Vita:Dobogó-kő

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 12.

Teljesen indokolatlan ez az agyonstrukturált szócikk-hierarchia, hogy Dobogó-kő, egyértelműsítő és szerte mutogat mindenfelé. Kell egy Dobogó-kő, egy rámutató Dobogókővel, és kész. Ahhoz viszont, hogy ezt visszamozgassam Dobogó-kőre, azt törölni kell, mert jelenleg nem mozgatható. Pasztilla 2007. augusztus 2., 20:44 (CEST)

Köszönöm, Alensha! Várhattam volna ítéletnapig Bennóra, aki vacsorál és emészt, vagy Tgr-re, aki videót szerel. Szép, mondhatom, a nő meg dolgozzék... Pasztilla 2007. augusztus 2., 21:32 (CEST)

Tátra ??!

Bocsánat, de azt, hogy látható a Tátra, nem igazán hiszem el. Van erre valami forrás, vagy netán egy fénykép, ami ezt igazolja? 200 km-re van és jópár hegy van még közben. Ha tévednék, bocs, de talán jogos a hitetlenkedésem – Dizni ^vita 2009. október 14., 16:01 (CEST)

Itt lakom 15 éve, jó időben igenis látható a magasTátra. 2001:4C4E:1D09:3900:8E:7267:1BF8:2EA6 (vita) 2023. május 21., 12:31 (CEST)

"Pics or didn't happen" - másként megfogalmazva: az volna a legjobb, hogy ha már úgyis ott laksz, feltennél 1-2 képet, az összes ezzel kapcsolatos kétely eloszlatására. Solymári ^vita 2023. május 21., 18:32 (CEST)

Adsz email és kapsz képet. Amilyen idő van most, talán kapsz mait. Sosem egyforma a kilátó, ezért is imádjuk. Néha az orrodig sem látsz, Néha odáig is. Vegyük figyelembe a Föld kanyarodását, ez sem elég ahhoz, hogy 699m magasságból ellássünk odáig. Időképen is van magasTátra kép, de ha nem hiszed, itt megtalálsz:

FBon "Németh Zsigmond Dobogókő" kidob engem. 2001:4C4E:1D02:C700:1884:615E:4596:BA95 (vita) 2023. május 24., 14:50 (CEST)

Ezt nem tudom, de a Csóványosról magam is láttam már a Tátrát, és az sincs sokkal közelebb. Így nem is olyan hihetetlen. Hideg téli reggeleken tapasztalható a jelenség, a hőmérsékleti inverzió következtében. Bináris ^ide 2009. október 14., 16:09 (CEST)

Az alábbi ezoterikus maszlag nem való a cikkbe

"Az ezoterikus világszemlélet értelmében a Föld szívcsakrája Dobogókőn található^[forrás?]. Jelentősége a világhírű energiaközpontokéval, Stonehenge-ével, a görögországi delphoi jósdáéval vagy az egyiptomi Kheopsz-piramiséval vetekszik. A Dobogókőre látogató egyre több zarándok között meg kell említeni a kambodzsai és a laoszi lámát, és a rendszeresnek számító buddhista szerzeteseket is. Shaolin falu is épült a közelében, ami a Két bükkfa-nyeregtől nem messze, a Bund-forrás mellett található.

Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén van.”^[forrás?]

Mindezt hazánkba való újabb látogatása során, 2010.09.18-án, a Papp László Arénában egy nézői kérdésre válaszolva cáfolta. Szerinte már a kérdés is nagyon "Magyarország-központú", de ezzel semmi gond nincs, mert minden nép szeretne kicsit a középpontban lenni... a magyarok azt gondolják, hogy ők a világ közepe, de ezt gondolják a mexikóiak is, és így tovább.

A Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él a Kárpát-medence népeinél: Közép-Európát az itt élő népek kontinensünk szíveként emlegetik.

Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével. Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében^[forrás?]. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt. Állítólag a Föld szívcsakrája pontosan a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. Néhányan úgy tartják, aki felkeresi ezt a pontot, annak szervezete feltöltődik energiával, egészsége pedig megerősödik. Ha beteg, állítólag csodálatos gyógyulásban lehet része."

Villy ^{Itt tessék beszólni} 2010. október 5., 01:36 (CEST)

A Dalai Láma sosem mondta, hogy DK a föld szívcsakrája. Ezt másodkézből, Apámtól tudom, aki beszélt vele erről is. DL szerint minden hegy valamiféle szent hely, amivel szkeptikus módon fenntartásaim vannak. Itt lakom DKőn 15 éve, van némi rálátásom, az egyik legjobb lakhelynek tartom a bolygón, de se nem dobog, se nem rezeg. Nagyon jó a légkör, nem vitatható, és a sok itthoni vándor. 2001:4C4E:1D02:C700:1884:615E:4596:BA95 (vita) 2023. május 24., 15:11 (CEST)

