72” Ez biztos?
Gondolkozzunk az épp aktuális adatokkal! (népesség=8407, terület=65,31)
Akkor tegyük fel, hogy Ercsi területe 65,305 km². (Ez lehet, mivel ez esetben is az előző területadatot kapjuk.) Így a népsűrűség már 128,7344.
De feltehetjük, hogy a város majdnem 65,315 km²-t tudhat magáénak. (Ez is lehet.) Így a népsűrűség csak 128,7146.
Összegezve: Világosan kitűnik, hogy fölösleges öt értékes jegyet megadni a népsűrűségnek, mivel az nem biztos, hogy helyes.
Remélem ezt az okoskodást elolvassák azok, akik településtáblázatot töltenek ki, nehogy hasonló hibát elkövessenek.
- Amúgy honnan való a 8407 fős adat? Mivel én a KSH-honlapján 2002-ben közétett 2001-es népszámlálások adatait tartalmazó fájlban 8406-ot találtam.
--Strapontin 2005. július 28., 01:00 (CEST)
„1629-30-ban katolikus rácok (horvátok, bosnyákok, dalmátok) telepedtek le és nagyrészt munkájuknak köszönhetően a falu gyors fejlődésnek indult. 1638-ban egyike lett a 170 dunántúli mezővárosnak, amint azt a címer is bizonyítja.” Hogy mit ne mondjak, ezek a mondatok nagyon hasonlítanak egy itt lévő szövegrészletre. Ami pedig a tartalmát illetti: pár dolog erősen megkérdőjelezhető.
- Ha csak katolikus délszlávok érkeztek, akkor miért épült volna pravoszláv kolostor a település határában.
- A bosnyákok elsősorban arról ismeretesek, hogy muzulmán vallásúak. A dalmátoknak pedig mi okuk lett volna a Török Birodalomba menekülni, ha otthon „szabadon” élhettek a Velencei köztársaságban. Másrészt a Duna mentén ekkor leginkább a mai Szerbia, kisebbrészt Bosznia-Hercegovina és Bulgária felől érkező népek mozgása ismeretes ebben az időben.
- Az, hogy 170 mezőváros lett volna, nagyon szépen hangzik, de tudtommal semmilyen összefoglaló nyilvántartás nem készült róluk ebben az időben, leginkább különböző feljegyzésekből lehet megállapítani, hogy a település mezőváros volt-e vagy sem, ezek pedig néha ellentmondók vagy pontatlanok. Továbbá ez a korszak arról nevezetes, hogy sok hely változtatott jogállást, mivel a népességi folyamatok igen intenzívek voltak.
- Végül, azt a részt nem látom pontosan (lehet, hogy csak velem van a baj), hogy hogyan bizonyítja a címer a mezővárosi jelleget.
Tehát egyelőre visszaállítom az eredeti mondatot, mert az kevesebb olyan konkrétumot tartalmaz, amibe bele lehet kötni. De azért szívesen várom a reakciókat.--Strapontin 2006. január 23., 12:32 (CET)
Vízellátottság
[szerkesztés]Szép dolog a lokálpatriotizmus,kár,hogy jelen esetben nem társul hozzá ismeret:először is Százhalombatta önkormányzati tulajdonú kommunális és városüzemeltetési cégének (SzáKoM)tulajdonában van 12 kút( http://www.szakom.hu/index.php?mode=3b ),ami Ercsi és Sinatelep(Ercsitől távolabbra eső,de közigazgatásilag odatartozó városrész) közötti külterületen lévő nagyjából 9 km-es 6-os út és Duna-part menti "senkiföldjén" terül el,ezek a kutak,mivel nem Ercsi önkormányzatáé,így ebből nem profitál a város,maximum,ha jogilag is hozzátartozik,mint külterület,szedhet kitermelésért adót-iparűzésit nem,mert a cég százhalombattai székhelyű.Székesfehérvárt nem látja el Ercsi vízzel;ugyan a székesfehérvári vízszolgatást végző cég (Fejérvíz ZRT) vásáról vizet attól a Dunai Regionális Vízmű ZRT-től,aminek vannak a tulajdonában szintén ott és olyan kutak,mint a százhalombattai SzáKoMnak,de az FZRT ezzel a vízzel nem látja el Székesfehérvárt,hanem