Vita:Erbíl
Új téma nyitásaMikor lett Arbela a Perzsa Birodalom része?
[szerkesztés]Melyik forrás írja, hogy a Méd Birodalom – amit Nagy Kürosz i. e. 550-ben meghódított, azaz területe a perzsáké lett, annál is inkább mert inkább csak dinasztiaváltásos egyesülésről volt szó – része lett, majd i. e. 521-ben került az Óperzsa Birodalomba Dareiosz révén? Hová tartozott az illető forrás szerint közötte? Egy rossz forrást valószínűleg ki lehet selejtezni, ha minden józan észnek ellentmond. Arbela a
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
térképei szerint a Nagy Kürosz által i. e. 550-ig elfoglalt területre esik. De ha azt mondjuk, hogy a térkép elnagyolt, és csak az Újbabiloni Birodalom bukása után került perzsa uralom alá, ez akkor is i. e. 539. Ha nem lett volna Küroszé, akkor nyilván Arbelát ostromolja és veszi be, nem Közép-Ázsiába vezet hadjáratot, hiszen ekkor már övé volt egész Kis-Ázsia, Szíria, Kánanán. i. e. 535-ben a Jeruzsálembe visszatelepült zsidók megkezdik a Második Templom építését. Mindenfelé minden Küroszé volt, Arbela nem lehetett másé. Az más kérdés, hogy I. Dareiosz uralkodása elején szinte mindenki fellázadt és neki újra kellett hódítania a birodalmat, de a cikk azt sugallja, hogy a médek után ekkor lett (ki nem mondva, de először) a perzsáké. Ha valaki elolvassa, így érti. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 12., 15:10 (CEST)
(Szerkesztési ütközés után) - Úgy érted, abban a 29 évben? Arról nem szól a fáma a Hamilton-könyvben, egyszerűen csak az évszám és Dareiosz, ami nem is csoda, mert kifejezetten Erbílről van szó a meghivatkozott oldalakon, nem a perzsa történelem áttekintéséről. A tágabb történelmi környezet tényeit – ha nem kifejezetten Arbeláról szólnak – azonban szerintem veszélyes rászorítani ugyanazon környezet minden egyes elemére, pusztán logikai alapon (biztos Arbelára is igaz, ami Perzsiára), az ördög mindig a részletekben van. Ezek a fenti, általad írott sarokkövek kicsit leegyszerűsítik a képet, de azért a folyamat ennél jobban elhúzódott. Amélie Kuhrt The Persian Empire című könyvében 550-et csak a perzsa hódítás kezdetének teszi meg, amit Kürosz, majd Kambüszész is folytatott, egészen Dareioszig.
- Egyébként jó is, hogy belenéztem, a 146 és a 155. oldalon írja, hogy Arbela az 521. október 12-ei (tashritu 5. napja) csatát követően került Dareiosz fennhatósága alá. Perzsa–méd csapatai – bizonyos Takhmaspada vezetésével – ekkor kalapálták el végleg az Arbelát tartó rebellis sagarthi (?) médeket. Utóbbiak vezérét, Cicantakhmát elfogták, Dareiosz fülét levágatta, egyik szemét kitolatta, majd karóba húzatta Arbelában. Majd alkalomadtán beteszem a szócikkbe. Pasztilla 2009. április 12., 17:43 (CEST)
- Az utóbbi hozzászólásodhoz csak nagyon röviden, mert megyek tormasonkázni: utána fogok nézni, miért minősítik 521-et Arbela meghódításának dátumául, létezik-e, hogy afféle rebelliszárványul létezett a Perzsa Birodalom kebelén belül három évtizeden át. Ha erre nincs adat, kicsit tanácstalan leszek. Pasztilla 2009. április 12., 17:50 (CEST)
Közben beírtam a cikkbe. i. e. 522-ben lázadást tört ki az egész birodalomban, többek között Médiában is, ahol egy Phraortész – névrokona egy régi méd királynak – nevű trónkövetelő, a régi méd dinasztiából, amit Kürosz megdöntött i. e. 550-ben, lázadt fel. Igen, volt egy „zárvány” i. e. 522 – i. e. 521-ben. Éppen az a nem jó forrás, amelyik nem teszi tágabb összefüggésbe a dolgokat. A helytörténész slendrián volt, nem vette észre az ellentmondást. Az angol wiki meg csak Phraortész lázadásáról beszél – de hogy ki ellen, mert előtte csak Küaxarészről beszél, aki megdöntötte az asszírokat – ami után Dareioszé lett a város, és ekkor beszél először a perzsákról. Így azért nem szabad. Mintha a felvidék csak Giskra után lett volna a magyaroké. ;-) Valami ilyen méd-kurd kebeldagasztást sejtek a háttérben. ;-) Az Arbelában való karóbahúzatás Dareiosz behisztuni feliratáról van, amnek teljes szövege benne van a
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
-ban, szépen végigsorolja, ki hol lázadt fel, gondolom minden forrásnak ez az ősforrása. Lázadás csak ott törhet ki, ahol előtte már másnak az uralma volt, ez is ezt támasztja alá. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 12., 18:14 (CEST)
- Teljes mértékben igazad van, a kép így határozottan teljesebb és pontosabb. Pasztilla 2009. április 13., 12:23 (CEST)