Kérdés: ha egy nyilvánvalóan népbutító marhaság kellően ismert, akkor való-e a cikkbe úgy, hogy az egyik bekezdést üti a másik. (Arra gondolok, hogy a láma is tagadta, hogy ő valaha ilyet mondott volna.) Villy ^{Itt tessék beszólni} 2010. október 5., 15:21 (CEST)

Ez nem marhaság, megvan az alapja! Kell a cikkbe szvsz. Kapeter77 ^vita 2018. október 12., 21:04 (CEST)

Kifejezetten szórakoztató videó, ahogy a dalai láma kacag a felvetésen. Így, hogy ott van az állítás mellett, hogy ostobaság, valóban helye van a cikkben, bár ez utóbbi azért lehetne hangsúlyosabban kiemelve. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 12., 22:41 (CEST)

De nem is a láma a mérvadó ebben a dolgoban, ő tényleg nem tudja, és nem is a szívcsakra a lényeg, hanem az egész Pilis-elmélet, amit viszont komolyan kell venni. Kapeter77 ^vita 2018. október 13., 22:26 (CEST)

Miről szól pontosan a Pilis-elmélet, és milyen komolyan vehető forrásokban lehet róla olvasni? – Antissimo ^vita 2018. október 15., 21:10 (CEST)

Egyértelmű bizonyíék nincs, de a vallásokra sincs.

A logika viszont emellett van. Pl. a mai Székesfehérvár és Bp között túl nagy a távolság, szintén Veszprém. Sokkal logikusabb, hogy a királyi központ egyben volt, ráadásul a veszprémes, fehérváras "hivatalos" elméleteket szinte semmi sem támasztja alá. Szintén nincs semmi egyértelmű nyom a Dobogókő-névre. Annál valószínűbb a Pilis-pálos kapcsolat. Amúgy is az egész térség királyi vadászterület volt. Aztán ott vannak a régi metszetek, ezek nem hasonlíanak a mai városokra, folyó is körbeöleli, szal minden közvetett bizonyítéáka arra utal, hogy az egész térség a PIlis volt, és Budával együtt (ami szintén sokkal nagyobb volt a mainál) a király központ volt, egyben az esztergomi érseké is, de itt éltek a pálos remeték is. Mindenképp meg kell említeni, a bizonytalansággal együtt, van olyan ismert elmélet szvsz. Kapeter77 ^vita 2018. október 30., 21:14 (CET)

Sivár szócikk

Megdöbbentően sivár a szócikk, és egyenesen felháborító, hogy a "története" címszó első dátuma 1898! És az első mondatok között a legfontosabb kiemelendő dolog, hogy lehet-e ingyen parkolni, vagy fizetni kell-e!!! Emberek, ez csak nekem fáj? Mintha azelőtt semmi érdemleges nem történt volna Dobogókőn. Egy sor nincs a Pálosokról, egy sor nincs királyi vadászatokról, egy sor nincs Sicambriáról, nincs szó ős-Budáról és tulajdonképpen semmiről nincs szó ebben a cikkben, ami Dobogó-kőről az embernek eszébe jut. Dobogókőről egy ilyen semmitmondó cikk szerintem szégyen. Olyan benyomást kelt a cikk, hogy ez csak egy hegy a sok közül, amellyel kapcsolatban az első emlék az, hogy épült itt egy erdei kunyhó az 1800-as évek végén. Azért álljon meg a menet...Ha még mi, magyarok sem merjük beleírni a saját emlékeinket egy ilyen fontos helynek a szócikkébe, akkor ki fogja ezt megtenni? Majd az angol verzióban megteszi egy külföldi, vagy mire várunk? A románok nem félnek erdélyben kiemelni a csekélyke román vonatkozásokat, a szlovákok nem általlják a címerünkkel együtt a Hármashalmot magukévá tenni...mi miért szlgyenlősködünk és mondjuk rá mindenre, hogy "bizonyítatlan", meg "délibábos" és "okkult", és miegyebek? Akkor oda kell írni, hogy nem biztos, de legyen benne. A mi apáink több száz éven keresztül mesélték és adták át ezeket a legendákat (és itt most nem a föld szívcsakrájára gondolok, ami nyilvánvaló hülyeség), mi ezekre rásütjük, hogy "babonaság, nincs bizonyíték" és kiirtjuk saját magunk múltját ahogyan csak tudjuk, hivatkozva a "tudományos módszerekre". Mi legalább értesültünk ezekről a "babonaságokról", de ha mi ilyen kis "tudományosok" vagyunk, akkor nagy eséllyel az unokáink már el sem dönthetik, mi babonaság és mi nem, mert nem fog rájuk maradni. 81.183.245.214 (vita) 2012. augusztus 17., 13:08 (CEST)

Hajrá, szerkessz bátran! Csak jelöld meg a forrást végén! Villy ^{Itt tessék beszólni} 2012. augusztus 18., 01:27 (CEST)

Próbálom javítani, segítsetek. Kapeter77 ^vita 2019. december 14., 06:40 (CET)