Vita:Budapesti memorandum

Nem szerződés

A memorandum nem szerződés, leginkább egyetértési nyilatkozatnak (memorandum of understanding) lehetne fordítani. A bécsi szerződés alapján nemzetközi szerződésnek akkor lehetne tekinteni, ha az aláíró felek mindegyikének a törvényhozása ratifikálta volna. Ez nem történt meg egyik fél részéről sem. Az USA vezetése pont azért akarta ilyen - semmilyen garanciát nem tartalmazó - formában aláírni ezt a politikai nyilatkozatot, mert kötelező érvényű szerződést ezzel kapcsolatban nem állt szándékában a szenátussal ratifikáltatni.

Az angol nyelvű szócikk bevezetőjében sem szerepel a treaty elnevezés, mert nem az. 85.67.103.239 (vita) 2022. június 11., 22:59 (CEST)

A fenti vélemény a nemzetközi jog teljes félreértésén alapul.

A nemzetközi szerződés fogalmát a nemzetközi szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés definiálja. A szerződést az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet hirdette ki (azaz: ratifikálta) Magyarországon.

• Az 1. cikk szerint (nemzetközi) szerződés minden államok közötti szerződés. Vagyis a Budapesti memorandum is.
• A 7. cikk foglalkozik azzal, hogy kinek van joga nemzetközi szerződést kötni. Az államfőnek (elnöknek) joga van, és a Budapesti memorandumot Oroszország és Ukrajna elnöke írta alá.
• A 11. cikk szerint az aláírás elismeri, hogy az állam magára nézve kötelezőnek tekinti a szerződést.
• A 14. cikk szerint a szerződés kötelezővé teheti a szerződés megerősítését, ami tipikusan a ratifikáció. Erre általában akkor van szükség, ha a szerződéskötőnek nincs hatásköre a szerződést végrehajtani. (Tipikusan a nemzetközi szerződéseket a kormány képviselője köti, és a fontosabb kötelezettségekhez parlamenti döntés, esetleg népszavazás szükséges.)
• A 18. cikk azt mondja ki, hogy amíg a ratifikálás nem történik meg, a szerződést be kell tartani. Következésképp ha az állam nem óhajtja ratifikálni a megkötött szerződést, akkor fel kell mondania. Oroszország nem mondta fel a Budapesti memorandumot.

Egy szerződést nem a címe, hanem a tartalma alapján kell megítélni. (Ez általános jogelv, nem csak a nemzetközi szerződésekre vonatkozik.)

Vagyis: a Budapesti memorandum kötelező érvényű szerződés. Ezt erősíti meg Lamm Vanda, az MTA nemzetközi joggal foglalkozó tagja az előadásában: Az ukrajnai háború és várható következményei. Lamm Vanda, 1:47:20 YouTube (2022. november 23.) Az MTA interdiszciplináris konferenciája az ukrajnai konfliktusról és várható következményeiről.

Gyim ^vita 2023. február 24., 02:54 (CET)

Nem nyújt biztonsági garanciákat

Az USA nem volt hajlandó olyan változat aláírására, amely a 'Guarantee' kifejezést használta volna, lett helyette 'Assurance', ami miatt Kucsma csak egy kis amerikai irgum-burgum után volt hajlandó aláírni. Az amerikai politika többször is nem kötelező érvényű politikai igérvényként hivatkozott a memorandumra (non legally binding political commitment), ezért a szócikkben a "biztonsági garanciákat nyújtott" kifejezés téves és félrevezető, csak úgy, mint nemzetközi szerződésként hivatkozni rá. 85.67.103.239 (vita) 2022. június 11., 23:11 (CEST)