a saját karsztvizét szolgáltatja: ( http://www.fejerviz.hu/Static_page.php?page=Viz_es_csatornaszolgaltatas&pic=_foldgomb&title=_cegunkrol&pagename=Víz%20és%20csatornaszolgáltatás#Ivovizellatas ) Dunaújváros részben saját vízzel látja el magát,részben szintén vásárol a a DRV ZRT-től: ( http://www.dvcsh.hu/index.php?p=3_1_1 ),ám annak a regionális vízellátó rendszeréről, amely ugyanúgy magában foglalja az ercsi kutakat,a besnyőieket(a dunai régióból)és a velenceivel szoros összeköttetésben álló velencei régióból: ( http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/M%FBk%F6d%E9si%20ter%FClet%20t%E9rk%E9pek/a%20velencei-t%F3%20t%E9rs%E9g%E9nek%20v%EDzik%F6zm%FB-rendszerei%20%282009.%29.pdf ) ,( http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/M%FBk%F6d%E9si%20ter%FClet%20t%E9rk%E9pek/v%EDzik%F6zm%FB-szolg%E1ltat%E1s%20a%20dun%E1nt%FAli%20region%E1lis%20v%EDzm%FB%20zrt.%20szolg%E1ltat%E1si%20ter%FClet%E9n%20%282009.%29.pdf ) Ercsit vízzel két cég látja el:az egyik a fent említett DRV ZRT,de ez csak a Sinatelep várorészt érinti ( http://www.drv.hu/drv/drv.kozseg.page?nodeid=789 ),és a Törökkút KHT(amelynek telephelye a Bajcsi-Zsilinszky úton a volt Fejérvíz KV helyén van,a Kis-Duna menti holtágnál)itt olvasható,hogy 8800 személyt látnak el vízzel és egy településen szolgáltatnak,ami megfelel Ercsi lakosságának: ( http://fmh.hu/kozelet/20071003_vizvezetekek_egeszsege )mindkét esetben közmű tulajdonosa az önkormányzat.Gazdasági résznél szerintem téves ilyet beleírni,mint ha az önkormányzat profitálna abból,hogy 9 települést vízzel lát el,amiből egy részét nem is látja el,más részét nem ő egyedül látja el,harmadrészt nem a tulajdonában álló kutakból,negyedrészt amit ellát azt sem egyedül teszi. Formikofil vita 2009. december 17., 17:13 (CET)
Kisebbség(lassan többség),gazdaság,
[szerkesztés]{{tartalmi segély}}(?)
Ha már a történetben említve vannak a kisebbségek, a jelenlegit is kéne említeni,a horvátokat
a cigányságot (és velük együtt a városban található megszaporodott hozzájuk köthető
bűnözést),nem tudom honnan veszik,hogy éltek zsidók a településen,mivel se zsinagóga
se zsidó temető nincs,s ma már nem nemzeti kisebbséget képeznek,így nem is lehetne idesorolni
Mitől fejlett a mezőgazdaság?Attól,hogy vannak szántóföldek és tsz-maradvány?A cukorgyár
felszámolásával már nincs feldolgozóipara.Élelmiszeripara is jellemző?A felszámolt ckorgyárra gondolunk vagy az egykor ipari parkban működő kb 3 éve bezárt Foodexpress konyhára,ami
becsődölt.(www.seta.hu/cgi-bin/digiarch/digiarch.cgi?session=&modul.) szerint a Musashi
Ercsi legnagyobb munkaadója,ami korántsem jelenti,hogy csak ercsiek dolgoznának
ott,míg (http://hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=27040) szerint 130 fős bővítést
terveznek.Valójában ercsi emberek elsődleges megélhetése az ingázás:ki a battai finomítóba
ki tovább:Budapestre.Ekkora hülyeséget,hogy az átmenő forgalomra épülő szolgáltatás és
kereskedelem fő bevételi forrás!Az,hogy a kamionosok a régi 6-oson meálltak Ercsiben reggelizni?
Ez már csak azért is bukta,mert az M6-os óta már jelentős forgalom kerüli el a várost.Valaki
írhatna a laktanyáról is,ahol egykor jelentős haderő volt,ma már üresen tátong.Formikofil vita 2009. december 17., 17:44 (CET)
Ezeket be kell írni, forrásolva, lexikonszerűen. Hidaspal vita 2014. július 22., 22:49 (CEST)