Vita:Csőd

Nehéz eldönteni, hogy ehhez a szócikkhez mi tartozik: a "csőd", "csődeljárás" hatályos cstv. szerinti meghatározásait szentnek és sérthetetlennek kell elfogadnunk vagy sem? A csőd klasszikus meghatározása sokkal tágabb, mint a hatályos cstv szerinti. A korm. hat szerint az új, kidolgozás alatt álló cstv vissza fog térni a régi, a hatályos tv előtti, helyesebb szóhasználathoz. --Eliezer 2005. október 21., 10:33 (CEST)

Egyetértek, a jelenlegi szöveg még "gyűjtő" jellegű. Arra viszont felhívom a figyelmet, hogy ez nem jogi lexikon, tehát ajánlatos figyelembe venni, hogy a köznyelv érti-e a szót vagy a jogi terminus technicus helyett más szót használ.

A "kielégítést keres" remek példa arra, hogy a köznyelven tudó olvasót hogyan lehet zavarba hozni, akaratlanul is.

Szerkesztői stratégia kérdése, hogy

• induktív módszert követünk-e (a részletekből felépíteni a nagyobb egységet, mint azt hiába próbálom ajánlani a Magyarország és a Budapest szócikkeknél, pl.)
• deduktív módszert (az általánosabb fogalomból kiindulva a kisebb egységeket kijelöljük és külön szócikként kidolgozzuk

(ez folyik pl. a Budapest kerületei szócikknél).--Linkoman 2005. október 21., 13:00 (CEST)

Csőd vs fizetésképtelenség

Azt hiszem, hogy a szócikk összekeveri a két fogalmat, de ha nem is így van teljesen, az biztos, hogy nem világosan használja a kettőt. --Adaniel 2005. december 1., 22:10 (CET)

Szerintem ezeket egy fizetésképtelenség (insolvency) szócikkbe kellene szerkesztve átrakni:

"más néven fizetésképtelenség, olyan helyzet, amelyben egy vállalkozás mint adós tartozásai (passzívumok) meghaladják azon vagyonának értékét, amellyel másoknak felelős. Ezen, vagyonhiányra alapozott eljárásindítási ok mellett jellemzően fizetésképtelenségi eljárás indítható a legtöbb jogrendszerben akkor is, ha az adós beszüntette a fizetéseit, nem képes tartozásait esedékességkor kifizetni (szűk értelemben vett fizetésképtelenség). Míg vagyonhiányra alapozott eljárás esetén az adós teljes könyv szerinti (likvid és illikvid) vagyona kisebb, mint teljes tartozásállománya, addig a szűk értelemben vett fizetésképtelenség esetén az adósnak nincs elegendő likvid vagyona esedékes tartozásainak folyamatos kiegyenlítésére, érdektelen, hogy illikvid vagyonának pénzzé tételével még tudna fizetni." --Adaniel 2005. december 1., 22:31 (CET)

Csődvédelem

Javaslom a magyar csődtörvény átolvasását, a csődvédelemről tett állítások egy része nem állja meg a helyét a magyar csődtörvénnyel kapcsolatban, pl. az hogy az csődvédelmet garantálna, ez ugyanis csak akkor lenne igaz, ha a magyar jogban is ún. automatic stay, automatikus moratórium állna be a csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtásával. Ez nem így van, a Cstv. szerinti csődeljárás ugyanis arra irányul, hogy a hitelezők beleegyezzenek az adósnak adandó moratóriumba, vagyis semmi nem védi az adós vagyonát, a hitelezők alapvetően érvényesíthetik követeléseiket a csődeljárás megindulta ellenére. Eliezer --Eliezer 2005. december 4., 02:13 (CET)

Azt gondolom, hogy a csődvédelem fogalma egy általános fogalom, és persze meg lehet a szócikkben magyarázni, ha szükséges, hogy Magyarországon ennek milyen speciális lehetősége van. Akkor tehát mi legyen a csődvédelem kellően általános definíciója? Én azt gondolom, hogy a csőd fogalmát a csődvédelem nélkül ugyanis nem lehet értelmezni.

Azt nem látom, hogy a szócikk hol szólna az adós vagyonának védelméről? Nyilvánvaló, hogy a csődvédelemnek nem az a célja, hogy az adós vagyonát védje, hanem hogy lehetővé tegye a gazdasági szervezet védelmét, ugyanakkor kellő garanciákat adjon a hitelezőknek arra, hogy az átszervezési kísérletek a követeléseik értékét növelik. --Adaniel 2005. december 4., 21:15 (CET)

Csődgondnok

"Csődgondnok" nincs a hatályos magyar jogban. A csődeljárásban vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárásban felszámoló jár el. --Eliezer 2005. december 4., 02:16 (CET)

Öncsőd

A Quaestor botrány miatt több helyen olvasni az öncsődről, könnyen lehet, hogy e szócikkre támaszkodva. Én úgy látom, hogy a Cstv. alapján minden csőd öncsőd, azaz nem igaz a szócikk alábbi része:

„A csődeljárás vagy az adós bejelentésére indul (ún. öncsőd) vagy bármely hitelező kezdeményezésére.”

A szócikk a hatályos magyar csődtörvényt említi a fent idézett mondat előtt, tehát azt sugallja, hogy nem csak a jogtudományi általános csődfogalomban (egyébként ebben sincs szerintem, de erről lehet vitatkozni), hanem a hatályos magyar jogban is van hitelezői kérelemre induló csődeljárás. Ez nem helyes szerintem, mert a hatályos magyar jogban ilyen nincs.

Forrás:

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

7. § (1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, az adós részéről a jogi képviselet kötelező.

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=15481.282343

Végelszámolás

A hatályos magyar Cstv. nem szabályozza a végelszámolást. Azt a Ctv. szabályozza. Ezzel szemben a szócikkben az alábbi szöveg szerepel:

„A hatályos magyar csődtörvény (Cstv.) háromféle eljárást szabályoz: a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolási eljárást."

Aki tudja, hogyan kell, kérem, javítsa!

Korábban valóban a Cstv. szabályozta, de az nagyon régen volt.

Forrás: Cstv.: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=15481.282343 Ctv.: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=101684.256029