Vita:Dialektus

A dialektusok, nyelvjárások önmagukban létező és leírható nyelvváltozatok, ezért nem lehet és nincs értelme (bár kétségkívül szokás) a sztenderhez hasonlítani. (Amit meg nincs értelme irodalmi nyelvnek hívni.) És mivel az érthetőség szempontjából nem lehet terminológiailag fokozati különbséget tenni, így nem lehet a nyelvjárást és a dialektust sem szétválasztani (pl. a magyar nyelvjárások, az olasz dialektusok). Mivel itt két nyelvészeti szemlélet ütközik (bár szerintem abből az egyik csak félig nyelvészet, a másik fele közhiedelem) ketté veszem a szócikket. ktam 2006. május 4., 09:16 (CEST)

'A regionális, földrajzi területhez kötődő dialektusokat kisebb különbségek esetén nyelvjárásoknak vagy tájszólásoknak, nagyobb eltérések esetén tájnyelveknek is nevezik."

Ez nem igaz így. Én tanítottam évekig nyelvjárástant, ezek között a terminusok között semmilyen különbség nincs, csak egyik ócskább mint a másik.

"ősi csángó dialektus"

Mitől lenne ez ősibb, mint bármelyik? Pontosan egyidősek. (Az ősi itt a csak egy magyarkodó jelző lehet, az meg nem kell.) Még archaikusnak is megkötésekkel lehetne nevezni, mert egy csomó olyan újítása van, ami a többi nyelvjárásból hiányzik. ktam 2006. május 5., 00:49 (CEST)

Azt már én is akartam kérdezni, hogy miért nem lehet ez a cikk tájszólás címen. Félünk, hogy megsértünk valakit, aki ékes tájszólásban beszíli nyelvünköt, he? :) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 5., 00:57 (CEST)

Szerintem a tájszólás nem lenne a legjobb cím, mert manapság már a nyelvészet inkább nyelvjárás-nak hívja ezt a fogalmat. Amúgy meg a dialektus több, mint a nyelvjárás, mert ez utóbbi a dialektusnak csak az egyik jelentése. De az ebben a szócikkben felsorolt kifejezések jól mutatják, hogy egy bölcsésztudományban mekkora terminológiai zűrzavar tud lenni: először is átveszik a különböző korokban és vidékeken használt szavakat, és definiálás nélkül szakszóként kezdik használni; egyszer szinonimaként mindet, hogy változatosabban szóljanak, utána meg abból kiindulva, hogy ha más neve van, akkor annak más jelenséget kéne takarni, elkezdik "kitalálni", hogy mi a különbség köztük, és hogy igazuk legyen, csinálnak is különbséget, de megőrzik a rokonértelműséget is.

Sok helyen vitatkoznék...

Szerintem felesleges volt a dialektus és a nyelvjárás cikket szétválasztani, mert a kettő egy és ugyanaz, csak a második magyar szó. Ennek megfelelően mindkettőt ugyanúgy eléggé nehéz pontosan meghatározni, főleg azért, mert sokszor csak politikai okok miatt dialektus valami vagy nyelv.

„Azokat a nyelvváltozatokat, amelyek csak kiejtésben különböznek egymástól, kiejtésváltozatnak, azokat pedig, amelyek meghatározott társadalmi helyzetekhez kapcsolódnak, stílusváltozatoknak nevezzük – egyik sem tévesztendő össze a dialektussal.”

Igen? És akkor mégis hogyan alakulnak a dialektusok? Pontosan úgy, hogy először elkezdik másképpen ejteni a szavakat, majd egy idő után másképpen is írni. Szóval ez a mondat így hülyeség. Ha pl. az andalúz nyelvjárást úgy írnák, ahogy ejtenék, nem a sztenderd spanyol szerint – és ez előbb-utóbb el fog jönni, mert már most vannak próbálkozások – akkor nem igazán lehetne megérteni már írásban sem...

„Azok a hivatalos nyelv státuszával nem rendelkező regionális nyelvváltozatok, amelyek egy állam vagy anyaország hivatalos nyelvével közös eredetűek, de attól jelentősen eltérnek, és kölcsönösen nehezen érthetőek, nem tekinthetőek az adott hivatalos nyelv dialektusainak, hanem önálló regionális nyelvet (régebbi kifejezéssel tájnyelvet), illetve e nyelvhez tartozó dialektusokat alkotnak.”

Ez sem igaz, éppen ellenkezőleg. A dialektusok általában kontínuumot alkotnak és nem húzható meg éles határ a nyelv és a dialektus között. Én speciel a nápolyi nyelvet a legnagyobb jóindulattal is csak tájszólásnak tudom tekinteni. De mondok mégjobb példák: az asztúriai nyelv és a spanyol szinte ugyanaz, nem okoz gondot, hogy megértsék egymást, és csak azért számít külön nyelvnek, mert a kasztíliai nyelvjárást nevezték el annak idején spanyolnak. Nincsenek nagyobb különbségek a kettő között, mint két magyar nyelvjárás között.

--TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 12., 18:00 (CEST)

„felesleges volt a dialektus és a nyelvjárás cikket szétválasztani, mert a kettő egy és ugyanaz, csak a második magyar szó”

Ez tévedés, ami a hétköznapi nyelvhasználatban elterjedt jelentésből indul ki (innen veszi át egyik-másik nyelvészeti irányzat is). A nyelvészetben (különösen az angolszász alapúakban), és elsősorban a szociolingvisztikában megkülönböztetik a kettőt. Úgyhogy nem hinném, hogy az „Én speciel” típusú érveléssel érdemes lenne szakmai kérdésekbe belemászni. A hivatkozott Trudgill-könyv elég világosan mutatja, hogy itt nem a laikus beszélők, hanem egy tudományterület nyelvéből származó terminusról van szó. De a szócikk szövegében is benne van.

Úgyhogy szerintem meg szükséges a dialektust és a nyelvjárást szétválasztani. -- ktam 2007. május 12., 19:29 (CEST)