Vita:Borisz Boriszovics Grebenscsikov

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

Ez a szócikk témája miatt a Könnyűzenei műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: OsvátA (vita), értékelés dátuma: 2013. január 25.

Könnyűzenei témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Arany város, filológia

A dalt jó húsz éven át mindenki az Akvariumnak tulajdonította. A valódi szerzők kilétét csak 2005-ben nyomozta ki bravúros detektívmunkával és tette közzé az izraeli orosz bárdok Iszrabard szájtján Zeev Gejzel. Eszerint a dallam a pápai udvar nagy lantművészének, Francesco da Milanónak (1497-1543) egy Canzoné-jából ered, amelyet a Melogyija által 1972-ben kiadott „16-17. századi lantzene” című lemez tett ismertté a Szovjetunióban.

... a dalt először előadó Akvarium szájtján feketén-fehéren ... az áll: „слова А. Волохонского и А. Хвостенко” – A. Volohonszkij és A. Hvosztyenko szövege.

...

Az eredeti vers és az Akvarium szövege között... számos apró különbség van. A legfontosabb az, hogy Volohonszkij nem az Arany város, hanem a Рай – „Paradicsom” vagy „Mennyország” címet adta a versnek. Ennek megfelelően a kezdő sor is „Над небом голубым”, azaz „A kék ég fölött”, és nem „Под небом голубым”, azaz „A kék ég alatt”, ahogyan Grebenscsikovék az antiklerikális cenzúrától való féltükben módosították a szöveget. Ebből már jobban érthetőek a dal egyes részletei is. Az orosz az „ангел мой”, „angyalom” megszólítást elsősorban nem a kedvesére használja, mint a magyar, hanem az őrzőangyalra a mindennapi imádságban. A három állat pedig Isten trónusa előtt szolgál Ezékiel látomásában és a Jelenések könyvében, ahogyan azt oly gyakran ábrázolják az ortodox templomok freskóin. „Grebenscsikovék nem hibáztak”, mondja Volohonszkij, „amikor a Város címet adták a versnek. A verset valóban a Városról írtam. A mennyei Jeruzsálemről.”

Forrás: Wang folyó, blog